Felmérte rendszeres látogatói körében a Magyar Zene Háza, hogy igényelnének-e a Dózsa György úti Múzeum Mélygarázs és a koncerthelyszín közötti 500-600 méteres szakaszra (5-8 perc gyalog) elektromos autós személyszállítást. Elkezdtünk az ötletnek utánajárni, és egyre több (megválaszolatlanul maradt) kérdésünk támadt.
A kérdőíves felmérés egészen pontosan arra kíváncsi, hogy ha elektromos kisautó segítené az eljutást a Zene Házához, akkor azt igénybe venné-e a kérdezett, például rossz idő esetén, idősebb családtaggal és/vagy kisgyermekkel érkezéskor, esti program esetén, vagy ha mozgásában korlátozott lenne. Amikor az elképzelés részleteit firtató kérdéseinket elküldtük a Zene Házának, azt a választ kaptuk, hogy az eredmények értékelése folyik, és hogy ősztől kipróbálják ezt a szolgáltatást, „azoknál a kiemelt programoknál, amelyekre elsősorban az idősebb korosztályt várják”.
Az első érdekesség, amibe botlottunk, az, hogy a Városliget Zrt., a Liget Projekt – benne a Magyar Zene Háza – gazdája, a terület vagyonkezelője és üzemeltetője, nem tud a terv őszi kipróbálásáról. Holott a 2013. évi városligeti törvény adta felhatalmazással egy ilyen szolgáltatást neki kellene engedélyeznie, megvalósítania és menedzselnie.
A Városliget Zrt. kommunikációs igazgatójától, Kurcz Adrienntől azt a választ kaptuk, hogy jelenleg is biztosítanak ilyen szolgáltatást 2 db elektromos kisbusszal, amennyiben a Zene Háza igényli a rendezvényéhez, menetrendszerű járat azonban nincs a parkoló és a Zene Háza között. Az elektromos kisautó-szolgáltatás tervéről pedig nem tudnak.
Elküldtük kérdéseinket a Zene Háza kommunikációs osztályának, rákérdeztünk többek között arra is, hogy ha ilyen közel a kipróbálás ideje, akkor vajon megvan-e a kisautók közlekedésére a hatósági, vagyonkezelői engedély is? Nem világos, hogy ezek egyénileg bérelhető járművek lennének, vagy taxiként működnének, illetve, hogy ingyenes vagy fizetős szolgáltatásként, egyes programokhoz kötődően lehetne ezeket igénybe venni, vagy a mélygarázs folyamatos szolgáltatásaként? Közel egy hónapja elküldött kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ.
Torzóban maradt a Liget Projekt
Menetrendszerű járat erre az 500 méteres szakaszra nyilvánvalóan túlzás volna. Pláne, hogy annak idején a Városligetbe tervezett kulturális negyed ellenzőinek legfőbb érve éppen az volt, hogy Budapest első számú közparkjába nem kellene forgalomvonzó kulturális létesítményeket telepíteni. Ez mégis megtörtént, bár részlegesen, így az eredetileg a projekt részeként tervezett közlekedési változtatások – amelyek közt szerepelt egy belső ligeti shuttle-rendszer, vagyis az épületek közötti átközlekedés megkönnyítését szolgáló elektromos buszjáratok működtetése – szintén csak hellyel-közzel valósultak meg. Miután sem a Nemzeti Galéria, sem a Városligeti Színház rekonstrukciója, sem a Közlekedési Múzeum (a későbbi elképzelés szerint a Magyar Innováció Háza) nem készült el, nem volt mit mivel összekötni.
A megépült intézmények rendelkezésére álló közösségi közlekedési lehetőségek így is nagyjából kielégítőek, egyedül a Zene Háza esik kicsit távolabb, ám így is elérhető. Gyalogló távolságra van négy zéró emissziós megoldás: három trolijárat közeli megállója, és a kisföldalatti a Hősök terénél. Utóbbitól is mindössze negyed órányi gyalogúton lehet kényelmes tempóban eljutni a Magyar Zene Házába vagy a Néprajzi Múzeumba. Aki mégis autóval érkezik, és a Múzeum Mélygarázsban parkol, az akadálymentesen sétálhat az árnyas parkban 500 métert.
De akkor minek kellenek a Zene Háza által próbára bocsátani kívánt elektromos kisautók? Az ötletet esetleg a Liget Budapest Projekt tíz évvel ezelőtti shuttle-rendszerének terve ihlette. (Ennek körvonalait egy 2016-os tanulmányban lehet felfedezni, amely többek között kitért a közlekedési rendszerek átalakításának lehetőségeire is, sok egyéb mellett.)
Hivatalos tájékoztatás híján megpróbáltuk elképzelni, milyen is lehetne egy olyan elektromos járműszolgáltatás, amely a mélygarázst igénybe vevő látogatókat kiszolgálná? Mondjuk így: leparkol a vendég a Múzeum Mélygarázsban, fölliftezik a felszínre, ahol a kijárat közelében áll néhány elektromos jármű, benne sofőrrel, aki megkérdezi, hova lesz a menet, talán bizony a Magyar Zene Házába? Ha a válasz igen, és van rá igény, 2-3 perc alatt a főbejárathoz gurul. A zenei program után ugyanígy visszafelé is működhetne a dolog, előzetes foglalás nélkül. Kérdés, hogy ez a jegyhez járó és opcionálisan igénybe vehető, vagy fizetős szolgáltatás lenne?
És ki ülne a volánnál?
Jelentős lehet tehát a különbség a Liget Projekt új létesítményeinek összekötésére 2016-ban tervezett shuttle buszközlekedés és az elektromos kisautók tíz évvel későbbi ötlete között. Utóbbi az eredeti nagyobb léptékű Liget-mobilitási koncepció leszűkített, pilot jellegű változata lehet. Mivel a Liget Projekt nem épült meg, az egész rendszer utasforgalmi logikája megváltozott. Az eredeti feladvány az volt, hogyan lehet több százezer látogató mobilitását rendszerszinten megoldani egy új kulturális negyedben? A mai kérdés azonban már csak az: hogyan segítsünk néhány speciális helyzetben lévő látogatónak a mélygarázsból eljutni a Zene Házába?
A választ nehezíti, hogy a Városliget különleges jogállású terület. Egy ilyen szolgáltatáshoz szükség van a vagyonkezelő Városliget Zrt. jóváhagyására az útvonal kijelöléséhez, a közlekedési rend elfogadásához. A közlekedésbiztonsági szabályozásnak ki kell terjednie arra, hogy a járművek hol haladhatnak, milyen sebességgel, mikor van elsőbbsége a gyalogosnak. Különös tekintettel arra, hogy a Városliget alapvetően rekreációs, gyalogos dominanciájú tér.
Nem tudjuk, hogy a terv szerint a járművet az utas maga vezetné – mint mondjuk egy Bubi-kerékpárt, egy Limót, egy elektromos rollert – vagy sofőr vinné az utasokat, akár egy taxi. Előbbi esetben egy utazás a Zene Házáig már több parkolási szolgáltatásnál, már érintené a Városliget belső közlekedési rendjét is. Vajon a kisautók felmehetnének-e például a Városliget sétányaira? A Városliget belső része jellemzően gyalogos övezet, ahová csak külön engedéllyel hajthatnak be üzemeltetői, szolgálati járművek. Felvetődnének közlekedésrendészeti kérdések, új biztonsági és felelősségi szabályok kidolgozására, kockázatértékelésre (gyalogosok és járművek együttélése) volna szükség.
Nehéz megkerülni a kérdést, hogy miért merülhetett fel egyáltalán ez az ötlet? Cél lehet a Múzeum Mélygarázs kihasználtságának növelése, az idősebb és mozgásukban korlátozott koncertlátogatók kiszolgálása, illetve akár egy új, fizetős prémium szolgáltatás kialakítása. De akár az is eszünkbe juthat, hogy egy Városligeten belüli mikromobilitási szolgáltatás előkészítése zajlik, üzleti megfontolásból.
Bár a Zene Háza válaszából a kipróbálás terve nagyon is konkrétnak tűnik, nincs nyoma annak, hogy beszereztek volna elektromos kisautókat, nem találtunk releváns álláshirdetéseket, nyilvános költségvetési sort erre vonatkozóan. A látogatóknak címzett kérdések alapján az ötlet leginkább egy látogatói mobilitási szolgáltatás üzleti tesztelésének tűnik.
Mit szól mindehhez a Főváros?
Kétségkívül sok problémát vetne föl a szolgáltatás, ha a bérlők által vezethető kisautóként szeretnék üzemeltetni. (Baleset, lopás, kár, vezetői jogosultság, stb.) Nem véletlenül nehéz hasonló külföldi példát találni. Washingtonban például a National Mall külön szigorúan szabályozza a kis járművek, golfkocsik és egyéb mobilitási eszközök használatát a történelmi parkterület védelme érdekében. Nagy parkok, botanikus kertek – például a Heritage Museums & Gardens – esetében elektromos transzportkocsikat használnak, elsősorban mozgásukban korlátozott látogatók segítésére, kijelölt pontok között.
A Városliget egyik alapelve az volt, hogy a park belsejéből kiszorítsák az autóforgalmat, a parkoló autókat mélygarázsba vigyék. A mélygarázs és az intézmények közötti kapcsolat ezért kulcskérdés. A Magyar Zene Házánál a parkolóhely és az épület közti pár száz méteres távolság problémáját egy ilyen kis elektromos jármű valóban megoldaná.
Megkérdeztük a főváros Főpolgármesteri Hivatalát is az ügyről, válaszukat változtatás nélkül közöljük:
„A Liget Budapest Projekt keretében megvalósult Magyar Zene Háza szolgáltatásaival kapcsolatos kérdésekben a Főváros még nem illetékes, az az állami Városliget Zrt. hatáskörébe tartozik.
A felvetés egy a sok-sok indok és érv közül, ami miatt a Városligetnek vissza kell kerülnie az államtól Budapesthez. Ha ez megtörténik, a Fővárosnak lehetősége lesz a kérdésben rögzített szolgáltatással kapcsolatos környezetvédelmi aggályok alapos vizsgálatára is, ezek alapján pedig álláspontja kialakítására.”
