Nem elég több fát ültetni: a meglévő erdőket kell megmenteni a kiszáradástól
Az extrém hőségben fehéren világító lombú hársfák sora nem különös természeti látványosság, hanem a hőstressz jele: a fák a fény visszaverésével próbálják védeni leveleiket.
Új klímatörvény készül: bekerülhet a civil javaslatok egy része
Ősszel új alapokra helyezhetik Magyarország klímavédelmi szabályozását.
Lehet-e rendszerkritika nélkül zöldnek lenni?
Áder János kamuzöld – ezt nagyjából mindenki tudta már Magyar Péter megszólalása, illetve az azt követő sajtóhíradások előtt is, amelyek Áder állami milliárdokkal támogatott Kék Bolygó nevű alapítványáról, és annak több mint hétmilliárd forintos gigarendezvényéről szóltak.
Zöld Hang podcast: A zöldek és a politika Magyarországon
A zöldek és a politika Magyarországon volt a témája az egyik kerekasztal beszélgetésnek a X. Zöld Nyári Egyetemen, Szigetszentmártonban.
Kevesebb antibiotikum és környezetterhelés, kisebb járványkockázat: ezért számít az állatjólét
A magasabb állatjóléti követelményekkel szemben gyakran az az ellenérv hangzik el, hogy a tágasabb férőhely, a több mozgás és a hosszabb nevelési idő növeli az állattenyésztés takarmány- és területigényét. Berezvai Zombor, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint ez azonban csak a mérleg egyik oldala.
Túlbetonozva: Magyarország jövője azon is múlik, hogyan bánunk a termőföldjeinkkel
A természetes területek beépítése ma már nem csupán környezetvédelmi kérdés, mivel a túlzott mesterséges felszínborítás egyszerre veszélyezteti a vízgazdálkodást, az élelmezésbiztonságot, a klímaalkalmazkodást és a települések élhetőségét.
Ahol a múlt folyói nyomot hagytak, ott lehet a jövő vízkészlete
Az Alföld jövője szorosan összefügg azzal, hogy képesek vagyunk-e megtartani a tájban egyre értékesebbé váló vizet.
Zöld Hang podcast: Mit jelent a városi zöldpolitika?
A jövő nem teher, hanem lehetőség! címmel tartották meg 2026 június 27.-30. között Szigetszentmártonban a X. Zöld Nyári Egyetemet.
Magyarország számokban: Fogyasztási lábnyom
A fogyasztási lábnyom az országok fogyasztásának környezeti hatásait méri.
Ilyen lehetne a védett erdeink jövője – feladatlista a WWF-től
Az átmeneti tarvágási tilalom lejárta után – szó szerint – gyökeresen át kell alakítani a védett és magas természetességű erdőkben zajló gazdálkodást; nem is „csak” primer természetvédelmi, hanem elsősorban klímavédelmi megfontolások miatt.