Új lendületet kaphat a hazai szélenergia-termelés: a kormány csaknem 1000 MW új szélerőművi kapacitás kiépítését készíti elő, hosszabb távon pedig 2030-ig 4000 MW elérését tűzte ki célul. Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet szerint ez jelentősen erősítheti Magyarország energiafüggetlenségét, csökkentheti az importot és fontos lépés lehet a klímavédelmi célok felé. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szintén üdvözli a szélenergia térnyerését, ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy megfelelő tervezés hiányában a beruházások veszélyeztetett madár- és denevérfajok élőhelyeit is károsíthatják, illetve visszafordíthatatlan természetvédelmi károkat okozhatnak. Az egyesület szerint ezért a beruházások helyszíneiről és feltételeiről még a döntések előtt széles körű szakmai egyeztetésre van szükség, hogy a természetvédelmi szempontok a gazdasági és energetikai érdekekkel egyenrangúan érvényesüljenek.
Magyarország az elmúlt években az Európai Unió egyik sereghajtójává vált a szélenergia hasznosításában. Miközben a legtöbb tagállamban az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan épültek új szélerőművek, itthon 2011 óta egyetlen új turbina sem létesült. Most azonban ismét napirendre került az ágazat fejlesztése. A kormány július közepén jelentette be, hogy a vártnál jóval nagyobb piaci érdeklődés mutatkozik a magyarországi beruházások iránt, ezért az eredetileg tervezett 700 MW helyett csaknem 1000 MW új szélerőművi kapacitás hálózati csatlakoztatását készíti elő.
A bejelentés hátterében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) júliusban lezárult országos piaci felmérése áll. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szerint az első ütem közel egymilliárd euró értékű beruházást jelenthet, miközben a kormány hosszabb távú célja, hogy 2030-ig összesen mintegy 4000 MW új szélerőművi kapacitás létesüljön Magyarországon.
A fejlesztések megvalósításához ugyanakkor a villamosenergia-hálózatot is alkalmassá kell tenni az új kapacitások fogadására. A kormány a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében 533 milliárd forintot fordít hálózatfejlesztésre és okosmérők telepítésére. A beruházások célja, hogy hosszabb távon több mint 4800 MW új megújuló energiatermelő kapacitás kapcsolódhasson biztonságosan a villamosenergia-rendszerhez.
A jelenlegi 325 MW-os hazai szélerőművi kapacitás európai összevetésben alacsonynak számít: Spanyolországban és az Egyesült Királyságban is mintegy százszor akkora a beépített szélkapacitás, mint Magyarországon.
Olcsó és bőséges energiaforrásAz Energiaklub Szakpolitikai Intézet szerint a hazai adottságok lehetővé teszik a szélenergia jelentős bővítését. Magyar László, az intézet szakértője szerint a magyarországi szélviszonyok kedvezőbbek annál, mint amit a jelenlegi kapacitások sugallnak.
“A szélerőművek kapacitásfaktora (éves kihasználtsága) átlagosan 23-25 százalék körüli Európában. Ezt az értéket a magyar szélerőműpark is képes hozni, ami azt mutatja, hogy a szélpotenciál a Kárpát-medencében egyáltalán nem rossz. A technológia az utóbbi évtizedben hatalmas fejlődésen ment keresztül, a ma telepített szélerőművek már bőven 30 százalék feletti kapacitásfaktorral képesek működni. Ez nem azt jelenti, hogy az idő maradék 70 százalékában állnak az erőművek, csak azt, hogy legtöbbször nem a maximum teljesítménnyel működnek. A modern szélerőművek már alacsonyabb szélsebesség mellett is elindulnak, ráadásul magasabbak is, ami segíti, hogy nagyobb szélsebességű légrétegeket érjenek el, így esetükben szinte nincs is olyan időszak, amikor ne termelnének áramot” – mondta el Magyar László, az Energiaklub szakértője.
A szakember szerint a szélenergia a napenergia természetes kiegészítője, és jelentősen hozzájárulhat az ország energiafüggetlenségéhez.
“A szélerőművek tiszta energiát hasznosítanak, ami Magyarországon is rendelkezésre áll, ezáltal jelentősen képesek csökkenteni az importot, és segíteni az önellátást. Ez különösen fontos azokban a napszakokban/évszakokban, amikor kevesebb a hazai napenergia-termelés. A szélerőművek remekül kiegészítik a naperőműveket, hiszen épp az esti órákban és a téli félévben nagyobb az átlagos termelésük” – tette hozzá.
A szélenergia mára világszinten a legolcsóbb áramtermelési módot kínálja életciklusra vetítve. Magyarországon is csupán a napenergia versenyképes vele. A tárolással kombinált nap- és szélenergia-termelés megvalósult projektek és esettanulmányok alapján azt mutatja, hogy mára az energiatárolás integrálása az időjárásfüggő erőművekhez gazdaságosabb alternatívát kínálhat az áramtermelésre, mint pl. egy gázerőmű. Szerinte fontos tudatosítani, hogy a szélerőművek piaci alapon megállnak, állami támogatások nélkül is. Sőt egy szélerőmű egy naperőmű területének töredékét foglalja el, ami lehetővé teszi a mezőgazdasági művelés folytatását a telepítési területeken. Hátránya ugyanakkor, hogy szélerőművet nem lehet akárhova telepíteni, figyelembe kell venni településszerkezeti, természetvédelmi, tájképvédelmi szempontokat is, illetve a telepítés előtt hosszú szélmérés szükséges, hogy ideális helyet választhassanak a szélerőmű telepítéséhez.
Hozzátette: a jelenlegi fejlesztési tervek fontos előrelépést jelentenek, ugyanakkor hosszabb távon ennél is nagyobb szélenergia-kapacitásra lenne szükség.
Javaslatuk alapján legalább fele akkora szélkapacitásra lenne szükség Magyarországon, mint amekkora napenergia-kapacitás kiépül. A napenergia-cél 2030-ra jelenleg 12 ezer MW, ami várhatóan meg is épül, így ideális esetben a szélerőművek legalább 6 ezer MW-ot tennének ki a jövőben. 2030-ra a jelenlegi kormánycélok alapján ennek kétharmada kiépül –
hangsúlyozta Magyar László.
A szélenergia ezzel meghatározó szereplője lehet a jövőben a magyar villamosenergia-termelésnek. 4000 MW szélerőmű a hazai teljes áramfogyasztás ~20 százalékát fedezheti, 6000 MW pedig ~30 százalékát.
“A szélenergia segíteni fogja a jövőben villamosenergia-importunk és gázimportunk jelentős csökkentését, „betömi” a napenergia-szűk időszakokban tapasztalható energiahiányos időszakok egy részét, és olcsóbbá teszi a hálózat üzemeltetését is.”
Természetvédelmi szempontok
A fejlesztések ugyanakkor természetvédelmi kérdéseket is felvetnek. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) levélben fordult Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterhez. Az egyesület hangsúlyozza, hogy támogatja a megújuló energiaforrások, köztük a szélenergia arányának növelését, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a beruházások megfelelő előkészítéssel valósuljanak meg.
A szervezet szerint a szélerőművek madarakra és denevérekre gyakorolt hatásai évtizedek óta ismertek. Nemcsak az ütközések okozhatnak pusztulást, hanem a kapcsolódó infrastruktúra miatt élőhelyek is eltűnhetnek. Különösen érzékenyen érintheti ez az olyan fokozottan védett fajokat, mint a parlagi sas, a kerecsensólyom, a kék vércse, a túzok vagy a fehér gólya – áll a levélben.
Éppen ezért az MME országos konfliktustérképet készített, amely 2,5 kilométeres felbontásban mutatja meg azokat a térségeket, ahol a szélerőművek természetvédelmi kockázata kiemelkedő. Az elkészült szakanyagot átadták az illetékes minisztériumoknak, és szakmai együttműködést ajánlottak fel annak érdekében, hogy a jövőbeni fejlesztések során a természetvédelmi szempontok már a tervezés kezdetétől érvényesüljenek.
Valójában a két megközelítés nem egymás ellen szól. Az Energiaklub az energiabiztonságot, az importfüggőség csökkentését és a klímavédelmet hangsúlyozza, míg az MME arra figyelmeztet, hogy mindez nem történhet a hazai természeti értékek rovására.
Éppen ezért most van szükség valódi szakmai és társadalmi diskurzusra. Mielőtt megszületnek a végleges döntések és kijelölik az új beruházások helyszíneit, érdemes közös asztalhoz ültetni az energetikai szakembereket, a természetvédőket, a beruházókat, az önkormányzatokat és a döntéshozókat.
Ha ez a párbeszéd időben lezajlik, Magyarország egyszerre tehet nagy lépést az energiafüggetlenség, a klímavédelem és a természeti értékek megőrzése felé. Ez lenne az a fordulat, amelyből hosszú távon mindenki nyerhet.
