A biológusok szerint nagyjából 15 millió rovar faj él a Földön. Köztük akadnak szabad szemmel nem látható, parányi szervezetek és tekintélyt parancsoló méretű állatok egyaránt. Egy részük kizárólag a vízben él, mások a szárazföldön és a levegőben. Létezik két különleges faj, melynek egyedei ma már kizárólag a Kárpát-medence folyóinak tükre felett repülnek.
Inkább meghallgatná? Nyomja meg a lejátszás gombot!
A tiszavirágok és a dunavirágok a kérészek (Ephemeroptera) rendjébe tartoznak. Az ókorban a római történetírók többször feljegyezték, hogy az európai folyók mentén számos helyen éltek kérészek. Napjainkban azonban már csupán a Kárpát-medence folyóinak mentén lehet megfigyelni tömeges rajzásukat, a különleges „virágzást”.
Nyugat-Európa országai az újkor hajnalán megindult iparosodásuknak köszönhetően elszennyezték a folyóikat, így tűntek el az ottani populációk. Hazánkban május végén és júniusban természetbarátok hada lesi a Tiszát és mellékfolyóit, várva, hogy felbukkanjanak az első kérészek. A furcsa rovarok násztánca felejthetetlen élménnyel ajándékozza meg a vizek szerelmeseit.
Törékeny szépségek
A tiszavirágok (Palingenia longicauda) az európai kontinens legnagyobb kérészei. A mintegy 3-4 centiméteres testhosszúságú tiszavirág farksertéivel együtt a 10-12 centi hosszúságot is elérheti. A törékeny lények nevüket a Tisza folyóról kapták, ahol a leglátványosabb rajzásukban gyönyörködhetünk.
A ritkán látható rovarok különleges életciklusuk és lenyűgöző rajzásuk miatt régóta felkeltették az emberek figyelmét. Júniusban évről évre döbbenetes előadásban gyönyörködhetnek a természetbarátok, a káprázatos élményt a rovar tömeges rajzása biztosítja.
A tiszavirágok tömeges násztánca amellett, hogy lenyűgöző természeti jelenség, fontos ökológiai szerepet tölt be az ökoszisztémákban. A különös rovarok értékes táplálékforrást jelentenek a folyók mentén a madarak, a halak és más vízi élőlények számára. A tiszavirágok jelenléte a folyók egészségi állapotának indikátora is. Mivel érzékenyek a vízszennyezésre és a folyók élőhelyének megváltozására, a tiszavirágok eltűnése figyelmeztető jel lehet az ökoszisztéma romlására.
Életciklusuk
A tiszavirágok életciklusa három fő szakaszra osztható: lárva, subimágó és imágó. A tiszavirágok életük legnagyobb részét a folyók aljzatában töltik lárvaként. A lárvák élete három évig tart, ez alatt az idő alatt a folyómederben járatokat fúrnak, ahol védve vannak a ragadozóktól. Ebben a szakaszban a lárvák növényi maradványokkal, szerves anyagokkal táplálkoznak.
A harmadik év végén a lárvák átalakulnak subimágóvá, és a víz felszínére emelkednek. Ebben a szakaszban már szárnyaik vannak, de még nem teljesen kifejlettek. A subimágók rövid idő alatt átváltoznak imágóvá, ami a kifejlett tiszavirág. Ez az átalakulás lenyűgöző látványt nyújt, különösen a Tisza mentén, ahol több millió egyed emelkedik a víz felszínére egy időben.
Az imágó fázis rendkívül rövid életű, csupán néhány óráig tart. Az imágók fő célja a párzás és a peték lerakása. A hímek a rajzás során megtermékenyítik a nőstényeket, majd hamarosan elpusztulnak. A nőstények ezután visszatérnek a víz felszínére, ahol petéiket lerakják, és ők is elpusztulnak. A petékből kelnek ki az új lárvák, és a ciklus újra kezdődik.
A varázslatos tiszavirágzás
Június elején a hazai természetvédők már izgatottan kémlelik a Tisza és mellékfolyói környékét. Jól tudják, hogy napokon belül kezdetét veszi egy meseszép esemény, a tiszavirágok násza.
Amikor elkezdődik a tömeges rajzás, a nőstények kompenzációs repüléssel mozognak a folyó közepén, oda-vissza irányban. Általában mindkét irányba láthatók a repülő példányok, de az emberi szem hol az egyiket látja, hol a másikat, ezért szabad szemmel lényegében követhetetlen a rovarok mozgása. A nőstények a petéiket a folyó közepén elszórják, a víz sodrása pedig kisodorja a petéket a víz szélére. Ennek köszönhető, hogy a kikelő lárvák ugyanoda tudják berágni magukat, ahol a szüleik korábban éltek. A különleges faj így biztosítja a megfelelő körülményeket az utódoknak.
A helyi kultúra értékes kincse
A tiszavirágzás régi magyar nevén “tiszavirág násztánca” több évszázados hagyományokra tekint vissza. A helyi lakosság számára a rajzás mindig is különleges esemény volt, amelyet megünnepeltek és népszokásokkal kísértek.
A tiszavirágzás sokkal több, mint pusztán egy természeti jelenség; a helyi közösségek számára kulturális és társadalmi esemény is. Az ünnepek, kulturális programok, természetvédelmi és oktatási kezdeményezések mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a tiszavirágzás élménye mélyen beépüljön a helyi identitásba és hagyományokba. Ezen pompás események révén a tiszavirágok nemcsak a természet szépségére emlékeztetnek, hanem arra is, hogy milyen fontos a természeti környezet megőrzése és védelme.
A dunavirágok
Kevésbé ismert, hogy hazánk folyói mentén egy másik a kérészfaj násza is megfigyelhető. A dunavirág (Ephoron virgo) ugyancsak a kérészek rendjébe tartozó védett rovar.
A dunavirág mérete elmarad tiszavirágétól. Testhossza általában 2, szárnyfesztávolsága mintegy 5-6 centiméter. A rovarok kifejlett állapotban világos színűek, gyakran fehér vagy halvány sárga árnyalatúak. Nagyobb méretű rokonához hasonlóan a dunavirág életciklusa is különleges, rajzása lenyűgöző természeti jelenség. A dunavirág nyár végi rajzását évről-évre nagy érdeklődés övezi, ilyenkor a tiszavirág rajzását is meghaladó mértékű kérésztömeg jelenhet meg a Dunán, illetve a Rábán és az Ipolyon, de a dunavirágok a Tiszán a Bodrogon és a Sajó mentén is szép számmal élnek.
Vigyázzunk rájuk!
Az indikátorfajnak tekinthető tiszavirágok és dunavirágok számos veszéllyel néznek szembe. A folyók szennyezése, a vízszint változásai, valamint a mederrendezési munkák mind hozzájárulnak a populációk csökkenéséhez. A vegyi szennyeződések, mint például a nehézfémek, különösen károsak a lárvákra, amelyek érzékenyek a víz minőségének változásaira.
A két kérészfaj Magyarországon természetvédelmi védettséget élvez, minden egyes példány eszmei értéke 10 ezer forint.
A különleges kérészek élőhelyének megőrzése érdekében számos intézkedésre van szükség. Fontos a folyók szennyezésének csökkentése, a természetes mederstruktúrák megőrzése, és a vízminőség folyamatos monitorozása. A tiszavirágok és dunavirágok védelmét szolgáló programok és kutatások hozzájárulhatnak a populációk megőrzéséhez és a ritka fajok fennmaradásához.
A tiszavirág és a tiszavirágzás 2020. május 21-én bekerült a hungarikumok gyűjteményébe. A tiszavirágzás hungarikummá nyilvánítása azt jelenti, hogy hivatalosan is elismerik a jelenség különleges értékét és jelentőségét Magyarország számára. Ez a státusz segít abban, hogy a tiszavirágzás védelme és népszerűsítése érdekében fokozott figyelmet és támogatást kapjon mind a helyi közösségek, mind a kormányzati és civil szervezetek részéről.
A cikkben szereplő fotókat Bodrogi Attila és Habarics Béla készítette.
