Az idei év különösen kritikus időszaknak bizonyult, a klímaváltozás hatásai egyre egyértelműbben körvonalazódtak. A vízvisszatartás kérdése– hogy a vizet ne elvezessük, hanem megtartsuk a tájban – kezdett végre némileg nagyobb figyelmet kapni a közbeszédben.
A vályogházak Magyarországon az utóbbi években reneszánszukat élik, az ősi technikával épült hajlékoknak számos előnyös tulajdonságuk van.
A karácsony ma már elsősorban az együttlét ünnepe, de az elmúlt évtizedekben a túlzott fogyasztás egyik szimbólumává vált. Csomagolópapír minden mennyiségben, egyszer használatos dekorációk, rövid életű ajándékok és temérdek ételhulladék marad az ünnepek utáni napokban.
A karácsony és az év vége sokaknál nemcsak a szeretet, hanem a vásárlás időszaka is – ilyenkor kerül otthonainkba a legtöbb új tárgy, köztük rengeteg elektronikai eszköz.
A Komárom-Esztergom vármegyében működő Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület néhány hete adott hírt arról, hogy a Csever-árok menti láprét vízellátásának javítása érdekében fenékküszöb építésébe kezdtek.
A közelmúltban Szegeden a „Nem víznek való vidék” szervezésében kerekasztal-beszélgetés zajlott „Vízszintemelés az Alföldön – de hogyan?” címmel. A beszélgetés középpontjában a Tisza bevágódása, az Alföld egyre súlyosbodó vízhiánya, valamint a táj és a folyó helyreállítását segítő megoldások álltak.
Néhány hónap alatt közel 900 gazda jelentkezett az év elején meghirdetett „Vizet a tájba!” programba, több mint 25 ezer hektárnyi területet ajánlva fel a vízvisszatartás céljára.
A természetvédelem nemcsak nagy szervezetek és országosan meghirdetett programok célja és feladata.
Évről évre október 16-án ünneplik a kenyér világnapját, mely emlékeztet bennünket arra, hogy a mindennapi étkezés egyik legalapvetőbb tápláléka mennyi munkát, tudást és hagyományt őriz.
Kállai Márton és Kovalik Máté immár öt éve járják Magyarországot, hogy megörökítsék hazánk legidősebb és legkülönlegesebb famatuzsálemeit.
