Június 27 és 30 között rendezik meg a X. Zöld Nyári Egyetemet, ezúttal a fővárostól nem messze, Szigetszentmártonban. A négy egyesület (Fridays for Future Hungary, a Zöldike Egyesület, a Zöld Fordulat és a Zöld Szabad Egyetem) által közösen szervezett négynapos esemény közös gondolkodás és tervezés arról, hogyan lehet ma valódi lépéseket tenni egy élhetőbb, igazságosabb és fenntarthatóbb társadalom felé. A nyári egyetem nem zárt konferencia, hanem nyitott tér, ahol viták, műhelyek, stratégiai beszélgetések, közösségi tervezés és kulturális programok várják az érdeklődőket. Csörgő Majával, a Zöld Fordulat munkatársával és a Nyári Egyetem főszervezőjével beszélgettünk.
Zöld Hang: Ez már a X. Zöld Nyári Egyetem. Folytatódnak a hagyományok?
Csörgő Maja: Annyiban mindenképpen, hogy a kiindulópont mindig is az volt, hogy fontos a személyes találkozás, és ezen belül se csak egy-egy előadásnyi időt töltsünk együtt, hanem legyen idő szervezett keretek között, de akár kötetlenül is tapasztalatokat cserélni, beszélgetni, együtt lenni…
ZH: Egyén, közösség, társadalom, ez az alcím…
CSM: Igen, a programok alapvetően a cselekvési lehetőségeket jelenítik meg. A zöldeknek, aktivistáknak, tenni akaróknak többféle cselekvési lehetőségük van – mindegyik fontos és mindegyik figyelmet érdemel. Van, amikor egyéni szinten cselekszünk, például életmód döntéseinkben: mit vásárlunk, hogyan közlekedünk stb … Aztán van a közös, csoportos cselekvések szintje, amikor kollektívan próbálunk tenni; végül, rengeteg kérdésnél össztársadalmi szinten dőlnek el a dolgok – ilyenkor társadalmi vagy, ha tetszik, rendszerszintű beavatkozásokra van szükség. A nyári egyetemen igyekszünk mind a három cselekvési szintről beszélni, eseteket, példákat hozva a különböző szintekre.
ZH: Bár „Zöld” Nyári Egyetem az elnevezés, azt, hogy zöld – a programot nézve –, elég tágan értelmezitek.
CSM: Igen, és ez nagyon tudatos. Számunkra a „zöld” eleve nem csak a szűk értelemben vett természet- vagy környezetvédelmet jelenti. A Zöld Fordulat, illetve a partnereink a szervezésben mind úgy gondolják, hogy a környezetvédelmi és társadalmi kérdések elválaszthatatlanok egymástól. Ha zöld vagy fenntartható jövőt akarunk építeni, akkor a legfontosabb kérdéseket csak és kizárólag együttesen lehet kezelni. Ha csak a klímakérdést végiggondoljuk, ezer elágazása van, gazdasági kérdések, emberi jogi kérdések, szociálpolitikai kérdések, egészségügyi kérdések és még sorolhatnánk. Ahogyan sorolhatnánk sok más témát is az ökofeminizmustól az energiaközösségekig – mind-mind olyan téma, ami sok – hagyományosan inkább különálló csoport vagy szektor együttműködését, együtt gondolkodását igényli.
Ez részint szemléletbeli kérdés, és itt ennek megfelelően még sok szemléletformáló munkát el is kell végezni – mármint, hogy az emberek értsék, hogy nincs külön környezetvédelmi, külön társadalmi kérdés, hanem ez mind együtt van. Részint annak az egy fokkal egyszerűbb dolognak a kérdése, hogy ezeket a különböző szektorokban dolgozó embereket, csoportokat egy asztal köré ültessük. Ez mindenképpen a Zöld Nyári Egyetem egyik fókusza. Ezért van az, hogy az ismertebb zöld szervezetek, mint a Levegő Munkacsoport, ugyanitt találkoznak majd a lakhatással foglalkozó Utcáról Lakásba Egyesülettel, a Közélet iskolájával vagy éppen a Szolidáris Gazdasági Központtal.
ZH: Ki a Zöld Nyári Egyetem úgymond célcsoportja, kire számítanak, mint érdeklődők…?
CSM: Egyfelől azt kell, hogy mondjam, hogy mindenkire. Hiszen ezhagyományos tábori környezet, ahol bármilyen korosztály, a kisgyerekesektől a nyugdíjasokig, talál majd érdekes programot. Másfelől nyilván szeretnénk, ha sok fiatal eljönne. Rengeteg olyan téma van, amely a fiatalokat kiemelten foglalkoztathatja, a klímaszorongástól a lakhatáson keresztül a politikai akciózásig. A táborban ott lesz számos fiatalokból álló közösség, a humánökológus hallgatóktól kezdve a Bolygósokon át a TEK-esig (Társadalomelméleti Kollégium).
ZH: Ha jól látom, még külföldi fiatalok is érkeznek…
CSM: Igen, a GEF (Green European Foundation) támogatásával vendégül láthatunk fiatal zöld aktivistákat több országból is: Németországból, Csehországból, Horvátországból és Romániából.
Szerintünk ez nagyon fontos része a Nyári Egyetemnek, mert sokszor hajlamosak vagyunk azt érezni, hogy a problémáink teljesen egyediek, vagy csak nálunk nehéz bizonyos ügyekkel foglalkozni. Közben pedig nagyon hasonló kérdésekkel küzdenek fiatal közösségek más országokban is: hogyan lehet embereket megszólítani, közösséget építeni, politikailag aktívnak maradni, vagy éppen hosszú távon fenntartani egy mozgalmat.
Nagyon inspiráló tud lenni, amikor azt látjuk, hogy máshol milyen ötletek, kampányok vagy közösségi megoldások működnek – szerintem az is fontos, hogy a régión belül jobban kapcsolódjunk egymáshoz. Az ökológiai és társadalmi válságok nem állnak meg az országhatároknál, ezért a válaszoknak sem szabad teljesen elszigetelten megszületniük.
ZH: Milyen lesz maga a Nyári Egyetem hangulata, felépítése? Mire számíthatnak azok, akik eljönnek?
CSM: Nagyon fontos volt számunkra, hogy ne csak „egymás utáni programok” legyenek, hanem valódi közösségi élmény is kialakuljon. Ezért a legtöbb workshopot és beszélgetést eleve részvételire, interaktívra terveztük. Azt szeretnénk, hogy az emberek ne csak hallgatói legyenek a programoknak, hanem aktívan kapcsolódjanak a témákhoz és egymáshoz is.
Emellett tudatosan szerettünk volna olyan nyugodtabb, kötetlenebb tereket is létrehozni, ahol nem feltétlenül egy szakmai beszélgetésen keresztül kapcsolódnak egymáshoz az emberek. Ezért lesznek például filmklubok, közös társasjátékozások, kézműves foglalkozások, esti beszélgetések, tábortűz melletti zenélés is.
Nagyon fontosnak tartjuk azt is, hogy azok az impulzusok, gondolatok és tanulságok, amik a résztvevőket érik, ne maradjanak meg egyéni szinten. Szeretnénk, ha ezekből közös tudás, közös gondolkodás, akár később közös cselekvés tudna születni.
Ezért minden nap végén lesznek reflexiós csoportok is, ahol moderált keretek között közösen át tudjuk beszélni, hogy az adott napból kinek mi volt fontos, érdekes vagy éppen kérdéses. Szerintünk ezek a terek legalább annyira fontosak, mint maguk a workshopok.
Mi nagyon hiszünk abban, hogy a közös gondolkodás kreativitást szül, a kreativitásból pedig később cselekvés lehet…
