Átmenetinek tartják munkanélküliség februári csökkenését az MTI-nek nyilatkozó elemzők és javulást csak a járványügyi korlátozások lazításától várnak. A munkaerőpiaci helyzet romlása a gazdasági növekedés alakulásán is nyomot hagy – tették hozzá a KSH legfrissebb jelentését kommentálva.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint februárban a munkanélküliek száma 213 ezer volt, ami 46 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A munkanélküliségi ráta 1,0 százalékponttal 4,5 százalékra emelkedett. Januárhoz viszonyítva, ugyanakkor, a munkanélküliek száma 25 ezerrel, a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal csökkent. A foglalkoztatottak átlagos havi létszáma jórészt a koronavírus-járvány gazdasági következményeként 104 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál, de 14 ezerrel több mint az előző hónapban.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője számára komoly meglepetést okozott a munkanélküliségi ráta februári csökkenése, ami arra vall, hogy a munkaerőpiac ellenállónak bizonyult a járvány harmadik hullámával szemben.
A februári adat egyébként különösen meglepő annak fényében, hogy az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (FSZ) adatgyűjtése alapján februárban az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal, vagyis több mint 3500-zal nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma és ismét meghaladta 300 ezret.
Az ING vezető elemzője az aktívak számának változásában keresi a magyarázatot. A 15-74 éves korosztály aktivitási adata az elmúlt hónapok legjelentősebb csökkenését hozhatta februárban. Legutóbb az első hullám végén (az április-júniusi időszakban) volt ennél alacsonyabb a gazdaságilag aktívak száma – mutatott rá. Az ING Bank vezető elemzője szerint a munkanélküliségi ráta alapvetően a munkaerőpiacról kivonulók miatt mutathatott javulást februárban.
Munkaerőpiaci szempontból meglehetősen nehéz lesz az első negyedévet tisztán értékelni, de összességében inkább a GDP-növekedést visszafogó hatásra számít Virovácz Péter.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője úgy ítélte meg, hogy a koronavírus miatt bevezetett korlátozások hatása egyre inkább érezteti hatását a munkaerőpiacon. Különösen is meglátszik a visszaesés a külföldön dolgozóknál, vagyis a külföldi munkaerő leépítése jellemzően előbb történik meg, amelyet a határokon való átjárás nehézsége is elősegít. Az adatokból az is látható, hogy a fiatalokat súlyosabban érinti a helyzet, amit az okozhat, hogy munkavégzésük sokszor részmunkaidős, tanulás melletti, valamint hogy alacsonyabb a tapasztalatuk, illetve ők még kisebb végkielégítés mellett elbocsáthatók. A fiatalok nagyobb arányban dolgoznak a korlátozások sújtotta olyan ágazatokban is mint, a turizmus.
A munkahelyek megtartását segíthetné a bértámogatások mértékének növelése – vélekedett Regős Gábor. Végezetül megjegyezte, a foglalkoztatási szint az adatok romlása ellenére is magasnak tekinthető, a 2010-es szintet mintegy 700 ezerrel meghaladja.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője megállapította, hogy tavaly év végéig igen ellenállónak bizonyult a magyar munkaerőpiac, viszont január után februárban is érezhetően gyengélkedett a foglalkoztatottság. Ebből arra következtet, hogy sem a kormányzati támogatások, sem az „üzleti modellváltás” ilyen hosszú távon nem képes fenntartani a rendszeres üzletmenethez igazodó foglalkoztatási szintet.
Az elemző megjegyezte: a kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az átmeneti adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárul a munkahelyek megőrzéséhez. A teljes bérkiáramlás várható csökkenése negatívan hat majd az első negyedéves makrogazdasági teljesítményre és ebben érdemi változást most már csak a korlátozások feloldása hozhat, ezek fennmaradásáig hasonló számokra lehet számítani.
Kiemelt kép: Rácmolnár Milán
