Miután a Jordán Ferenc hálózatkutató biológus vezette a Balatoni Limnológiai Intézetet a leválasztották a kutatóközpontjáról, az igazgató meggyőződése: őt is eltávolítják. Az okokról a tőle megszokottól is nagyobb nyíltsággal beszélt a Válasz Online-nak a világjárványt először, 2019 őszén a portálon előrejelző tudós, aki idén a honlapunknak adott interjúban Balaton posványosodásának reális veszélyét is előrevetítette a tudomány háttérbe szorítása, egyéni érdekek miatt.
„Kaptam jelzést, hogy biztosan leváltanak, ez egyértelmű.
Csak akkor lenne értelme folytatni, ha gyökeres változások következnének be a rendszerben – mondta most többek között a Válasz Online-nak. Úgy látja, egyre több pénz van arra, hogy agymosott lakájtudósok megrendelt eredményeket szállítsanak a hatalom számára. Mesterséges intézetekbe áramlanak források, ahol megbízható emberek költik a pénzt.
Jordán Ferenc szerint Tihanyban a Balatoni Limnológiai Intézetet talán soha nem látott fejlődésen ment keresztül az elmúlt másfél évben:
„Tizenhét kiváló, többségében fiatal kollégát szerződtettünk le, bekerültünk két hatalmas, egyenként 10 millió eurós nemzetközi konzorciumba, modernizáltunk egy sor laboratóriumot, kidobtunk több tonna szemetet, rekordrészvétel mellett rendeztük meg a Nyílt Napunkat és a kutatási profilt nemzetközi trendekhez kezdtük igazítani.”
Úgy látja, ezt a fejlődést, feltámadást verte most szét az átalakítást levezénylő Maróth Miklós és csapata.
„Gondolkodás és tájékozódás nélkül, papíron persze tudományos érvekre hivatkozva. Honnan veszi magának Maróth Miklós a bátorságot, hogy az arabisztika professzoraként megmondja, hogyan kell kutatnia a biológusnak meg a vegyésznek? Tihanyban most többen is csomagolnak, a Balaton-felvidékhez érzelmileg is jelentősen kötődő fiatalok már külföldön keresnek munkát. Pár helyi oligarchának viszont lesz vitorlásbeállója és továbbra is ingyen strandolhatnak majd az unokák. Itt erre van szükség” – nyilatkozta.
Úgy látja: nagyjából az egész magyar tudományosnak mondott élet ilyen. Balkáni mutyimocsár. Tihanyban pedig rengeteg érdeket sértettek, mivel kimondták: agyonterhelik és körbe betonozzák a tavat, kiirtják a nádast.
„De ez nem csak Balaton-szintű probléma: egyre fontosabb nemzetgazdasági érdek a NATURA 2000 besorolású területek tönkretétele, a vadászható idegen vörös fogoly betelepítése Semjén Zsolt kedvéért, miközben a világon mindenhol inkább védekezni próbálnak az invazív fajok ellen. Aztán: sittlerakó telepítése a Káli-medencében, plusz a tihanyi táj szétbarmolása.”
Szerinte az országból horgász- és vadászparadicsomot kell csinálni, ahol terepruhába öltözött lények vigadnak. Ez a jelenlegi, még éppen regnáló rezsim zöldpolitikája. Mindehhez pedig először módszeresen tönkre kellett tenni a hazai természetvédelem apparátusát, hogy ne legyen, aki visszaugat.
„A Balatonnal kapcsolatban viszont nekem meg kell mondanom, hogy ez így nem jó. Különben miért vagyok itt? Politikai szempontból nézve persze tűrhetetlen, hogy a tihanyi igazgatónak véleménye van és el is mondja. Erre itt eddig sem volt szükség, eztán sem lesz. Van az a pénz, amiért a maradék csöndben elkutatgat majd. Hamisított adatokkal, kalibrálatlan mérlegekkel, koszos lombikokkal, de – legfőképpen – bármiféle koncepció nélkül. Ebben van több évtizednyi rutinjuk.”
Mint hozzátette: igazgatói koncepciója fontos része volt, hogy nem lehet csak a természet szempontjából nézni a dolgokat. A célja éppen az volt, hogy összhangba hozzuk a természetet az emberrel. Fontos a plankton is, a madár is, a jacht is meg a polgármester is. Mindnek van saját szempontja, érdeke.
A fenntarthatóság lényege, hogy a természet védelme és a gazdaság is kompromisszumokra kell, hogy törekedjen.
„A Balaton-kutatás, amely modern módszerekkel elindult a fejlődés irányába, az kap most mélyütést. Itt meg, ebben a csodálatos épületegyüttesben, ezen a meseszép ingatlanon takaréklángon dolgozó kutatók fognak vitorlázgatni, sörözgetni, élvezni a teljesítménykényszer-mentes szociális elfekvőt. Miközben lehetne itt nagy nemzetközi nyüzsgés, világszínvonalú kutatóintézet is. A szomszédos telekre már beszivárgott a „nemzeti nagytőke”, beszélik is a környéken, hogy fenik a fogukat az ingatlanra. Az idő mondja majd meg, így van-e. De az a szempont is érzékelhető a történtek mögött, hogy amit Pálinkás József elkezdett felépíteni akadémiai elnöksége idején, azt sóval kell behinteni.”
Jordán Ferenc szerint egyre több pénz van arra, hogy agymosott lakájtudósok megrendelt eredményeket szállítsanak a hatalom számára. Mesterséges intézetekbe áramlanak források, ahol megbízható emberek költik a pénzt. Bármire, csak ne kérdezzenek vissza. Felbukkannak azok az emberek is, akiknek Tihanyban az intézet kikötője és strandja kell, mert szeretnek vitorlázgatni.
„Itt és most megjósolom, hogy mindenki mániákusan vissza akar majd térni a régi rendhez, ha lecseng a járvány. Azonnal elfelejtjük, nem tanulunk belőle, nem alkalmazkodunk. Pedig kellene, mert lesznek újak. A következő kórokozó szerintem inkább Afrikából várható.”
Ha azt mondjuk, nincs is probléma, nem kell gondolkodni a megoldásán sem a leváltására készülő Jordán Ferenc szerint, aki úgy fogalmazott: a Pató Pálok országában ez különösen népszerű. Már kortárs művészeink is egyre jobban értik a helyzetet, de a magyar tudósok tavaly klímaváltozás-szkeptikus akadémikust választottak maguk közé.
