Homokszentgyörgy egy aprócska somogyi település, Balogh Sándort a faluban mindenki ismeri. Az ügyes kezű ezermester számára nincs felesleges tárgy, törött csapágy, kicsorbult fűrészlap, kopott fémcsavar nyer új életet munkája által.
Inkább meghallgatná? Nyomja meg a lejátszás gombot!
A kreatív férfi az állattenyésztésben dolgozik, szabadidejében maga és mások örömére alkot pompás szobrokat. A különös fémtárgyak mellett Sándor gyakran készít rovarhoteleket, süngarázsokat óvodák és iskolák számára. Szívügye a környezetvédelem, a fémhulladék újra hasznosítását és az állatok védelmét egyaránt küldetésének tekinti.
Faluhelyen a hosszú téli estéket őseink a szerszámok karbantartásával, felújításával töltötték. Miután hótakaró borult a földekre, a természet közelében élő emberek behúzódtak a házak melegébe, ott találtak maguknak hasznos elfoglaltságot, tennivalókat. Homokszentgyörgyön Balogh Sándor műhelye is megtelik élettel a téli időszakban. Az ezermester néhány éve egy hegesztő felszerelést vásárolt, és munkához látott. Tisztában volt azzal, hogy a ház körül és a szerszámosláda mélyén értékes kincsek rejtőznek.
Néhány esztendő alatt Balogh Sándor számos tetszetős alkotást készített fém- és fahulladékból. A szobrok, amellett, hogy esztétikusak, fontos üzenetet közvetítenek a nézőknek. A kreatív alkotó tárgyaiban gyönyörködve felmerül bennünk, hogy nem szabad eltékozolni a régi tárgyakat, melyek némi kreativitással, akár egy művészi metamorfózis során újjászülethetnek.
A somogyi mesterember mesélt a Zöld Hangnak a fémszobrászat rejtelmeiről, az állatvédelem fontosságáról és a fiatalok környezeti nevelésének lehetőségeiről.
Mióta alkot fémből szobrokat? Honnan jött az ötlet?
Már lassan négy éve történt, hogy egy tévéműsorban megpillantottam egy érdekes szobrot. Úgy gondoltam, ezt én is megcsinálhatnám, és próbára teszem magam. Az interneten is több, hasonlóan szellemes alkotásra bukkantam. Miután eldöntöttem, beszereztem a munkához szükséges szerszámokat, és belevágtam az első darab elkészítésébe, ami egy hóember volt.
A legemlékezetesebb plasztikám egy fából készült pagoda formájú madáretető, amit 3 szintesre alakítottam. A másik, egy fémből készült mozdony volt. Ettől a két alkotástól sosem tudnék jó szívvel megválni.
Honnan veszi az alapanyagokat a szobrokhoz?
A fém szobrokhoz az az alapanyagot ismerősöktől, barátoktól kapom. Akik ismernek, tudják, hogy ami nekik szemét, az nekem kincs. Amikor ránézek egy kidobásra váró darabra, rendszerint meglátom benne a lehetőséget.
Hogyan illeszti egymáshoz a darabokat?
A fém szobraimat hegesztéssel készítem. Van olyan anyag is, amit megmunkálás előtt hevíteni kell és csak aztán formázható. Az elkészült szobrokat fémtisztán hagyom, számomra így mutatja meg igazán magát egy-egy figura.
A gyerekek közel állnak a szívéhez. A Facebookon gyakran látni, hogy méhgarázsokat, rovarhoteleket adományoz oktatási-nevelési intézményeknek. Mit tud átadni a kicsiknek? Hogyan lehet szemléletet formálni a kreatív alkotásokkal?
Nekem nem adatott meg a család, ennek ellenére nagyon szeretem a gyerekeket. Az ajándék rovarházakkal es rovarhotelekkel az élővilág és az ökoszisztéma fontosságára szeretném felhívni a figyelmet, és a környezettudatosságot szeretném közvetíteni a fiatalok felé.
Nagyon fontosnak tartom a szelektív hulladékgyűjtést, mert ezzel tudjuk segíteni az újrahasznosítást. Már óvodás korban kell rá kell vezetni a gyerekeket erre. Ebben a felvilágosító munkában nemcsak a család, hanem az óvoda és az iskola is komoly segítséget nyújthat. A megfelelő tájékoztatás, a játékos foglalkozások, a természetjárás mind-mind elősegíthetik a gyerekek ökotudatos magatartását. A felnőttek érdeklődését pedig talán még több bemutatott alkotással lehet felkelteni.
A rovarhoteleket is „haszontalan” anyagokból készíti?
A rovarhoteleket kizárólag kidobásra ítélt faanyagból építem, az újrahasznosítás a cél. Beépítem a PET palackok kupakjait, cserépdarabokat, fahulladékot, forgácsot, fenyőtobozt és a szalmát. Mindegyiknek megvan a maga szerepe az építményben. A közelmúltban a cég, ahol dolgozok felkért 7 darab rovarhotel elkészítésére a föld napja alkalmából. Persze, szívesen elkészítettem a szerkezeteket.
Hogyan fogadják a gyerekek és a pedagógusok az adományokat? Hogyan hasznosítják a rovarhoteleket?
A rovarhotelt megkapja az intézmény, majd a tanításban szemléltető eszközként használják. A foglalkozásokon én személyesen nem veszek részt, de amiben segítséget tudok nyújtani azt megteszem. Például ismertetem, milyen irányban (észak vagy déli fekvésben) kell felállítani a rovarházat. Ez fontos.
Mindenki nagy örömmel fogadja az adományokat. Rengeteg kérdést tesznek fel nekem, például, hogy milyen rovarok költöznek be a lyukakba. A katicabogár házába falevelet teszek, egyrészt, hogy otthon érezze magát, másrészt táplálkozás céljából, hiszen ezek a bogarak levéltetűvel táplálkoznak. Egyébként, ha nincsen épített házuk, akkor télen a korhadt fakéreg alatt telelnek ki. A gyerekeket az is nagyon érdekli, hogy miért fontos számunkra a szarvas faliméh. Általában elmesélem nekik, hogy azért, mert ők végzik a virágok és a gyümölcsfák beporzását.
A rovarhotelekkel sok értékes ismeretet ad át a gyerekeknek. Ők mit tanítanak Önnek?
Leginkább a nyitottság, az őszinteség, a lelkesedés és a dolgok iránti fogékonyság az, amit sikerült eddig tőlük megtanulnom.
Mit szólnak az emberek a fémszobrokhoz? Tervez kiállítást az alkotásokból?
Egy éve már volt egy kiállításom, és idén is felkértek. Június 29-én nyílik a munkáimból kiállítás a helyi iskolában. Rengeteg felkérést kapok, de egyéb más elfoglaltságaim miatt nehéz ezeket teljesítenem. A szobraim nagy elismerést váltanak ki az emberekben, persze, mindig akad, aki csodabogárnak tart.
Milyen tervei vannak a jövőben?
Nemrégiben készítettem fémből egy motort és egy versenyautót. Az utolsó, – ami sokak kedvence -, egy gitár. Szeretnék még készíteni fémből egy hegedűt, amin talán játszani is lehet majd. Vannak meg elképzeléseim, például tervezek egy koala mackót láncokból, és egy forma 1-es autót.
A fotókat Balogh Sándor készítette.
