A további P+R parkolók létesítésére fordított pénzből számos olyan beruházást lehetne megvalósítani, amelyek valóban javítanák Budapest közlekedési helyzetét és környezeti állapotát – érvel véleménycikkében Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.
Budapest Településtervének tervezete – amelyet nemrég bocsátott társadalmi egyeztetésre a Fővárosi Önkormányzat – rendkívül értékes, hatalmas anyag, rengeteg adattal. Számtalan előremutató javaslatot tartalmaz a főváros élhetőbbé tételére. Vannak azonban olyan javasolt intézkedései, amelyeket jobb lenne elkerülni. Ezek közé tartozik az új P+R parkolók létesítése.
A Budapest határán belépő autók teszik ki a város személygépkocsi-forgalmának közel felét. A fővárosba kívülről naponta körülbelül 330 000 személygépkocsi lép be, és mintegy százezer indul befelé a külső kerületekből. Ezzel szemben Budapesten mintegy 5700 P+R parkolóhely van. Ennek a 75-szörös különbségnek még a töredékét sem lehet áthidalni új P+R parkolóhelyek építésével.
Különösen megdöbbentő, hogy a tervezet még Budapest Átmeneti zónájába (vagyis a Hungária körúton belüli területre) és Hegyvidéki zónájába (vagyis a budai zöldövezetbe) is P+R parkolók megépítését irányozza elő. Azonban az se lenne sokkal jobb, ha csak a környező településen létesítenének P+R parkolókat. A főváros körüli 81 településen (összesen 50 helyszínen együttesen) is csak körülbelül 5000 P+R parkolóhely van. Ezt a mennyiséget sem lehet még megközelítőleg sem olyan mértékben növelni, hogy az bármennyire is javítson a helyzeten.
Egyetlen P+R parkolóhely kialakítása a szabad ég alatt 3 millió forintba, parkolóházban közel több mint 10 millió forintba kerül. Jelentős költséggel jár az üzemeltetésük, fenntartásuk is. Ha azonban mindezeket a költségeket teljes mértékben a parkolóhelyeket igénybe vevőkre hárítanák, akkor aligha fogják használni ezeket a parkolóhelyeket. Az pedig a piacgazdasági elvekkel és a társadalmi igazságossággal ellentétes, hogy a magánautóknak nyújtott szolgáltatásokat közpénzből fizessük. Még inkább visszás a helyzet, a figyelembe vesszük, hogy feltehetően többnyire ugyanazok a személyek vennék igénybe a parkolóhelyeket, ami azt jelentené, hogy minden olyan autós kapna személyenként egy 3-10 millió forintos ajándékot az adófizetők pénzéből, aki rendszeresen ezekben a P+R parkolókban parkol.
Az új P+R parkolóhelyek kialakításához nincs szabad terület sem. Ami „szabad” terület lenne, az főleg zöldfelület (agy potenciális zöldfelület), aminek a felszámolása ütközne azzal az alapvető és mindenképp betartandó elvvel (amit a fővárossal kapcsolatos szinte minden stratégia tartalmaz), hogy Budapest és környéke zöldfelületeit nem szabad tovább csökkenteni.
Mindezt kiválóan alátámasztják az őrmezői P+R parkolóval kapcsolatos tapasztalatok. A helyi lakosok annak idején élénken tiltakoztak a terv ellen, mivel a megvalósításához jelentős zöldfelületeket kellett felszámolni. A tiltakozás ellenére 1500 parkolóhelyet alakítottak ki több milliárdos költséggel, az adófizetők pénzéből. Az eredmény: romlottak a tízezer őrmezői lakos életkörülményei, a parkolók munkanapokon már korán reggel megtelnek, a Budaörsi úton pedig változatlanul hatalmas autóáradat – egy átlagos munkanapon mintegy 45 ezer gépkocsi – özönlik a városközpont irányába.
A csak újabb kudarcokat eredményező P+R-létesítési program helyett az erre előirányzott sok milliárd forintból számos olyan beruházást lehetne megvalósítani, amelyek valóban javítanák Budapest közlekedési helyzetét és környezeti állapotát. Ilyen például az elavult buszok lecserélése vagy kerékpáros infrastruktúra javítása. Ez utóbbi keretében fontos lenne B+R (Kerékpározz és utazz tömegközlekedéssel!) parkolók kialakítása – ez annál is inkább sokkal hatékonyabb lenne, mert egyetlen autós P+R parkoló helyén akár 30 kerékpár elhelyezésére alkalmas B+R parkolóhelyet lehet kialakítani.
A cikket illusztráló fotót és karikatúrát a Levegő Munkacsoporttól kaptuk.
Borítókép: Lukács András Egy P+R parkolóban a hely nagyobbik részét a közlekedési felület foglalja el
