A 2017. február 1-jén kezdődő és 2021. december 31-én záródó GINOP-2.3.2-15-2016-00038 azonosítószámú kutatási projekt a bioszervetlen kémia határterületein végzett felfedező kutatásokat. A fejlesztés fő célja volt, hogy a fémionok és fémvegyületek szerteágazó kémiai sajátságait és biológiai szerepét interdiszciplináris szinten tanulmányozza, új utakat tárjon fel gyógyszerjelölt fémvegyületek kifejlesztésében, vizsgálja azok farmakológiai sajátságait, valamint hatékony gyógyszerhordozó részecskéket tervezzen számukra. A résztvevő kutatócsoportok további célja volt, hogy azok szinergikus együttműködését a későbbiekben is biztosítani képes interdiszciplináris kutatóműhely alakuljon ki. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében 878,94 millió forint európai uniós támogatás segítségével valósult meg a Szegedi Tudományegyetem közleménye szerint.
A kutatások eredményeként számos új típusú, potenciálisan gyógyhatású vegyület került kifejlesztésre, gyakran „zöld” szintézismódszerek alkalmazásával. E vegyületek nagy része többféle kedvező tulajdonságot is magukba hordozó molekularészből felépülő, úgynevezett hibridmolekulák voltak. A kutatók sikeresen állítottak elő potenciálisan rákellenes és/vagy antibakteriális hatást mutató hibrideket, tanulmányozták azok biospeciációját és farmakológiai hatását. Vizsgálták egy fehérje-alapú szabályozható működésű mesterséges nukleáz kifejlesztésének lehetőségeit. Javaslatot dolgoztak ki a fémion-háztartás zavarával járó betegségek kismolekulás kezelésére, valamint a biológiai és környezeti mintákban lévő fémionok alacsony koncentrációban történő detektálására alkalmas eljárásokra, például fémion- vagy molekula-szenzorként működő arany nanorészecskékre. Emellett kifejlesztettek olyan arany-ezüst nanorészecskét is, melyek jelentősen csökkenteni képesek a tumorok áttétképzését, valamint csökkentik a rákos sejtek viabilitását ionizáló sugárzás mellett.
Sikeresen állítottak elő új kolloidális nemesfém és liposzómális-alapú gyógyszerhordozó nanorészecskéket, melyek gyógyszermolekulák, többek között mesterséges nukleázok, hatékony célba juttatását segíthetik.
A programban az SZTE három karának (TTIK, SZAOK és GYTK) nyolc kutatócsoportja vett részt, közel ötven kutató munkája kapcsolódott kisebb-nagyobb mértékben a projekthez. A különböző tudásprofilú kutatócsoportok összehangolt együttműködése egy interdiszciplináris kutatóműhely kialakulását tette lehetővé. Ez utóbbi, valamint a több mint 300 millió forint értékben beszerzett, főként makromolekula-kismolekula kölcsönhatások szerkezeti, termodinamikai és kinetikai jellemzésére fókuszáló infrastrukturális háttér együttesen a kutatóhelyek hosszú távú nemzetközi versenyképességét is biztosítja. Az említett infrastruktúra az egyetemi oktatásba is beépült, emelve annak színvonalát. Az eredményekből 131 publikáció született (ennek 65 százaléka Q1-es minősítésű), két MTA doktori disszertáció és 16 PhD dolgozat került megvédésre.
Kiemelt kép: Wikipedia Commons
