Nem ördögtől való dolog a komposztálás. Néhány egyszerű szabály betartásával bárki megoldhatja otthonában a konyhai hulladék újra hasznosítását. Ráadásul a növények is meghálálják az értékes szerves anyagokat.
Hová dobjuk a tojáshéjat és a fonnyadt almát, ha nem él velünk tengerimalac, vagy más rágcsáló házikedvenc? Mit tehetünk a sárgarépa vagy a hagyma pucolásakor keletkező maradékkal, a kávézaccal és a tojáshéjjal? Semmi esetre sem bölcs megoldás a kukába dobni őket, hiszen akár a balkonnövényeknek is segíthetünk a szerves anyagokkal történő, rendszeres trágyázással. Nemcsak egy istállóban keletkezik eszményi tárgya, a ház körüli zöldhulladék zöme ideális anyag a talajerő utánpótlására.
Mire jó a komposzt?
A komposztálás révén a szerves anyagok szabályozottan bomlanak le, és új hasznos termék, humusz keletkezik belőlük. Amikor szerves anyagokat komposztálunk, lebomlasztjuk a növényi maradékot és az ételhulladékot. A komposztálás során ezek az anyagok biológiai úton bomlanak le mikroorganizmusok, baktériumok és gombák segítségével. A végeredmény egy tápanyagokban gazdag, földszagú anyag, amelyet kertészetben és mezőgazdaságban talajjavítóként használnak.
A komposztálás számos előnnyel jár, a talaj minőségének javítása mellett a hulladékcsökkentéssel és a fenntartható mezőgazdaság támogatásával környezetvédő módon gondolkodhatunk és cselekedhetünk. A komposzt hozzákeverése a talajhoz javítja annak szerkezetét és vízháztartását, valamint növeli a talaj tápanyagtartalmát. A komposztálásnak köszönhetően a háztartásokban és kertekben keletkező organikus hulladék mennyisége csökken, így kevesebb szemét kerül a szemétlerakókba. Mindezek mellett a komposztálás segít csökkenteni a metán gázkibocsátást, ami a globális felmelegedés egyik melegágya.
A fenntartható kertészet és mezőgazdaság is soka nyerhet a komposztálással, hiszen a komposzt gazdag tápanyagforrás, amely természetes módon táplálja a növényeket, és segít csökkenteni a vegyszerek használatát
Végy egy komposztálót
A komposztálás során fontos, hogy az organikus anyagokat megfelelően kezeljük, tartsuk megfelelő hőmérsékleten és nedvességi szinten, hogy a lebomlás folyamata hatékony legyen. A megfelelő tápanyag, víz és oxigénellátottság érdekében a jó komposztáló elég szellős és kellően nedves. Amennyiben a keletkező anyag túlságosan tömör, rothadás jön létre, hiszen nem kap elég levegőt a komposzt. Ebben az esetben olyan mikroorganizmusok jelennek meg, melyek életéhez nem kell oxigén. Ez amellett, hogy nem előnyös, bűzös is. Ilyenkor az anyagunk elrothad, és a folyamat következtében nem keletkezik értékes humusz.
Az otthoni komposztáláshoz komposztládát vagy komposztkupacot is készíthetünk a kertünkben vagy a teraszon. A komposztálás minden esetben alapos tervezés igényel. Ám néhány fontos lépés figyelembevételével kiváló minőségű komposztot készíthetünk, amit a konyhakertben, a virágágyásokban, sőt akár a balkonládában is felhasználhatunk.
Az első lépés a megfelelő hely kiválasztása a kertben vagy teraszon a komposztláda számára. Az eszményi helynek naposnak és árnyékosnak is kell lennie, valamint fontos szempont, hogy könnyen hozzáférhető legyen. Kerti komposztálás esetén egy négy fős család számára egy-két 1-1,5 köbméteres komposztáló szükséges. Emellett szükségünk lesz egy komposztládára, ez fából, de akár műanyagból vagy fémhálóból is készülhet. Fontos, hogy ez a láda megfelelően szellőztethető, szétszedhető és környezetbarát legyen.
Válasszunk olyan komposztládát, amely könnyen hozzáférhető. Ideális lehet egy olyan láda, amelyben könnyen keverhető az anyag, valamint a komposzt egyszerűen kiemelhető. A komposztládára szükséges egy fedél, hogy védelmet nyújtson az eső és a túlzott nedvesség ellen, és biztosítsa, hogy a háziállatok ne férjenek hozzá az értékes anyaghoz. Lényeges, hogy a komposztláda jó szigeteléssel rendelkezzen és megfelelően záródjon, így megelőzhető az esetleges kellemetlen szagok kiszivárgása. Amennyiben a komposztláda a kert központi részében lesz elhelyezve, fontos lehet, hogy esztétikus legyen, és harmonikusan illeszkedjen a környezetbe.
Mit komposztáljunk?
A komposztáláshoz szükség lesz zöld (friss) és barna (száraz) anyagokra. A zöld anyagok közé tartoznak az élelmiszer-maradékok, a kávézacc, a gyepnyesedék, a barna anyagokhoz sorolhatók a száraz levelek, aprított kartondobozok és feldarabolt ágak.
Ideális komposzt alapanyagok a kertészkedés közben kihúzgált gyomok, a kaszált fű, a lombnyesedék és az avar. A konyhai hulladékok közül a kávézacc, a teafű, az apróra tört tojáshéj, a zöldségek és gyümölcsök maradéka is belekerülhet a komposztálóba. Szinte bármilyen szerves anyag jól komposztálható, gyakran a fűrészport és a fahamut is a halomba szórják.
Lényeges, hogy ne kerüljön bele túl nagy méretű gally, vagy faág, ezért néhány centiméteres darabokra kell felaprítani a hulladékot. A záptojás, a sült maradékok, olaj és zsír mellett üveg-, fém- műanyag- és papírhulladék sem kerülhet a komposztálóba.
Idő amíg beérik
A komposztálóba rétegesen kell belehelyezni az anyagokat. Legjobb, ha egy-egy zöld rétegre barna réteget terítünk, majd ezt ismételjük meg, amikor „utántöltünk”.
Az anyagokat azért kell kisebb darabokra vágni, hogy a lebomlás gyorsabb legyen. A komposzt anyagának az optimális lebomlás érdekében pedig nedvesnek kell lennie. A komposztot ezért kell időnként ellenőrizni, és ha száraz a halom, meg kell locsolni vízzel. A víz mellett fontos, hogy időnként összekeverjük az anyagokat a komposztládában vagy komposztkupacban, így elősegíthetjük a levegő megfelelő keringését, és felgyorsíthatjuk a lebomlást. A jó minőségű, friss komposzt néhány hónap alatt elkészül, különösen, ha a komposztálási folyamatot aktívan kezeljük és optimális körülményeket biztosítunk. Azonban a teljes érettségű komposzt előállításához hosszabb idő, akár 1-1,5 év is szükséges lehet. A friss komposzt még nem teljesen átalakult, ezért a növények gyökérzetére, növekedésére káros anyagokat tartalmazhat. A komposzt érettségét könnyen felismerhetjük: a jó komposzt sötét, földszagú, homogén anyag, amelyben nem láthatók az eredeti anyagok részletei, könnyen morzsolható.