A világ tengereiben és óceánjaiban található titokzatos kék lyukak valójában olyan víznyelők, amelyek nem a felszínen, hanem a víz alatt találhatók – írja a Qubit.hu. A kék lyukak az előző jégkorszakok alatt keletkeztek, amikor az óceáni területek javát jégtakaró borította, a tengerszint a mainál 120 méterrel alacsonyabb volt, az esővíz pedig szépen lassan üregeket vájt a mészkőben gazdag partszakaszokon, kémiai mállást előidézve. Aztán amikor jött a felmelegedés, megteltek vízzel.
Ilyen képződmények a Dél-kínai-tengertől a Vörös-tengeren át a Mexikói-öbölig számos helyen találhatók, utóbbi mélyén nyúlik el a Green Banana Hole, amelyet egy kutatócsoport hamarosan tüzetesebben is megvizsgál majd.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal által pénzelt kutatási projekt során egy 270 kilogrammos prizma alakú felderítő eszközt küldenek a lyuk mélyére, és búvárok segítségével gyűjtenek víz- és üledékmintákat, valamint végeznek teljes körű biológiai vizsgálatot. A csapat eredetileg tavasszal indult volna, de a koronavírus-járvány miatt augusztusra halasztották az expedíciót.
A 1970-es évek közepén egy hajókapitány fedezte fel a Green Bananát, amikor egy zöld banánhéjat látott lebegni egy „forrás” fölött.
A halászok évszázadok óta ismerik a jelenséget, amit forrásnak neveztek el, miután Hernando de Soto, a spanyol felfedező a 16. század közepén megfigyelte, hogy az óceán mélyén található lyukakból édesvíz áramlik a felszínre.
A borítókép illusztráció: Pixabay/free photos
