Romantikus hangzása ellenére komoly veszélyt jelent a pettyesszárnyú muslica a gyümölcsösökre. A Drosophila suzukii a közönséges muslicával szemben már nem csak a sérült, rothadó termést, hanem az egészségest is megtámadja. A kártevőről Konstchan Jenőt, az Eötvös Loránd Kutató Hálózat Agrártudományi Központ Növényvédelmi Intézetének igazgatóját kérdeztük.
Az eredetileg Ázsiában honos pettyesszárnyú muslica, más invazív fajhoz hasonlóan az autópályák mentén terjedt el az elmúlt években. Az almaecetes csapdával becserkészhető sárgásbarna színű három milliméteres legyet elég nehéz megkülönböztetni a közönséges ecetmuslicától, a hímek szárnyán található fekete folt segíti a szakembereket a besorolásban.
„2013-ban volt az intézetünknek volt egy autópálya kutatás programja, amiben a kártevők terjedését vizsgáltuk. Ez a faj az M7-es pihenőjéből került elő.
A következő évben még csak az autópálya mentén kezdett terjedni, három évvel később azonban már annyira elszaporodott, hogy Nógrád megyében a málna és a szeder termesztőktől a fertőzés miatt nem vették át a termést.
Kimondható, hogy a globális kereskedelem és az áruforgalom miatt terjedt szét Magyarországon ez a kártevőfaj” – mondta Kontschan Jenő az ATK Növényvédelmi Intézet igazgatója a Very Important Planetnek.
Rövid, néhány hetes életük igencsak mozgalmas, a nőstények naponta 10-15 tojást is leraknak a fűrészes tojócsövükkel az érett gyümölcsökbe. A lárvák időjárástól függően 1-3 nap alatt kikelnek, és elkezdik habzsolni a termést szuronyos szájszervükkel.
„Az eddig a kertben a körte körül döngicsélő, megszokott muslica fajoknál azért rosszabb, mert ennek a tojócsöve fűrészes, tehát nem csak a sérült, túlérett vagy rothadó gyümölcsöt támadja, hanem az ép termés héját is képes megvágni, és bele tud petézni. Azok a növényeink vannak veszélyben, amelyek egyébként is problémások az elmúlt időszakban, mint például a málna és a szeder. Ezek nem jól bírják a száraz és meleg nyarakat” – tette hozzá.
Nem válogatós fajta, a szőlő kivételével szinte az összes termesztett és vadon élő gyümölcsre rátámad, még az almára és a körtére is. A lárva táplálkozása után a gyümölcs gomba- vagy baktériumfertőzést kap, és elkezd rohadni.
A legyek fél 5-15 nap múlva kelnek ki, Magyarországon áprilistól novemberig három nemzedék is kifejlődhet, tőlünk délebbre még több.
„Apró mérete és a nagy egyedszám miatt nehéz ellene védekezni. Kisebb szederültetvényen almaecetes- boros csapdával szokták gyűjteni, van, amikor egy fél literes üvegben maréknyi is összegyűl belőlük. Akinek nagy ültetvénye van, annak talán az izolációs hálót tudom ajánlani” – mondta Kontschan Jenő.
A kereskedők nagy távolságokra hordozzák szét a fertőzött gyümölcsöket, ráadásul a kifejlett muslica jól repül, így gyorsan terjed.
A szakértők gyors szüretet javasolnak és a fertőzött termés megsemmisítését tanácsolják. Az elhanyagolt ültetvények azonban mindig újabb fertőzési források.
Borítókép: Kis Balázs
