Régóta tart a vita arról, hogy a műfenyő vagy az igazi árt kevesebbet a környezetnek. Mindkettő mellett akadnak megfontolandó érvek: az igazi miatt rengeteg fát kell kivágni azért, hogy aztán néhány hét után kidobjuk őket. A műfenyők előállítása pedig véletlenül sem mondható környezettudatosnak.
Mű vagy vágott?
A műfenyő-pártiak fő érve az, hogy az igazi, vágott fenyőkért rengeteg élő, egészséges növényt kell kivágni minden évben, míg a műanyag verzióra ez nem igaz. Ráadásul többször lehet használni, nem szükséges minden évben újat venni. Ez igaz, de a műfenyőknek is megvan a maga keresztje: az előállításukhoz ugyanis legtöbbször PVC-t használnak, ami az összes műanyag közül a legártalmasabb.
Kidobás után ugyanis a mikroműanyagai, illetve az előállításához használt klóralapú vegyületei rendkívüli módon szennyezik a vízi és földi élővilágot, ez az emberi egészségre is ártalmas. Az újrahasznosítás sem megoldás, a PVC ugyanis annyi hozzáadott vegyszert és lágyítót tartalmaz, hogy az ehhez szükséges szétválasztás túl a bonyolult, drága és időigényes lenne. Ráadásul a legtöbb műfenyő nem Európában készül, és a szállítás kibocsátással jár, aminek a szénlábnyoma is jelentősen nagyobb, mint az igazinak.
Ennek ellenére nem feltétlenül rossz megoldás a műfenyő. Ha PVC helyett inkább polietilénből készült darabot választasz, és még arra is odafigyelsz, hogy Európában gyártott termékről legyen szó, akkor jelentősen csökkentheted a karácsonyfád környezetkárosító hatását.
Az igazi fenyő esete sem a legegyszerűbb. A közhiedelemmel ellentétben viszont nem az vele a legnagyobb probléma, hogy erdőket vágnak ki érte, ez ugyanis így nem igaz. A fenyőket ugyanis a haszonnövényekhez hasonló ültetvényeken nevelik, és kivágásuk után a helyükre új csemetéket ültetnek. A lehetséges problémák inkább a termesztés során használt eljárásokhoz köthetőek.
A hagyományos fenyőtelepeken ugyanúgy használnak gyomirtókat, rovarirtókat és egyéb vegyszereket a nemkívánatos kártevők eltávolítására, mint a haszonnövényeknél. Ez évente többször megtörténik, tavasszal a nagyobb ültetvényeken sokszor glifozáttal dolgoznak. Ez rendkívüli növény- és állatpusztító hatásán kívül az emberek számára is potenciálisan rákkeltő. Mivel a fenyőfák hajlamosak a gombásodásra, évente többször szükséges őket gombairtó vegyszerekkel is permetezni.
Bár a termelők szerint vegyszermaradványok nincsenek a fákon, mire az otthonunkba kerülnek, mivel ősszel már nem permeteznek, a termelés során a földekbe és élővizekbe jutó maradványok és bomlástermékek mindenesetre potenciális veszélyt jelentenek az élővilágra. Ez a szennyező termelés nem csak a fenyőkre igaz, hanem a monokultúrás gazdálkodás egészére, gyakorlatilag a legtöbb élelmiszerre, amit fogyasztunk. Az ételre azonban egyrészt szükségünk van, másrészt pedig a zöldségek, gabonák esetében nem telik 8-10 évnyi nevelésbe és permetezésbe, hogy fel tudjuk őket használni – a karácsonyfákról ezek egyike sem mondható el.
Szempontrendszer
Ha mégis mindenképp szeretnél mű vagy vágott fenyőt, akkor vannak szempontok, amiket figyelembe véve csökkenteni tudod a karácsonyfád környezeti hatását.
Arra nincs egyértelmű válasz, hogy a nap végén melyik opció, a mű vagy az igazi árt kevesebbet. Mindkettő megoldás ökológiai lábnyoma nagyban függ a következőktől, amiket érdemes szem előtt tartanod a vásárláskor:
1. Az előállítás/termelés módszere, amelynél a fent említett szempontokat érdemes figyelembe venni. Az igazi fenyő esetében igen komoly erőbefektetést igényelne, hogy ültetvényről ültetvényre járva kiderítsük, hol használják a legkevesebb vegyszert, de a műfenyővel könnyebb dolgunk van, mivel a műanyagból készülő termékekre a gyártó köteles ráírni, milyen típusú anyagból készül. Az 1-es, 2-es és a 4-es jelöli a kevésbé rossz polietilén különböző fajtáit, a 3-as pedig a PVC-t, amit ajánlott kerülni.
2. A termék származási helye – műfenyő esetében európait, igazi fenyő esetében magyar fenyőt válassz.
3. Amennyiben műfenyőt választasz, addig használd újra, ameddig csak tudod. Különböző analízisek szerint akár 6-10 évbe is telik, mire a műfenyő környezeti hatása “megtérül” az igazihoz képest.
4. Ha vágott fát választasz, és van rá lehetőséged, akkor az ünnepek után komposztáld vagy mulcsként használd fel kidobás helyett.
Alternatívák
Bár a feljebb kitárgyalt karácsonyfa-opciók a legnépszerűbbek, léteznek más alternatívák, amelyeket környezetvédelmi szempontból szintén érdemes megfontolni.
Fenyőkölcsönzés
Magyarországon már egy évtizede igénybe vehető az Oázis Kertészet szolgáltatása, ami lehetővé teszi, hogy élő fenyőfát kölcsönözzünk karácsonyra, majd az ünnepek végén, januárban visszavigyük a kertészetbe. Mindhárom Magyarországon népszerű fa kölcsönözhető az Oázisban: lucfenyő, ezüstfenyő és nordmann fenyő is.
A kertészet ráadásul tagja a Tízmillió Fát Magyarországon! programnak, és a visszahozott fák nagy részét ennek a mozgalomnak ajánlják fel. Így az, aki ezt az opciót választja, még egy faültetési programban is részt vesz.
Csináld magad! megoldások
A karácsonyi hangulatnak vitathatatlan részét képezi a fenyő, de ezt a hangulatot akár kézzel készített, karácsonyfára hasonlító tárgyakkal is el lehet hozni. A barkácsfenyő készülhet faágakból, színes papírból vagy kartonból, és ha fényfüzérekkel diszítjük őket, még meghittebbé tehetjük a dekorációt. Ezen kívül az interneten megannyi különböző, kreatív megoldásra lehet bukkanni.
(Borítókép: xsonicchaos/Pixabay)
