A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Lepkevédelmi Szakosztálya 2023-ban indítja el az Év lepkéje programot. A december 22. 12:00-ig tartó lakossági szavazás keretében a fecskefarkú pillangó, a nagy éjjeli pávaszem és a fehérgyűrűs csüngőlepke közül lehet választani az MME honlapján.
A jelöltek:
Fecskefarkú pillangó
Országszerte elterjedt, bár a hegy- és dombvidékeken gyakoribb, azonban az utóbbi évek kései fagyos napjai és az intenzív vegyszerhasználat miatt bizonyos területeken igencsak megfogyatkozott. Három nemzedéke áprilistól – melegebb években már márciustól – repül egészen szeptemberig.
Nagy éjjeli pávaszem
Európa és egyben hazánk legnagyobb őshonos lepkéje, a nőstények szárnyfesztávolsága elérheti a tizenöt centimétert is. Országszerte sokfelé előfordul gyümölcsösök, jó állapotú erdők közelében, ahol a főként különféle gyümölcsfákat felölelő tápnövényei nagyobb számban nőnek. Az utóbbi pár évtizedben számuk drasztikusan csökkent.
Fehérgyűrűs csüngőlepke
A faj az egyik legdekoratívabb hazai csüngőlepke. Magyarországon főként hegy- és dombvidékeken fordul elő, de szórványosan síkvidékeken is felbukkanhat. Élőhelyei napos, nyílt gyepek, ahol tömegesen rajzik. Nappal aktív, általában többedmagával szívogat virágokon. Viszonylag rövid ideig látható, mert csak júliusban és augusztusban találkozhatunk vele.
Részletek és szavazás:
Az MME 1979-ben indította el az Év madara programot, ezt követően 2012-ben indult el a Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály Év hüllője / Év kétéltűje programja, amihez most harmadikként csatlakozott az Év lepkéje akció. Mindegyik küldetése hasonló – hazánk természeti kincseinek és az ezeket fenyegető természetvédelmi problémák lakossági bemutatása.
Fecskefarkú lepke. Fotó: Pellinger Attila/Wikipédia
