Tavaly a primer belföldi energia felhasználás 67,9 százalékát elsődleges fosszilis energiahordozók, 15,2 százalékát nukleáris energia, 11,7 százalékát elsődleges megújuló energiaforrások, 4,0 százalékát villamos energia import biztosította, míg a fennmaradó, 1,2 százalékot a nem megújuló hulladékokból és egyéb forrásból származó energia nyújtotta – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2021-es éves energiastatisztikai riportjából, amelynek megjelenéséről csütörtöki közleményében tájékoztatta az MTI-t.
A fosszilis energiahordozókat tekintve a szén és széntermékek felhasználása 18,3 százalékkal csökkent, míg a kőolaj és kőolajtermékek felhasználása 8,7 százalékkal, a földgázé 6,1 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Az elsődleges megújuló energiaforrások felhasználása 9,2 százalékkal emelkedett 2021-ben az előző évhez képest. 2021-ben a megújuló energiaforrásokból előállított energia részaránya a bruttó végső energiafogyasztásban 14,1 százalék volt.
A kőolajimport 2021-ben 1,5 százalékkal, 6008 ezer tonnára, míg a földgázimport 5,7 százalékkal, 261 556 terrajoulra csökkent az előző évhez képest
– derül ki a MEKH riportjából. Az importfüggőség mértéke az összes energiahordozóra vonatkozóan 2021-ben 2,4 százalékponttal, 53,8 százalékra csökkent.
A végső felhasználáson belül legnagyobb részt képviselő lakossági szektor részaránya 30,0 százalékot tett ki, a közlekedési célú felhasználás 23,0 százalékot, az ipar 22,2 százalékot fogyasztott el a teljes végső energiafelhasználásból, míg a kereskedelem és közszolgáltatások (honvédelemmel együtt) aránya 9,9 százalékos volt. A legkisebb súlyú mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat részaránya a teljes végfelhasználásból mindössze 3,1 százalékot jelentett.
Kiemelt kép: Pixabay
