Átmeneti menedék: haladékot kaptak a védett erdők
Egy kormányhatározat nyomán a magas természetességű erdőterületeken őszig nincs tarvágás – hogy utána mi lesz, azt most még senki sem tudja.
Egy kormányhatározat nyomán a magas természetességű erdőterületeken őszig nincs tarvágás – hogy utána mi lesz, azt most még senki sem tudja.
A Gemenci erdők állapotát egyre súlyosabban érinti a klímaváltozás: a csökkenő csapadék, a ritkuló dunai áradások és a talajvízszint süllyedése miatt már a több mint százéves tölgyesek is pusztulásnak indultak.
A klímaválság korában Magyarországnak olyan erdőkezelésre lenne szüksége, amely nem faanyagforrásként, hanem létfontosságú ökológiai rendszerként tekint az erdőkre.
Fordulatot jelezhet az erdőgazdálkodásban az új miniszter által bejelentett vágási moratórium, így sor kerülhet az erdészeti szakmában régóta esedékes szemléletváltásra.
A tömeges fagyhalált és a drasztikus energiaszegénységet ugyan idén nem sikerült elkerülni – vannak települések, ahova csak most, márciusban érkezett meg a szociális tűzifa –, de a védett, nagy természetességű erdők kivágása erőltetett ütemben folytatódik.
Tavasszal a kormány engedélyezte a védett erdőkben is a tarvágásokat, ami sokaknál kiverte a biztosítékot.
A klímaváltozás hatásai egyre erőteljesebben formálják a magyarországi erdők képét.
Nagyon üres lehet az államkassza, ha a Fidesz a szezonvégi végkiárusítás során már a bödön legalján, az utoljára megmaradt állami vagyonelemek között kotorászik.
Szakmai körökben közismert tény, hogy 20 év alatt ötödére csökkent a fenyvesek területe Magyarországon, tavaly pedig a feketefenyő-állomány tizede elpusztult.
Kulcsár László paraszt a szó legnemesebb értelmében, a Kiskunságban gazdálkodik és „gerillaharcot” folytat a tájvédelem és a vízmegtartás érdekében.