Korszakhatáron a gyümölcstermesztés: az éghajlatváltozás máris mutatkozó kedvezőtlen hatásai és a munkaerőhiány drámaian rontotta a gyümölcsültetvények jövedelmezőségét az elmúlt évtizedben. A következő években jelentősen csökkenő termőterületekkel, az intenzív ültetvények elterjedésével, és a gyümölcsárak további erőteljes növekedésével számolhatunk – derül ki az Agroinform.hu alábbi elemzéséből.
Enyhe tél tavaszi fagyokkal – a legrosszabb kombináció
Az éghajlatváltozás első áldozatai a mezőgazdaságban a gyümölcsfák: az enyhe telek nem csupán a kártevők tömeges áttelelését segítik, hanem a korai rügyduzzadással, rügypattanással érzékenyebbé teszik azokat a fagyokra is. Paradox módon a felmelegedés okozza az immár rendszeres márciusi-áprilisi hidegbetöréseket is, mivel a melegedés hatására sarkvidéki eredetű hideg levegő délre áramlását akadályozó úgynevezett poláris örvény meggyengült. Ezért a gyümölcsösökben immár szinte minden évben előfordulnak súlyos fagykárok. Egyre több helyen évek óta gyakorlatilag a teljes termés elfagy.
„Különösen az olyan rövid hidegigényű gyümölcsök, mint a kajszi vagy az őszibarack vannak fokozottam kitéve a megnövekedett fagyveszélynek – mutat rá Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. – A termelők tehetetlenek: amennyiben a következő egy-két tavasz is hasonló időjárást hoz, a barackültetvények területének akár felének felszámolására is sor kerülhet. Pedig nem kis területről van szó: jelenleg a hazai gyümölcsösök 12 százalékában kajszi vagy őszibarack terem.”
Munkaerőhiány – ha van is termés, nincs, aki leszedje
A gyümölcságazatban jelentkező munkaerőhiány súlyosságát jelzi, hogy csak a megfelelő számú kézi munkaerő hiánya miatt évente a gyümölcstermés mintegy 20 százaléka esik ki. A gépi betakarítás csak az ipari célra szedett termés esetében jöhet szóba, a friss piaci gyümölcsöket nem lehet géppel szedni. Az ipari célú gyümölcsöt azonban csak sokkal alacsonyabb áron lehet értékesíteni, annak jövedelméből hatékony, intenzív művelést nem lehet folytatni. Ráadásul nem csupán a szüret, de például a metszési időszak is komoly élőmunkát igényel, amit megfelelő létszám híján nem lehet időben vagy jó minőségben elvégezni.
Öregedő ültetvények, öregedő gazdák
A hazai gyümölcstermesztés hosszabb távú kilátásait tovább rontja, hogy a hazai ültetvények jelentős része öreg fákból áll: a legutóbbi részletes KSH-felmérés szerint a hazai gyümölcsültetvények összességének 41 százaléka legalább 15 éves. A hazai gyümölcsösök 37 százalékát kitevő almaültetvények 50 százaléka elmúlt tizenöt éves, de a meggy (47%) és a körte esetében (43%) sem sokkal jobb a helyzet.
A régebbi telepítések túlsúlyából következik az is, hogy gyakran az állománysűrűség sem teszi lehetővé a hatékony intenzív gazdálkodást: a legelterjedtebb alma esetében például ebből a szempontból csupán a területek 23 százaléka tekinthető modern ültetvénynek.
Az alapvetően nehezedő körülmények várhatóan sok gazdálkodót késztet majd arra, hogy felhagyjon a termeléssel. Ezt a folyamatot alapvetően erősítheti az a körülmény is, hogy a gyümölcstermesztő ágazat nagy része generációváltás előtt áll. A fentebb idézett KSH-felmérésből az is kitűnik, hogy néhány éve a gyümölcsösök egyharmadát olyan gazda irányította, akinek életkora 60 év felett van. A 65 év felettiek arány is elérte a 20 százalékot.[1] A törvényszerűen lezajló fokozatos generációváltást követően az új kihívások hatására a fiatalabb generáció számos esetben hozhat döntést a tevékenység megszüntetéséről.
Mindezek hatására várható, hogy a következő években a gyümölcs-termőterületek nagysága a következő 4-5 évben jelentős, akár 20 százalékot is meghaladó csökkenést fog elszenvedni.
A gyümölcstermesztésben várhatóan visszaszorulnak a háztáji és hobbikertészetek
A klímaváltozás a tavaszi fagykáron kívül számos más kárfajta kockázatát is megnövelte: a szokatlan nyári forróság és az intenzív, jéggel is járó nyári csapadékok előfordulásának megnövekvő gyakorisága szintén negatívan befolyásolja a termésátlagot.
„Ebben a helyzetben hosszú távon csak az olyan intenzív ültetvények fognak tudni gazdaságosan működni, amelyekben legalább részlegesen megoldott a fagy- és jégveréskár elleni védekezés, illetve az öntözés is – magyarázza Apáti Ferenc, a FruitVeb elnöke. – A kockázatokat csak jelentős tőkebefektetéssel, és megfelelő szaktudás birtokában lehet majd a jövőben kivédeni.”
Még a közelmúltban is mindennaposnak számítottak azok a háztáji termelők, akik a kis ültetvényeikről gyümölcsöt értékesítenek, pálinkát főzetnek, a felesleget pedig a termelői piacra viszik. Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, az ő szerepük a hazai gyümölcstermesztésben várhatóan jelentősen visszaszorul majd a jövőben.
A magas beruházási igény miatt tovább drágulnak a gyümölcsök
A gyümölcstermesztők problémáit számos állami intézkedés igyekszik enyhíteni. A tavaszi fagyok okozta károk csökkentése érdekében idén ősztől a tervek szerint 80 százalékos támogatással ösztönzik a tavaszi fagykár következményeinek mérséklése céljából megvalósuló beruházásokat, így segítve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást. Emellett több, a kertészeti fejlesztéseket szolgáló pályázati felhívás is megjelent 2021-ben. A generációváltás, a gazdaság átadásának megkönnyítése érdekében pedig az Agrárminisztérium a témában az őszi törvényhozási időszakra új jogi szabályozást készít elő.
Egy azonban biztosnak látszik: az intenzív ültetvények telepítése jelentős befektetéseket igényel, a korszerű technológia árának pedig be kell épülnie a gyümölcs árába is. A munkaerőhiány a mezőgazdasági bérmunka költségeit szintén felfelé hajtja, amit ugyancsak érvényesíteni kell az árakban. Kijelenthető, hogy az olcsó gyümölcs korszaka végleg lezárulni látszik.
Borítókép forrása: Pixnio
