Csak Románia és Görögország áll hazánk mögött a nemek közötti egyenlőséget jelző uniós rangsorban; a 25.helyet foglaltuk el tavaly a 27-es mezőnyben. E szégyenteljes eredményt aligha feledtethetik a nőnapi szó- és hóvirágok: azonnali kormányzati intézkedések, programok lennének szükségesek.
A 100 pontos skálán elért 54,2 pontos eredményével Magyarország a nemek közötti egyenlőséget mutató rangsorban a 25. helyen áll az Európai Unióban – olvasható a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE- European Institute for Gender Equality) honlapján. Magyarország eredménye 14,4 ponttal marad el az EU egészének átlagától – áll az intézet elemzésében. Az 54,2 pontot annak fényében kell értékelni:100 pont jelentené azt, hogy az adott ország elérte a nők és férfiak közötti teljes egyenlőséget.
Az intézet elemzése szerint a nemek közötti egyenlőtlenségek a hatalom területén a legszembetűnőbbek, ahol Magyarország mindössze 24,8 pontot gyűjtött. A leginkább javításra szoruló alterület az elemzés értékelése szerint a politikai döntéshozatal, amely 25,8 ponttal utolsó helyen áll az unióban.
Óriásiak a bajok a munka területén is, hazánk itt 2019 óta a 0,5 pontot rontott a pontszámán. 67,5 ponttal Magyarország ezen a területen a tagállamok közül a huszonegyedik.
Ez a visszaesés annak tudható be, hogy a szegregációt és a munkaminőséget tekintve nagyobb lett a nemek közötti különbség.
A nemek között egyenlőség viszonylag jól teljesítő területe az egészségügy, hazánk itt érte el a legjobb helyezést (az összes tagállam közül a 14.), 87,3 ponttal.
Magyarország pontszáma a pénz területén javult a legtöbbet, de 73,8 ponttal ez még mindig csak a huszonegyedik helyet jelenti az uniós rangsorban. Ami a nemek közötti bérszakadékot illeti, az Eurostat adatai szerint jelentősen meghaladja a 12,7 százalékos uniós átlagot, ugyanis 17,3 százalék.
Az EIGE elemzése kiemeli továbbá, hogy Magyarországon az ápolási-gondozási, illetve a háztartás körüli feladatok is egyenlőtlenül oszlanak meg a nők és a férfiak között. 2021-ben a nők 66 százaléka, a férfiaknak viszont csak 11 százaléka számolt be arról, hogy teljes egészében vagy többnyire ő maga végzi el a házimunkát. Csaknem ennyire egyenlőtlenül oszlanak meg a gyermeknevelés terhei is: a nők 54 százaléka, a férfiaknak viszont csak 20 százaléka gondoz és felügyel teljes egészében, vagy többnyire 12 év alatti gyermeket. A tartós ápolás-gondozás terén is jelentős az egyenlőtlenség. A nők 46, a férfiak 69 százaléka támaszkodott az EIGE kutatása szerint rokonok, szomszédok és barátok segítségére. A nőkhöz képest a férfiak jóval nagyobb valószínűséggel vettek igénybe bentlakásos tartós ápolás-gondozási létesítményeket (a férfiak 46 százaléka, a nőknek pedig 15 százaléka) és nappali ellátási központokat (a férfiak 49 százaléka, a nőknek pedig 11 százaléka) tartós ápolás-gondozási feladataik csökkentéséhez.
Az EIGE tervezi a nők elleni erőszak mérését is. Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy
Magyarországon az ötödik legmagasabb a párkapcsolatban elkövetett szándékos emberölés női áldozatainak aránya
az Egyesült Királyság és azon 24 tagállam között, amelyekről rendelkezésre áll információ – olvasható A magyarországi nőgyilkosságok mérése című EIGE-kiadványban. Az Eurostat adatok ugyanakkor az EIGE elemzése szerint nem fedik pontosan a nőgyilkosság fogalmát, amelyet az EIGE a nők ellen folytatólagosan elkövetett erőszak végletes lezárásaként értelmez. Az EIGE javaslata szerint a statisztikaiadat-gyűjtéshez meg kellene határozni a nőgyilkosság fogalmát ( az EIGE meghatározása: „nők párkapcsolati erőszak következtében történő meggyilkolása és nők nőkre nézve káros gyakorlat következményeként bekövetkező halála. „Pár” a volt vagy a jelenlegi házastárs vagy élettárs, függetlenül attól, hogy az elkövető az áldozattal azonos helyen lakik vagy lakott-e”) és folyamatos adatgyűjtésre lenne szükség annak érdekében, hogy a politikai döntéshozók segítséget kaphassanak a nőgyilkosságok elleni hatékony politikák kidolgozásában.
