A fiziológiai és orvosi Nobel díjjal elismert svéd Svante Pääbo, több évtizedes kutatásai során arra kereste a választ, hogy a mai embert, a Homo sapienst mi különbözteti meg a többi emberfélétől, például a vele sokáig együtt élő neandervölgyi embertől. Kutatásai során olyan módszereket fejlesztett ki, amellyel ősi csontleletekből az örökítő anyagra, a DNS-re vonatkozó adatok gyűjthetők. Ezt az eljárást használják a Szegedi Tudományegyetem kutatói is – ismertette a 2022. október 3-ai sajtótájékoztatón Prof. Dr. Széll Márta, az SZTE stratégiai rektorhelyettese.
Ahhoz, hogy megismerhessük a humán betegségek alapját, szükséges volt a teljes genomunk megszekvenálása, vagyis feltérképezése.
Ez 2001-re teljesült. Az azóta rendelkezésünkre álló adatok óriási lendületet adtak az orvosbiológiai kutatásoknak. A humán genom teljes ismerete lehetőséget adott a kérdés megválaszolására: milyen mértékben tér el a mai ember örökítő anyaga – genomja – a neandervölgyi ember és a csimpánz genomjától? A kutatók következő lépésként lehetővé tették, hogy nemcsak élő organizmusokból, hanem több tízezer éve elhunyt, ősi emberi maradványokból is képesek legyenek DNS mintát izolálni. Ebben a fejlesztésben volt úttörő munkája a fiziológiai és orvosi Nobel-díjjal elismert svéd Svante Pääbo-nak, aki 2010-re lehetővé tette a neandervölgyi ember, majd a gyeniszovai emberi maradványok teljes elemzését – hallottuk Prof. Dr. Széll Mártától, az SZTE stratégiai rektorhelyettesétől.
Ősi DNS-ek megismerése
A svéd professzor által kifejlesztett módszerrel arra a kérdésre is választ kaphatott az emberiség: vajon a beszédkészség kifejlődése csak a Homo sapiensre vonatkozó sajátosság volt, vagy a Neander-völgyi ősember is tudott már beszélni?
Svante Pääboáltal elsőként felismert sajátosság, hogy a FOXP2 gén genetikai variánsai arra utalnak, hogy a neandervölgyi beszédkészsége nem fejlődött ki olyan módon, mint később a Homo sapiensé.
Prof. Dr. Széll Márta egy másik érdekességre is felhívta a figyelmet: a kutatók az ősi maradványok DNS szekvenálásának köszönhetően kimutatták, hogy a 3-as humán kromoszómán van egy olyan régió, amelynek egy variánsát a neandervölgyi ősembertől vett át a Homo sapiens. Azoknál az embereknél, akik ezt a variációt hordozzák és megfertőződnek a SARS-Cov-2 vírussal, nagyobb eséllyel lesz súlyosabb a COVID-19 betegség lefolyása, mint azoknál, akik nem ezt a variánst hordozzák.
Borítókép: DNS. Fotó: Publicdomainpictures.net
