A Csendes-óceán hírhedt gigantikus szemétszigetét az egyik merész elgondolás szerint szerint lakhatóvá akarják tenni, közben viszont a túlhalászattal vagy éppen a melegrekordokkal is meg kell küzdeniük a Föld legnagyobb vizeinek. Minden második levegővétel az óceánok növényvilágának köszönhető, mivel ők termelik oxigénkészletünk felét, továbbá elnyelik az ember által kibocsájtott széndioxid egyharmad részét is.
Az óceánok felmelegedése okozza a tengeri élővilág vándorlását a hűvösebb vizek felé, illetve számos faj populációinak zsugorodását.
A korallzátonyok régóta szenvednek a klímaváltozástól.
A savasság következtében a tengerben élő különböző planktonok és korallok feloldódnak, így nem marad táplálék a magasabb rendű létformák számára.
Ha sikerülne a melegedés mértékét 1,5 vagy 2 Celsius-foknál korlátozni akkor a nagy tengeri hőhullámokkal sújtott területeknek még lenne némi esélye regenerálódni egy-egy esemény után, ugyanis így az intenzívebb események visszatérési ideje 5 és 20 év között alakulna.
Az ausztrál Nagy-korallzátony jelenleg példátlan stressznek van kitéve az óceánvíz melegedése, a trópusi ciklonok, a tengeri kártevők és az óceán savasodása miatt
A nemzetközi vizek tavaly márciusban, áprilisban és májusban voltak a legcsendesebbek, nyáron azonban, amikor újra beindult a nemzetközi tengeri kereskedelem, ismét nagyon zajos lett a víz alatti világ.
Az eddigiekhez képest ez további 4680-6240 tonna tengeri műanyag szennyezést jelent.
Egyre gyorsabb a folyamat.
Az egyik kutatócsoport szerint.