A gobális felmelegedés a madarak fészkelési szokásait is megváltoztatta: egy új tanulmány szerint számos madárfaj csaknem egy hónappal korábban rakja le tojásait, mint száz éve.
Amerikai tudósok a Chicago környékén gyűjtött tojásmintákból elemezték a madarak fészkelési tendenciáit, és megállapították, hogy a 72 madárfaj – amelyekről történelmi és modern adatok is rendelkezésre állnak – körülbelül egyharmada most sokkal korábban fészkel, mint korábban.
Ezek a fajok – köztük a kék vércse, a pacsirta és a mezei veréb – átlagosan 25 nappal korábban rakják le első tojásaikat, mint 100 évvel ezelőtt – idézte a kutatást a The Guardian cikke. A kutatás rámutat: a légkör felmelegedése valószínűleg felborítja a folyamatot, amely sokáig megingathatatlannak tűnt.
John Bates, a Field Múzeum madarakkal foglalkozó kurátora és a tanulmány vezető szerzője szerint „amit látunk, az egyértelműen abba az irányba mutat, hogy az éghajlatváltozás jelentős hatással van a madarak viselkedésére”.
A Journal of Animal Ecology című folyóiratban megjelent tanulmány a 1880 és 1920 között, madártojásokról gyűjtött feljegyzésekre, valamint a Field Múzeumban dolgozó Bill Strausberger és a chicagói Illinois Egyetemen dolgozó Chris Whelan kutatására támaszkodott. A tanulmány szerint a madarak korábbi fészekrakása szoros összefüggést mutat a légköri szén-dioxid-szint emelkedésével, ami a globális felmelegedés egyik fő okozója.
A madarak a fészkelést a tavasz más eseményeihez, például a növények rügyfakadásához és a rovarok számának növekedéséhez igazítják. Az éghajlatváltozás azonban felborította a megszokott ritmust: az Egyesült Államokban a medvék korábban ébrednek fel a téli álomból, a cseresznye-, őszibarack-, körte-, alma- és szilvafák pedig hetekkel korábban virágoznak, mint korábban. Nagy-Britanniában a növények 1987 és 2019 között egy teljes hónappal korábban virágoztak, mint 1986 előtt.
Bates arra is rámutatott, hogy a korábbi fészkeléssel a madarak ki vannak téve az esetleges tavaszi hideghullámok kockázatának, ami a növényekre és rovarokra, s ennek következtében a madarak szaporodására is hatással lehet. „A tavaszok egyre változékonyabbá válnak, és ez áldozatokat követel” – fűzte hozzá.
Nagy szerepet játszhat számos madárfaj populációjának csökkenésében az évszakok összekuszálódása olyan egyéb tényezőkkel együtt, mint az élőhelyek elvesztése és a növényvédő szerek válogatás nélküli használata. Egy 2020-ban készült tanulmány arról tájékoztatott, hogy 1970 óta közel 3 milliárd madár tűnt el az Egyesült Államokból és Kanadából, ami az összes madárfaj közel egyharmadát jelenti. A kutatók szerint a veszteségek „elképesztőek” voltak, legsúlyosabban a verebek, a feketerigók, a pacsirták és a pintyek populációja csökkent. (MTI)
A borítókép illusztráció. Fotó: Orbán Zoltán
