Svájcban munkát vállaló építész ismerőseink drámai tapasztalata, hogy arrafelé egy ház abból épül meg, ami a terveken szerepel. Sokunk tapasztalata pedig az, hogy ilyen Magyarországon nem létezik. Ami persze remélhetőleg túlzás, más kérdés, hogy pozitív példák nemigen jutnak az eszünkbe. A Mapei Kft. honlapunkhoz eljuttatott kutatási eredménye is kiemeli: egekben itthon a kontármunka és mélyponton a bizalom az építőiparban. Mint kiderült, a nyugati határ mentén kedvezőbb a helyzet, alighanem azért is, mert az ottani szakemberek közül sokan dolgoztak külföldön, ahol egy fejlettebb munkakultúrát sajátítottak el.
A kontármunka-károsultak aránya 34 százalék volt az elmúlt egy évben a Mapei tanulmánya szerint. Egy kontármunka átlagos kárösszege pedig 753 320 forint. Éppen ezért alacsony szintű, 3,54 csillag a lakosság építőiparba vetett bizalma, a maximálisan adható ötből a Mapei Kft. reprezentatív kutatása alapján. A 2250 fő megkérdezésével augusztusban készült, nemre, településtípusra és régióra reprezentatív kutatás célja volt felmérni az építőipar iránti bizalmat a felnőtt magyar lakosság körében.
Az ezt kifejező érték az Építőipari Bizalmi Index (ÉBI), az építőipari szakemberekbe vetett bizalmat mérő szám, amely az interneten megszokott értékelésekhez hasonlóan, 0 és 5 csillag között értékeli a bizalom szintjét.
Magyarországon 2021-ben az Építőipari Bizalmi Index 3,53 csillag.
Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője úgy értékelte, hogy ez átlagos bizalmi szintet jelent, azaz átlagos munkára számítanak a megrendelők. A szakember szerint ez lesújtó eredmény. A 3,53 csillag tipikusan hullámzó, közepes teljesítményre utal. Azt jelenti, hogy a jó munka mellett a szakemberek jelentős része nem megfelelő színvonalú munkát ad ki a kezei közül. A nem megfelelő pedig nem elfogadható.
Ha van áram, minden rendben?
Az ÉBI megyénként és szakmánként is eltérő. A legmagasabb, 3,98 csillag, azaz jó Tolna megyében. A legalacsonyabb Budapesten és Pest megyében: 3,32 csillag, azaz gyenge.
„Az eltérő bizalmi index a helyi sajátosságok mellett vélhetően összefügg az építkezések és felújítások számával. A Pest megyében és Budapesten folyó nagyszámú építkezés és felújítás sok szakembert vonz az ország minden területéről, köztük sok kontárt. Emellett a szakemberek hajlamosak túlvállalni magukat, különösen azokon a területeken, ahol a nagyszámú építés és felújítás miatt akut szakemberhiány alakul ki. Mindez kihat a minőségre”
– magyarázza Markovich Béla.
Építőipari Bizalmi Index megyénként. Forrás: Mapei
A legpozitívabb a villanyszerelők értékelése, 3,95 csillag. A legalacsonyabb a generálkivitelezőké, 2,89 csillag. A villanyszerelők kapták a legkevesebb, 6 százalék kontárértékelést. A legtöbbet a generálkivitelezők, 34 százalékot.
Markovich Béla szakmai álláspontja, hogy a generálkivitelezőkkel szembeni alacsony bizalom oka, hogy őket terheli minden szakterület legapróbb hibája is. Ha egy részterület hibázik, az kihat a teljes megrendelői elégedettségre, és ezek össze is adódnak.
Ezzel szemben a villanyszerelők pozitív megítélésében szerepet játszhat, hogy a munkafolyamat kevés hulladékkal jár.
Emellett az esetleges hibás teljesítés gyakran észrevehetetlen egy laikus megrendelő számára, hiszen ha van áram, a munka jó.
Riasztó adatok
A kontármunka-károsultak aránya 34 százalék, azaz az elmúlt egy évben építkezők és felújítók egyharmada szenvedett el valamilyen kárt kontár építőipari munka miatt Magyarországon. A kontármunka aránya régiónként eltér. A legmagasabb Budapesten (41 százalék) és Közép-Magyarországon (40 százalék). A legalacsonyabb Nyugat-Dunántúlon és Dél-Dunántúlon, 28-28 százalék.
„Erre a hatalmas számra magyarázat lehet az építőipar hirtelen bővülése, ám ez elfogadhatatlan. Tenni kell valamit, meg kell gátolni, hogy ilyen mennyiségben készüljön kontármunka”
– fakadt ki Markovich Béla.
Véleménye szerint a budapesti és Pest megyei számokban az alacsony bizalmi index okai köszönnek vissza. A nyugati határ mentén fekvő két régió alacsony, kedvezőbb adataiban szerepet játszhat, hogy sokan dolgoztak külföldön, ahol egy fejlettebb munkakultúrát sajátítottak el és hoztak magukkal.
Megdöbbentően magas, 753 320 forint az egy kontármunkára jutó átlagos kárösszeg. A kontárok által okozott átlagos kárösszeg Közép-Magyarországon kiugróan magas, 988 254 forint. Ennél lényegesen kevesebb, 368 690 forint a dél-dunántúli régióban.
„Ez óriási szám, ami milliárdos nagyságrendű károkat jelent évente! Ez az összeg a hárommillió forintos otthonfelújítási támogatás 25 százaléka! Fel kell lépni a jelenség ellen, ez nem megengedhető”
– mondja Markovich Béla.
Közös fellépés kell
A válaszadók ötöde, 20 százaléka adott egy- vagy kétcsillagos értékelést, azaz értékelte gyengének vagy egyenesen kontármunkának a nála dolgozó szakemberek munkáját. Szerencsére azok jóval többen vannak, akik elégedettek voltak a szakemberekkel. 35 százalék jónak, 24 százalék mestermunkának értékelte a nála dolgozó szakemberek munkáját.
Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetőjének az álláspontja, hogy a problémának három szereplője van: a szakemberek és kivitelezők, a megrendelők és az állam. Visszaszorítani a kontármunka arányát a kritikus szint alá csak közös fellépéssel lehet.
A szakember szerint 5 százalék körüli arány lenne az elfogadható.
Ehhez egyrészt fejleszteni, képezni kell a szakembereket szakmai és menedzsmentterületen, hogy megfelelő színvonalon szolgáltassanak, és ne vállalják túl magukat. Másrészt meg kell tanítani a megrendelőt, hogy ismerje fel a kóklereket és ne adjon megbízást megbízhatatlan kivitelezőknek. Az államnak pedig enyhíteni kellene az időnyomáson, meg kellene hosszabbítani az otthonfelújítási program határidejét, mert a megrendelők kapkodnak a támogatás kihasználása érdekében. Mindezzel le lehetne szorítani a kontármunkát a kritikus szint alá.
Kiemelt kép: Hippopx
