A SZERKESZTŐ AJÁNLATA
Buktuk az atomot: fillérekből épült ki Paks kapacitásának többszöröse a zöldenergia-szektorban
A számok nem azt mutatják, hogy Magyarországnak jobban megérné az atomenergiába invesztálni, mint a megújulókba. A helyzettel a kormány is tisztában lehet – erre utal, hogy a témával kapcsolatban semmilyen kérdésre nem hajlandó érdemben válaszolni.
Mégis miféle gyár épül Békéscsabán?
Egy meglepően fiatal szingapúri vállalat lesz a jövőben a legnagyobb békéscsabai munkáltató, miután felépülnek üzemei, amelyekhez 49 milliárd forintos állami támogatást kap.
Sikerek a természetvédelemben: megmentett fajok
Ha a természetvédők komolyan foglalkoznak egy-egy fajjal, sokszor sikereket érnek el. Cikkünkben ilyen példákat mutatunk be.
Lendületben az organikus borkészítés Magyarországon
Azt nem kell bizonyítani, hogy a magyar borok nagyon finomak és különlegesek.
Nemzetközi lapszemle
Politikai túllépés: A klímakommunikáció újragondolása a liberalizmuson túl
A klímaaktivisták és a kampányolók egykor azt hitték, hogy az éghajlati válság ellen küzdelem elkerülhetetlenül elnyeri majd a többség támogatását. Az éghajlati kérdésekkel kapcsolatos növekvő tudatosság azonban jelenleg nem vezet szavazatokhoz, és az egyéni felelősségre való felhívás kontraproduktívnak bizonyul. Mivel az olyan radikális megoldások, mint a degrowth, nem élveznek kellő politikai támogatást, a legjobb reményünk az éghajlati kommunikáció új megközelítésében rejlik, amely átmenetileg áttöri a liberalizmus határait.
Klímaigazságosság az egyetemen: A felszabadítási küzdelmek integrálása
Mivel az egyetemek nagymértékben összefonódnak a fosszilis tüzelőanyag-ipartól származó vállalati pénzekkel, létezik-e egyáltalán egyetemi függetlenség? És pontosan hogyan jutunk el a profitorientált tudományos kutatásoktól a tudományos autonómiáig?
Regeneratív közgazdaságtan: Részlet
Most az a feladatunk, hogy gazdasági rendszerünket összhangba hozzuk a regenerációs folyamattal. Ha ezt megtesszük, mint amikor egy kenut az árral szemben folytatott hosszú küzdelem után lefelé fordítunk, az utunk könnyebb lesz, a célba jutás pedig biztos.
Jane Goodall 7 kötelezően olvasandó könyve a természetről és az őslénytanról
A főemlőskutató, Jane Goodall élete során számos könyvet írt, amelyekben dokumentálta a legközelebbi rokonainkkal kapcsolatos több évtizedes tapasztalatait és tudományos tanulmányait.
Nem kell perfektnek lenni angolul, elég használni
a „Fordítás” funkciót a Chrome böngészőben!
Légy képzettebb, és akkor a fagyi visszanyal
A Megújuló Magyarországért Alapítvány és az ELTE Média Tanszékén működő Minor Média/Kultúra Kutatóközpont novemberben Tarnabodon és januárban Miskolcon, az Ámbédkár Iskolában tartott workshopokat.
Klímaklub: Hogyan javíthatjuk meg elromlott tárgyainkat, kapcsolatainkat és társadalmunkat?
Hogyan lesz egy pianínóból kinyitható franciaágy?
Otthonfelújítási Program – de hogyan?
A hazai energiafogyasztás 40 százalékáért az épületállomány felelős.
Klímaklub: Küzdelem a klímaváltozás ellen: csak az adaptáció maradt?
A klímaváltozás kapcsán kitűzött célok sokak szerint elérhetetlenek, a szükséges intézkedések meghozása pedig láthatóan fájdalmas volna a kormányoknak.
Mit tanulhatunk Trump második győzelméből?
Milyen válaszokat tud kínálni az újbaloldal a jobboldali populizmus látható előretörésére?
Kiút a jövőbe – a tarnabodi modell
A Zöld Hang podcast Tarnabodon járt, amely egy 700 fős Heves-megyei kistelepülés, jelentős roma lakossággal.
Klímaklub: Hogyan lehet a klímaszorongást cselekvésbe fordítani?
Mi okozza a szorongást? A bizonytalanság? Vagy a kilátástalanság?
Klímaklub: Hőguta, aszály, aztán pusztító áradás
November 6-án indult a Megújuló Magyarországért Alapítvány Klímaklubja a budapesti Gödör Klubban. A második kerekasztal fő témája az volt, hogy ki véd meg minket a klímaváltozás hatásaitól?
A politikai-közéleti tiltakozás lehetőségei a mai Magyarországon
Elindult a Megújuló Magyarországért Alapítvány Klímaklubja.
Klímaklub: Hogyan lehet a klímaszorongást cselekvésbe fordítani?
Mi okozza a szorongást? A bizonytalanság? Vagy a kilátástalanság?
Klímaklub: Hőguta, aszály, aztán pusztító áradás
November 6-án indult a Megújuló Magyarországért Alapítvány Klímaklubja a budapesti Gödör Klubban. A második kerekasztal fő témája az volt, hogy ki véd meg minket a klímaváltozás hatásaitól?
Magyarország számokban: A fogyasztói árak alakulása
A KSH minden hónapban összegyűjti, hogy az egyes termékeknek vagy szolgáltatásoknak mennyi a fogyasztói ára.
Magyarország számokban: A családok nettó jövedelme
Különböző családtípusok nettó jövedelmét mutatjuk az alábbi ábrákon.
Magyarország számokban: A leggazdagabb magyarok vagyona
2002-től mutatjuk a 100 leggazdagabb magyar vagyonának számait.
Mire költ a kormányzat?
A kormányzati kiadások szerkezetéről mutatunk számokat. Az ábrákon nem a kiadások abszolút értéke látszik, hanem a GDP arányában mutatjuk a költéseket.
Magyarország számokban: Hogyan állunk a környezetvédelemhez?
A TÁRKI Társadalmi Riportjában sok információ van arról, hogy milyen intenzitásúak a magyarok környezetvédelemmel kapcsolatos egyéni és kollektív cselekvései, illetve mekkora a környezet védelmével kapcsolatos áldozatvállalási hajlandóságuk.
Magyarország számokban: Szív és érrendszeri halálozás
Az OECD adatbázisa alapján bemutatjuk, hogyan alakultak a halálozási adatok a keringési betegségeknél.
Magyarország számokban: a nők szerepvállalása a közéletben
Minden héten bemutatunk egy adatsort az ország állapotával kapcsolatban.
Magyarország számokban: Társadalmi Haladási Index
Az EU regionális Társadalmi Haladási Indexe (SPI) a társadalmi jóllétet vizsgálja.
Magyarország számokban: demográfia
Magyarország népessége a 80-as évek óta csökken, 2011-óta 10 millió alatti a népességszám.
Magyarország számokban: Boldogság
Aligha lehetünk boldogak a Boldogság Indexen elért helyezésünkkel.
Magyarország számokban: Az öngyilkosságok gyakorisága
Magyarországon a 80-as években volt a legmagasabb az öngyilkosságok gyakorisága az OECD adatai szerint.
Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Ezzel a címmel indítottunk vitát, Kis Miklós főszerkesztő vitaindítóját lásd lent. A szerzők közül négyen élőben is vitatkoztak a Klímaklubban, az erről készült podcast itt hallható.
Takács-Sánta András: Megmenthet-e minket Technika isten?
Szükségünk van a technikára, de a technika önmagában bizonyosan nem elegendő az ökológiai válság fölszámolásához.
Gébert Judit: a megfelelő technológia és az újraelosztás számít
A technológiákat nem pusztán a hatékonyság és a profitszerzés szempontjából kell értékelni, és az átalakuló munkaerőpiac miatt sokkal erősebb szociális hálóra, radikálisabb újraelosztásra van szükség.
Jordán Ferenc: mégis kinek képzeljük mi magunkat?
A technológiai fejlődés helyett a kulturális változásokban kell a megoldást keresni.
Galántai Zoltán: Dinoszauruszok a világűrben
Aki aktív környezetmódosítás nélkül akar túlélni, az előbb-utóbb ki fog halni.
Lányi András: Üdvözlet a Frankenstein-galaxisban!
A technológia rémuralma a közeljövőben fog kiteljesedni a mesterséges intelligenciaviharos sebességű elterjedésével.
Bod Péter Ákos: Fenntarthatatlan a mai pálya – de jogos-e a technológia-ökonómiai pesszimizmus?
A történelmi tapasztalatok nem támasztják alá sem a technológiai pesszimizmust, sem a közgazdasággal szembeni szkepticizmust – érvel esszéjében Bod Péter Ákos.
Csillag Gábor: Félisten nyertesek és ellehetetlenült vesztesek osztályharca jöhet
Nem adható magabiztos válasz arra a kérdésre, hogy fenntartható-e a technológiai fejlődés
Kis Miklós: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Legyőzhetjük-e a technológiával azokat a problémákat, amelyeket maga a technológia okoz?
