A Tisza vezette kormány a korábbi Fidesz-kabinettel ellentétben határozottan törekszik az uniós források hazahozatalára, ezért rövid határidővel létre kell hozni a magyar szociális klímatervet, amely az új EU Emissziókereskedelmi Rendszer 2 (ETS2) csatlakozásához fontos. Az ETS2-ből hazánk ugyanis nagyon sokat profitálhat, 2032-ig körülbelül 2,4 milliárd eurót (nagyságrendileg 875 milliárd forintot). Erről az igen bonyolult rendszerről beszélgettünk Gerőházi Évával, a Városkutatás kft közgazdászával. A cikkben megpróbáltuk különválasztani a kormányokat érintő feladatokat és azt, hogy mi csöpög majd le a lakossághoz.
Az idő sürget, mivel a következő években Európában – így itthon is – a klíma- és energiapolitika kiemelt jelentőségű terület lesz. Júliusban pedig mérföldkőhöz érkezik az Európai Unió környezetvédelmi politikája, ugyanis ekkor tárgyalnak újra azokról a jogszabályokról, amelyek a már meglévő ETS1 és az új EU Emissziókereskedelmi Rendszer 2, azaz ETS 2 rendszert irányítják majd. Ez a kezdeményezés olyan, mint egy nagyszabású terv az egyre melegedő bolygó védelmében, amelyben a klímát veszélyeztető kibocsátásnak végre pontosan meghatározott ára lesz.
Mi az ETS2, és miért érinti a lakosságot?
“Az ETS2 rendszer lényege, hogy az EU korlátozott számú »szennyezési engedélyt« hoz forgalomba, amelyek mennyiségét minden évben szigorúan csökkentik, ösztönözve ezzel a tiszta energiára való átállást. Ezeket az engedélyeket nem a lakosság, hanem az üzemanyagot és fűtőanyagot értékesítő nagyvállalatok kell, hogy megvásárolják a kibocsátásuk nagyságához igazodó mennyiségben, ugyanakkor éppen emiatt a lakosságot is erősen érinti, hiszen a fűtés és a közlekedés a mindennapok része. A folyamat egy hatalmas árveréshez hasonlít, ahol minden egyes ország kap egy kvótát, amit piacra vihet. A cégek pedig licitálnak a gáz, a benzin, a petróleum és a szén kvótákra, hiszen csak ezek birtokában adhatnak el benzint, gázolajat, fűtési célú földgázt vagy akár szenet és petróleumot” – kezdte Gerőházi Éva, a Városkutatás Kft. közgazdásza.
Ez az árverés uniós aukciós rendszeren keresztül zajlik, ahol az ár a kereslet és a kínálat függvényében alakul ki. Mivel a piacra engedett kvóták mennyiségét folyamatosan szűkítik, a vásárlás egyre költségesebbé válik. Ugyanakkor, a vállalatoknak lehetőségük van az engedélyeikkel kereskedni egymás közt is, ha így jobb árat tudnak érvényesíteni (pl. felesleges mennyiséget eladni, venni). Az EU egy speciális árfék mechanizmussal figyeli a piacot, és extra mennyiség felszabadításával avatkozik be, ha az árak hirtelen túl magasra emelkednének. Ez az árfék az ETS2 első három évében (2028 és 2030 között) mindenképpen kell, hogy érvényesüljön, azaz ha az egyensúlyi ár egy adott mérték felé emelkedik (45 Euro/tCO₂ 2020-as árakon), akkor az EU-nak kötelessége beavatkozni.
Mivel ezeknek az engedélyeknek a megvásárlása jelentős kiadást jelent a cégeknek, a költségeket beépíthetik az árakba, így a közlekedés és a gázzal/szénnel való fűtés drágulása várható, miközben az is nyilvánvaló, hogy komoly kormányzati törekvés lesz, hogy minél kevesebb szennyezési engedélyt kelljen vásárolni. A szakember szerint a magyar állam abban érdekelt, hogy itthon egyre jobban szigetelt házak, lakások legyenek, egyre többen használjanak tömegközlekedést, mert akkor egyre kevesebb széndioxid kibocsátással járó gázt és üzemanyagot használunk fel, tehát egyre kevesebb engedély megvásárlására kötelezettek a vállalataink.
A költség végül a gáz- és üzemanyagárakban jelenhet meg
“Magyarország esetében döntően a gáz, a benzin és a dízel áráról beszélünk. Az ETS2 lényege nagyon leegyszerűsítve az, hogy 2028-tól a földgáz- és üzemanyag-szolgáltatóknak fizetniük kell majd a szén-dioxid-kibocsátás után. Tehát például az MVM-nek, a Molnak, a Shellnek vagy az OMV-nek kvótákat kell vásárolniuk a piacon attól függően, mennyi üzemanyagot/fűtőanyagot adnak el. Ez egy új költségelem lesz a rendszerükben, ami eddig nem létezett” – tette hozzá a közgazdász.
„Amikor az ETS2 hatásait vizsgáljuk, valójában azt próbáljuk megérteni, hogy ez a pluszköltség hogyan »csöpög le« a fogyasztói árakba. Magyarán: a szolgáltatóknál megjelenő új kiadásból mennyi jelenik meg végül a lakossági gázszámlákban vagy az üzemanyagárakban. A modellezések általában abból indulnak ki, hogy a szolgáltatók a teljes többletköltséget egy az egyben továbbhárítják a fogyasztókra. Vagyis ha az MVM-nek drágább lesz a gáz az engedélyek megvásárlása miatt, akkor az megjelenik a rezsiszámlákban is. De hogy ez a »lecsöpögtetés« milyen mértékű lesz, az valójában politikai döntés kérdése is.”
A Szociális Klímaalap működése.
Forrás: az Európai Unió Tanácsának honlapja
“Az ETS2 bevezetése nem választható el a rezsivédelemtől, hiszen a rezsicsökkentett ár bizony megnehezíti a kvótarendszer bevezetését. A Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpontjának modellezése szerint ez a mostani, rezsivédett 102 forintos gázárra nagyjából áfásan 54 forint pluszt rakna rá köbméterenként. Ez körülbelül 50 százalékos emelkedést jelentene a kedvezményes lakossági gázárhoz képest” – vélekedik a Városkutatás Kft. szakembere.
A REKK számításai szerint az ETS2 bevezetésének hatása a benzin és dízelüzemanyagok árára benzin esetében kb. 60 forintos, gázolaj esetében kb. 72 forintos drágulást okozna literenként, ha jelenleg bevezetésre kerülne.
“A gázár emelkedés első hallásra nagyon drasztikusnak tűnik, de fontos látni a rendszer egészét. A magyar háztartások mintegy 90 százaléka jelenleg a rezsivédett fogyasztási határ alatt marad. A gáz esetében ez évi 1729 köbméter. Aki e fölött fogyaszt, annál a többlet már most is körülbelül hétszeres áron jelenik meg. Vagyis a rendszerben ma is nagyon nagy különbségek vannak. Egy teljesen átlagos lakás éves gázszámlája a rezsivédelem határán lehet 200 ezer forint körül, míg egy rossz állapotú, szigeteletlen Kádár-kocka házé akár másfél millió forint is. Ha az ETS2 költsége teljesen »lecsöpögne« a fogyasztókhoz, akkor egy átlagos családnál havi néhány ezer forintos emelkedés jelenhetne meg. Aki pont a rezsivédett határon fogyaszt, annál ez akár havi 7-8 ezer forintos pluszt is jelenthetne. Havi elszámolásnál télen akár 18-20 ezer forintos ugrás is előfordulhat, miközben nyáron jóval kisebb lenne a különbség.”
Költségjelzés vagy rezsivédelem?
“Szerintem – ahogy arra nemrégiben a Green Policy konferenciáján a Levegő Munkacsoport elnöke, Lukács András is felhívta a figyelmet – egy nagyon fontos alapelv, hogy az árnak jeleznie kell, valójában mennyibe kerül valami. A gáz árának is az lenne a szerepe, hogy érzékeltesse a fogyasztókkal a valódi költségeket, mert ez motiválhatja az embereket a kisebb fogyasztásra, a felújításra vagy az energiahatékonyabb megoldásokra. Ha a gáz ténylegesen ennyibe kerül, akkor hosszú távon nem sok értelme van „elhazudni” az árát.”
Ugyanakkor Gerőházi úgy véli, hogy vannak és lesznek olyan társadalmi csoportok, amelyek támogatásra szorulnak. Csak ezt nem feltétlenül az árak mesterséges lenyomásával, a rezsivédelemmel kellene kezelni, hanem kompenzációs rendszerekkel. A mostani rezsicsökkentés lényegében mindenkit támogat, függetlenül attól, hogy milyen a jövedelmi helyzete.
Pedig működhetne úgy is a rendszer, hogy az ár megtartja a jelzésértékét, mellette pedig van egy célzott kompenzációs mechanizmus. Ez lehet jövedelemhez kötött támogatás, fogyasztástól függő segítség vagy más szociális alapú megoldás. Így azok kapnának nagyobb támogatást, akiknek valóban szükségük van rá, miközben az energia ára továbbra is ösztönözne a takarékosságra és a korszerűsítésre.
Persze ennek van egy másik oldala is: egy ilyen rendszer működtetése sokkal bonyolultabb és drágább adminisztratív szempontból. Sokkal egyszerűbb politikailag azt mondani, hogy „a gáz ára ennyi”, és kész. Csakhogy ennek az állam számára óriási költsége lehet. Egy-egy évben a rezsivédelem több százmilliárd, akár 600–2000 milliárd forintos terhet is jelenthet a költségvetésnek. Ez olyan pénz, amit az állam más területekre is fordíthatna, vagy akár nem kellene hitelből előteremtenie, ha nem általánosan, hanem célzottabban támogatná a fogyasztókat.
Fontos ugyanakkor, hogy az Európai Unió nem írja elő, hogy az államoknak pontosan hogyan kell ezt a költséget továbbterhelniük. A tagállamok szabadon dönthetnek arról, mennyit vállalnak át belőle, hogyan kompenzálják a lakosságot, és kiket támogatnak célzottan.
Nem vész el a pénz: mire lehet visszaforgatni az ETS2 bevételeit?
“A történet másik oldala viszont az, hogy az ETS2-ből származó pénz nem vész el. Az államok a bevételek jelentős részét visszakapják, ráadásul a kevésbé fejlett országok – köztük Magyarország – arányaiban többet is kaphatnak vissza. Azt ETS2 bevételeinek egy része pedig a Szociális Klímaalap formájában kerülhet vissza az országokhoz” – mondta Gerőházi Éva.
A rendszerből származó bevételek döntő részéről (kb. 72%) a tagállam maga dönthet, de feltétel, hogy klímavédelemre kell felhasználnia azt. A maradék 25%-át pedig a Szociális Klímaalapba csatornázzák be, amelyből a rászoruló háztartások energetikai korszerűsítéseit és a tiszta közlekedésre való átállását finanszírozzák. Ez a logika biztosítja, hogy a gazdasági szereplők számára anyagilag is megérje a kibocsátás csökkentése, miközben forrást teremt a zöld átálláshoz.
“Ez azt jelenti, hogy az állam dönthet úgy, hogy nem engedi teljes mértékben »lecsöpögni« a költségeket a lakosságra. Lehetősége van arra, hogy kompenzációkat adjon, támogatásokat indítson, vagy célzottan segítse a legnehezebb helyzetben lévő családokat. A támogatásokból lehet finanszírozni például szigetelést, nyílászárócserét, korszerűbb fűtési rendszereket vagy napelemek telepítését. Emellett átmeneti jövedelemtámogatás is adható azoknak, akiknek a magasabb rezsi hirtelen túl nagy terhet jelentene. A rendszer mögötti logika az, hogy a magasabb energiaár gazdasági nyomást gyakoroljon, és ezzel ösztönözze a társadalmat az energiahatékonyabb, környezetbarátabb megoldások felé. A következő évek legfontosabb kérdése ezért az lesz, hogy az állam mennyire engedi „lecsöpögni” ezt a többletköltséget a lakossági árakba, és közben mennyire tudja igazságosan visszaosztani az ebből származó bevételeket.” (
(A Zöld Hang korábban javaslatcsomagot adott közre az ETS 2-ből származó bevételek hazai felhasználásról, amely itt érhető el – a szerk.)
