Még nem késő semmit sem vásárolni a Black Friday napján. Csak annyit kell tenni, hogy most pénteken nem nyúlunk a pénztárcánkhoz.
A Black Friday, magyarul Fekete Péntek, mint sok más fogyasztói szokás, az Egyesült Államokból terjedt el mára az egész világon. Az amerikai Hálaadás ünnepét követő pénteken „tartják” minden évben, mivel a statisztikák szerint legtöbben ekkor kezdik el a karácsonyi ajándékvásárlást.
Nem hivatalos ünnepnapról van szó, hanem az üzletek, bevásárlóközpontok, webáruházak célzott leárazásairól – és mivel ma már több héten át tartó promóciók, hirdetések előzik meg, öngerjesztő folyamat lett belőle.
Ez nemcsak az észak-amerikai kontinensen, hanem mindenhol őrületes mértékű vásárlási aktivitást generál, függetlenül attól, hogy sehol máshol nem ünneplik a Hálaadást, és az erős marketingbefolyás nélkül nem is feltétlenül ilyenkor kezdődne a karácsonyi láz.
Mi a baj a Black Friday-jel?
Tény, hogy annyira még nem itta be magát ez a vásárlásösztönző nap a magyar köztudatba, mint a világ más részein, de tagadhatatlan, hogy a koncepció egyre népszerűbb: 2017-ben például egész évben 365 milliárd forintot költöttünk online vásárlásokra, amelyből 27 milliárd – több mint 29-szer annyi, mint egy átlagos napon – erre a pénteki napra jutott. 2019-ben pedig 80 milliárd forintot költhettünk a becslések szerint a Black Friday alatt.
A fogyasztói társadalom berendezkedése óriási terhet ró a környezetre. Ez nemcsak annyit jelent, hogy a folyamatosan pöfögő gyárak miatt egészségtelenebb lesz a levegő, vagy hogy az ipari terjeszkedés miatt fajok pusztulnak ki, hanem azt, hogy a Föld erőforrásai egyszerűen nem képesek eltartani a vásárlási szokásainkat.
A Global Footprint Network egy nonprofit szervezet, ami minden évben számon tartja, mikor érjük el azt a napot, amikor az adott évre rendelkezésre álló természeti erőforrásokat kimerítettük. Talán nem meglepő módon ez a nap évről évre hamarabb jön el. Az előző két évben már csak július végéig sikerült beosztani az egész évi erőforrás-készletet, 2020-ban pedig a világjárvány megszorításai ellenére is csak egy hónappal húztuk tovább.
A fenntarthatatlan fogyasztáshoz köthető ökológiai pusztítás szimbólumává vált a Black Friday, hiszen ez a nap pontosan a mértéktelen vásárlási mentalitást tükrözi vissza többszörös nagyításban.
Ne Vásárolj Semmit! Nap
A túlfogyasztás pusztító hatásaira reagálva a Ne Vásárolj Semmit! Napot (eredetileg Buy Nothing Day) először 1992-ben tartották Kanadában. Magyarországon 2004-ben rendezte meg először a Tudatos Vásárlók Szervezete, akik szerint „nincs rendjén az, hogy míg egyre többet törődünk a vásárlással, az élet más fontos dolgait elhanyagoljuk. Helytelen, hogy egyre kevesebbet törődünk barátainkkal, rokonainkkal, egészségünkkel, vagy épp szellemi fejlődésünkkel. Nincsen rendjén az sem, hogy fogyasztási szokásainkkal környezeti és társadalmi problémákat generálunk. Mint ahogy az sem, hogy a vásárlás és egyes tárgyak kedvéért hajlandóak vagyunk még el is adósodni, miközben ha őszintén magunkba nézünk, nélkülük is boldogan elélhetnénk.”
A szervezet továbbá néhány tény feltárásával is próbál arra ösztönözni, hogy több szempontból is gondoljuk végig a vásárlási szokásainkat, mielőtt elcsábulunk a Black Friday akcióinak. Kiemelik többek között, hogy a vásárlások 40 százaléka nem előre megtervezett, szükségszerű döntés alapján, hanem hirtelen, impulzívan történik, amiben nagy szerepe van a marketingtrükköknek és akcióknak.
Emellett megemlítik azt a nem elhanyagolható tényt is, hogy Európában a vásárlási szokások miatt évente 40 millió tonna elektronikus hulladék keletkezik, amelynek újrahasznosítása nem megoldott. Az ENSZ környezetvédelmi programja pedig kiemeli, az elektronikus hulladék mérgező higanyt, arzént, cink-ólom ötvözetet és égésgátló anyagokat is kibocsát. A Black Friday pedig gyakran éppen a műszaki cikkeket teszi a „kihagyhatatlan” akciók középpontjába.
Hogyan csatlakozhatunk?
A Black Friday őrületéhez csatlakozó cégeket nem érdekli sem a mérgező anyagokat kibocsátó elektronikus hulladéktenger gyarapodása, sem a közelgő ökológiai katasztrófa, amit csak az ipari tevékenységek lassulásával kerülhetnénk el – az ilyen profitmaximalizáló lehetőségektől láthatólag nem sok vállalkozás áll el.
Talán józanító tény lehet az is, hogy hiába nem tartozunk a leggazdagabb országok közé, ha mindenki a Földön úgy élne, ahogy mi, magyarok, akkor két bolygóra lenne szükségünk. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztási szokásainknak sürgős változásokon kell átesnie – ennek a felismerésnek a szimbolikus jelképe a Ne Vásárolj Semmit! Nap, amelyhez egészen egyszerű módon lehet csatlakozni: ne vegyél semmit, amire nincs azonnali szükséged.
Borítókép: Pixabay/rupixen
