Napokon belül indul a kertészeti szezon, a szorgos kiskerttulajdonosok már körmölik otthon a vásárlási listákat, a gazdaboltok tulajdonosai pedig rendületlenül töltik fel a raktárkészleteiket. A vegyszermentes kertészkedés fortélyairól Molnár Gábor Éva kertészmérnököt, az Évakert szakmai oldal szerkesztőjét, és a Kertfüvesítés webáruház tulajdonosát kérdezte a Very Important Planet.
Mennyire jó megoldás a műtrágya?
A műtrágya kiváló kemikália a növény terméshozamának és a fejlődés intenzitásának növelésére. A nitrogén fontos összetevője a műtrágyáknak, de a használatnak van egy nem várt hatása is, az, hogy a talajt nem táplálja, ellentétben a komposzttal. A szerves anyag használata sokat változott, ma már nem egy talicska trágyára kell gondolni, az új technológiával előállított zsákos termékek összetétele komplex, ásványi anyagokat is tartalmaznak. Így biztosítják egyszerre a talaj egészségének a megőrzését és a növény táplálását.
Mindig igazodni kell a növények fenológiai fázisához, a tavaszi kertészkedésnél a nitrogén túlsúlya a fontos, a gyökerek eresztéséhez, palántázáshoz, vagy éppen gyepszőnyeg kialakításához a magasabb foszfortartalom a javasolt. Ősszel a díszkertek gondozásánál a káliumban gazdag szerves anyagot célszerű használni.
A gyomirtásra mit javasol?
Fel kell kötnie a gyatyaszárat annak, aki nem akar vegyszert bevetni a gyomok ellen. Kis konyhakertben megoldható puszta kézzel, kapálással vagy a terület előkészítésével. Az utóbbi viszont időigényes tisztítási folyamat. Parlagon kell hagyni a területet, majd, amikor a folyamatos művelés hatására felszínre kerülő gyommagok kizöldülnek, azokat meg kell semmisíteni. A gyommagoknak akár harminc évig is megmaradhat a csírázóképessége, ami a természet egyik csodája, hiszen, ha nem élednének újra, sivataggá válna minden.
Ebből következik, az is, hogy mechanikai módszerekkel sosem lehet teljesen megtisztítani a talajt, az évelő növényeket, mint a szulákot, vagy a tarackot még gyomirtóval is nehéz.
A legerősebb szerek ugyan megsemmisítik a magcsírákat, ha belekeverjük a talajba, de akkor már az az összes élő szervezet is elpusztul, a földben élő rovarok lárvák, a giliszták is. Ezt lényegében sterilizálásnak is nevezhetjük.
Akkor el kell felejteni a gyomirtót?
Nem ördögtől való a gyomirtó használata, de a kiskerttulajdonosoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy ilyenkor a felszín közelében megsemmisül a talaj élete. Olyan ez, mint amikor az ember antibiotikumot szed, utána probiotikumot kell bevenni, hogy helyreálljon az emésztésünk. A gyomirtó hatását is talajoltó készítményekkel lehet ellensúlyozni, vissza kell adni az életet a kémiai beavatkozás után.
Mivel érdemes permetezni?
A gombák és kártevő rovarok nem tartják tiszteletben a telekhatárt, ellenük általában a jól megszokott vegyszeres permetezéssel védekeznek a kiskerttulajdonosok, azonban ezek a szerek az emberre is veszélyesek.
A biológiai védekezésnél is ugyanannyi alkalommal kell permezetni, de ebben az esetben a hasznos bogaraink, a fátyolkák és a katicabogaraink is életben maradnak. Például a káliszappanból készülő környezetkímélő permetezőszer szépen írtja levéltetűket, és közben nem kell bezárni a gyereket sem a lakásba. Annyi a hátránya, hogy ismételni kell rövid időn belül. A biológiai védelemben a legfontosabb szabály a megelőzés, nem akkor kell elkezdeni, amikor már csüngenek a kártevők a fán, hanem az első jelek feltűnésekor.
Segítségünkre lehetnek a kártevők természetes ellenségei?
A madarak és a hasznos rovarok csak akkor maradnak a kertünkben, ha van mivel táplálkozniuk. Megfelelő életteret kel biztosítani, vadvirágokkal, le nem kaszált területekkel, esetleg méhlegelő kaspók kialakításával, mert ha elköltöznek, nehéz őket visszacsalogatni.
Nálam a kertben gömbszivarfa, betegségre tetűre hajlamos, érzékeny növény, ami nem szereti a mikroelem hiányt. Tavaly csak biológiai permetet kapott, és ragasztóövet a hangyák ellen, ennek köszönhetően megjelentek rajta a katicák, ős teljes mértékben kordában tartották a tetű populációt. Az egyensúlyra való törekvés a megoldás, ha beavatkozunk, akkor ne drasztikusan tegyük. Vessünk tetűmágnes növényeket azért, hogy a hasznos rovarok és madarak is odaszokjanak, és akkor a rendszer elkezd működni.
Aki türelmetlen és beszalad a gazdaboltba, annak vegyszert fognak ajánlani, hiszen azt árulják, de már ott is lehet találni olyan környezetbarát készítmények, amelyekkel ki lehet azokat váltani.
Hogyan lehet még emelni a terméshozamot?
A természetes csapadék nagy kincs, főként most, amikor aszályos telünk volt. Arra kell nevelnünk a fiatalabbakat, hogy ami leesik, azt gyűjteni kell. Ma már esztétikai szempontból is kifogástalan 200-250 literes edényeket is lehet kapni erre a célra, az itt gyűjtött esővíz tökéletes a konyhakert öntözésére, és a növények is szebbek lesznek, ha természetes csapadékvizet kapnak.
Az avart össze kell szedni?
A fűről, amit egész évben gondozott le kell szedni ősszel, mert ha az avar betakarja, akkor az elpusztul. Az összegyűjtött levél mehet egyből is a komposztálóba, vagy lehet zsákokban is tárolni, egészen a tavaszi fűnyírási szezonig. Amit tavasszal a zöld nyesedék együtt rétegrendet lehet kialakítani a komposztládában, sőt „megszentelhetjük” mikrobiológiai készítményekkel is, amivel felgyorsul a lebomlási folyamat. A végeredmény jelentősen feljavítja a talajunkat. Ahol mulcsos a környezet, ott maradhat az avar, hiszen együtt indul meg a lebomlási folyamat. Az ember azonban el van szokva ettől, piszkosnak tartja a kertet, ha nincs összeszedve a falevél.
Vissza kell térnünk a csökkentett talajműveléshez. Konyhakertnél ne ássunk, inkább takarjunk, használjunk rengeteg komposztot, legyen természetes a környezet, lehet ott is rendet tartani. Engedjük élni a talajt, erősítsük a vízmegtartó képességét, és a kert egészséges növényekkel fogja ezt meghálálni.
