A COVID-19 vírusjárvány gyorsabban terjed és súlyosabbak a következményei ott, ahol szennyezett a levegő. Erre hívta fel 25 legnépesebb vidéki nagyváros polgármesterének a figyelmét a Levegő Munkacsoport a Tiszta Levegő Nemzetközi Napja alkalmából. Egyúttal javaslatokat is tett a közlekedési eredetű levegőszennyezés csökkentésére.
Szükséges a gépkocsiállomány fiatalítása, jó műszaki állapotban tartása, a forgalom csillapítása, valamint az autók számára fenntartott útkapacitás csökkentése, ahogy az most Budapesten történik.
A helyzetet viszont nehezíti, hogy a járvány miatti átmeneti visszaesés után ismét meglódult a használt, elavult autók tömeges importja.
Mindezen felül pedig a kormányhivatalok gyakorlatilag semmit sem tesznek a megbuherált kipufogórendszerrel járó, a levegőt súlyosan szennyező gépkocsik kiszűréséért a forgalomból – áll a dokumentumban.
Önkormányzati rendeletben ki lehet jelölni olyan övezeteket, akár a város egészét, ahová csak olyan gépkocsi hajthat be, amelynek a levegőszennyezését az önkormányzat a jelenlegi körülmények között még elfogadhatónak tartja.
Azok, akik az érintett területen laknak, néhány évre, illetve a gépkocsijuk eladásáig kaphatnának felmentést a már meglévő, de a rendeletben engedélyezettnél rosszabb besorolású gépkocsijukra.
Egy ilyen intézkedést az emberek nagy többsége fogadna örömmel, legalábbis erre lehet következtetni az Ipsos Mori felméréséből, melyben a lakosság véleményét kérték számos uniós tagországban arról, mennyire értenek egyet a különösen levegőszennyező gépkocsik kitiltásával a városközpontokból.A magyarországi válaszadók 76,4 százaléka támogatja a kitiltást – 38,6 százalékuk határozottan, a többiek valamennyire.
Szeptember 7-ét az ENSZ Közgyűlés 2019. december 19-én nyilvánította a Tiszta Levegő Nemzetközi Napjának abból a célból, hogy külön ráirányítsa a figyelmet a légszennyezés csökkentésének fontosságára.
A borítókép illusztráció: Pixabay/pixel2013