A hulladékok harmadát olyan biológiailag lebontható anyagok alkotják, amelyek döntő része komposztálás útján újrahasznosítható, értékes növényi tápanyaggá alakítható. A természetes szerves anyag bontást utánzó folyamatot, másképp fogalmazva az ember által irányított humuszkészítés műveletét bárki által elsajátíthatja. Öt gyakori kérdés a komposztálásról a Very Important Planeten.
Mit lehet komposztálni?
Azt ma már mindenki tudja, hogy műanyagot, üveget és persze fémet nem lehet komposztálni, azt viszont kevesebben, hogy a kezelt faanyagot sem szabad. A főtt ételt próbáljuk felejtsük el, hasonlóan főzőolajhoz, ami lassítja is a folyamatot.
A maradék hús és az állati zsírok is maradjanak ki, nem elég, hogy lassan bomlanak le, büdösek is.
Kerüljük el a tejtermékek komposztálását, a rágcsálók és a kártevők ugyanis előszeretettel fogyasztják. A magos gyomnövények és a gaz újra csírázni fog, ha a kész komposzt kikerül a kertbe, és könnyen így járhatunk a paradicsommal is.
Milyen eszközök kellenek hozzá?
A konyhai hulladék gyűjtésére megfelelő méretű zárható és könnyen tisztítható edényt keressünk. A kertből származó szerves anyagoknál érdemes egy gyűjtőt kialakítani, ahol a hirtelen nagyobb mennyiségű anyagokat előkomposztáljuk.
Rendszeresen szükségünk lesz olyan szerszámra, amivel az aprítást végezzük, valamint lapátra és vasvillára a forgatáshoz.
Az öntözőkanna a nedvesítéshez, rosta az átszitáláshoz, és egyéb tárolóeszközök az idegen anyagok kiválasztásához kellenek. Nem árt egy talicska sem a közelben.
Hogyan zajlik a folyamat, és mit tehetünk gyorsításáért?
A korhadáshoz hasonlító komposztálási folyamat során szerves anyagok oxigén jelenlétében mikroorganizmusok segítségével ásványi anyagokká bomlanak le, alakulnak át humuszanyaggá.
A legtöbbet a folyamat gyorsításáért a felaprítással tehetünk, a komposztáló aljára érdemes keményebb anyagot tenni, így biztosítva van a szellőzés abból az irányból is.
Célszerű rétegezni a különböző nedvesség tartalmú anyagokat.
Fontos a keverés, amit 6-7 hetente ismételni kell, ha mindent betartunk négy hónap alatt már talajjavításra alkalmas komposztot kapunk, nyolc hónap múlva pedig talajként is használhatjuk.
Mire lehet felhasználni?
A félkész komposztot használhatjuk talajjavításra, fák telepítésekor ültetőgödörbe helyezve, virágcserepekbe, balkonládákba. Táplálhatjuk vele zöldségeinket, dísz- és takarmánynövényeinket, a fákat és a bokrokat, hiszen a talajba juttatva növeli annak termőképességét, fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait.
A teljesen érett komposztot, ha lehet azonnal használjuk fel, ha erre nincs lehetőség, akkor nyitott edényben tároljuk, letakarva, védve a kiszáradástól.
Vetés előtt célszerű a föld felszínén eldolgozni, mélyebben elmunkálni csak a humuszban szegény talajnál érdemes.
Miből lehet otthon készíteni komposztálót?
Otthon is összeállíthatunk fakeretet hulladékfából vagy raklapból, de arra számítani kell, hogy a lécek idővel elkorhadnak, ezért érdemes kezelni, például égetéssel, ami növeli az élettartalmukat.
A műanyag komposztálóláda élettartama hosszabb, lapra szerelve könnyen szállítható, az oldalfalnyílások biztosítják a megfelelő lélegeztetést, viszont drágább megoldás. A lombkomposztáláshoz nyitott fémhálót célszerű használni, amit akár le is lehet fedni.
Akinek a külső is sokat számít, azoknak a természetes alapanyagból kosárfonással kialakított komposztálókas a legjobb megoldás.
Akárhogy döntünk, fontos, hogy inkább árnyékos, széltől védett helyre tegyük, és a környékén legyen elég hely a szükséges eszközök, illetve a fel nem használt anyagok tárolására.
Borítókép: Pixabay/ rajivkumarprajapati123