Szomjazik a vadvilág a Mátra és a Bükk vidékén. A súlyos aszály miatt sorra apadnak el a vízfolyások, száradnak ki a vízgyűjtők, ezt a növényzet is nehezen bírja. A drámai helyzetet tetézi, hogy egyesek teljes gátlástansággal, sajátjukként szipolyozzák ki a természetes vízfolyásokat, kertjüket, ültetvényüket locsolva. Nagyrészt emiatt száradt ki a pásztói Kövicses-patak, másfél hete pedig még a Tarna folyó is a Bükkalján, ezzel természeti katasztrófát előidézve. Ez utóbbi ügyben már több hatóság is nyomoz, miután a helyi környezetvédő civilek feljelentést tettek. Előtte azonban még szétszedték egy borászati cég illegális duzzasztógátját.
„Egyelőre nem találtunk állattetemeket az általunk bejárt területen, de ha ez a szárazság őszig így marad, nem fogja bírni az állatvilág. A vízhiány már a növényzeten is látszik: fakó a lombozat, sárgulnak, hullanak a levelek” – írta le lapunknak a jelenlegi helyzetet a Bükkben Kiss Csaba, Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület tagja, akit arról kérdeztünk, milyen hatással van a vadvilágra a súlyos aszály.
A kertekbe is bemehetnek a vízért
Az egyesület osztotta meg Facebook-oldalán azt a drámai fotósorozatot, amely egy olyan bükki patak kiszárdását örökíti meg május vége és június vége között, ahová az őzektől a madarakon át a rókákig számtalan állat járt inni. A június végi felvételeken már az utolsó csepp vízért jönnek az erdő lakói. Kiss Csabától megtudtuk, a szomjhalált annak köszönhetően kerülték el eddig az emlősök, hogy még mindig vannak egyre keskenyebbre száradó vízfolyások, és ha nincs más, az állatok a halastavakhoz, sőt a kertekbe is bemennek vízért.
A Bükki Nemzeti Park tavaly késő ősszel alakított ki egy kis vízgyűjtőt a hüllőknek és kétéltűeknek, ahol most az emlősök is vízhez juthatnak.
„Öt-tíz éve érzékelhető a szárazodás folyamata, most már télen sincs például csapadék. Nem hirtelen fogyott el a víz a patakokból, csak most jutottunk el oda, hogy már a civilek számára is látványos a hatása” – tette hozzá a kutató. Megjegyezte, a vízfolyások kimerüléséhez a klímaváltozás mellett helyenként más „antropogén hatások” is hozzájárultak.
Természetkárosító vízlopás
Ezekről az hatásokról a Bükki Nemzeti Park őrszolgálatának tagjai is említést tettek, amikor beszámoltak róla, hogy kiszáradt a Kövicses-patak Pásztón. Eltűnéséhez ugyanis az extrém csapadékhiány mellett az is hozzájárult, hogy egyesek amolyan ingyenes víztározóként tekintenek a helyi természetes vízfolyásokra, és folyamatosan csapolják, csapolták. Több illegális vízkivételi helyet fedeztek fel a természetvédelmi őrszolgálat tagjai, ahol szivattyúval öntözték a kertet egyesek.
Amellett, hogy természetes vízekből vizet kivenni engedélyköteles, ekkora aszályban ez olyan felelőtlenség, ami védett fajokat is veszélyeztet. A nemzeti park szakemberei a visszamaradt kis vízfoltokból a halállomány, köztük a védett fenékjáró küllők egy részét még ki tudták menteni, de a többi elpusztult. Megkérdeztük a Bükki Nemzeti Parkot, tettek-e feljelentést az illegális vízkivételek miatt, de erre nem kaptunk választ.
Közleményükben csupán arra kérik a lakosságot, felelősségteljesen végezze a locsolást, olyan módszereket használva, amelyek nem veszélyeztetik a bennünket körülvevő élővilágot.
Akiknek a szőlő fontosabb, mint az élővilág
Ezek után, nagyjából másfél hete bombaként robbant a hír, hogy a 30 legnagyobb vízhozamú hazai vízfolyás közé tartozó Tarna is kiszáradt a Bükkalján, részben szintén az illegális vízkivétel miatt . Itt egy aldebrői borászati cég nagy teljesítményű gépekkel szivattyúzta ki az utolsó csepp vizet is a csapadékhiány miatt patakká zsugorodott folyóból. Ahogy az Eger Hírek cikksorozatából kiderül, a cég a szőlőjét locsolta vele, arra hivatkozva, hogy nekik erre engedélyük van.
Hogy a kiszivattyúzható vizet felduzzassza, egy vélhetően illegális, homokzsákokból álló nyúlgátat is kiépítettek a mederben Aldebrő határában, amit fefedezése után helyi környezetvédő civilek szedtek szét, konfliktusba keveredve a cég embereivel.
Későn szedték szét a gátat
„Sajnos elkéstünk, bekövetkezett az ökológiai katasztrófa. Annyira kiszáradt a meder, hogy a Tarna teljes élővilága elpusztult. Ezek az ökológiai paraziták azt az utolsó vizet vették ki a mederből, ami esélyt adott volna a helyi ökoszisztéma túlélésére. A szivattyúik hat óra alatt egy falu egy napi vízfogyasztásának megfelelő mennyiséget voltak képesek kiemelni a folyóból” – foglalta össze felindultan a történteket a Very Important Planetnek Bóday Pál, a környezetvédelmi akciót koordináló kápolnai Macskaárvaház Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Elmondta, nagyon széles körű volt az akciójuk támogatása, és nem csak a helyiek részéről, politikusok pártállástól függetlenül, többek között Szabó Rebeka, a Párbeszéd társelnöke is támogatását fejezte ki feléjük.
A helyzet súlyosságára tekintettel a helyiek között szinte teljes összefogás alakult ki a bajba került élővilág megmentéséért.
Az akcióban szintén részt vállaló Szalóki Pétertől, Kápolna alpolgármesterétől megtudtuk: voltak, akik az egykori közeli víztározó részleges feltöltésében segítettek, hogy a környékben élő védett fekete gólyák, sasok, gémek és más vízimadarak életben maradjanak, mások pótitatókat helyeztek ki a nagyvadaknak, amit rendszeresen töltenek, vagy éppen védett halakat – domolykókat – mentettek.
Feljelentések, vizsgálatok, bojkott
A környezetvédők feljelentést tettek többek között környezetkárosítás miatt, és átadták a hatóságoknak az általuk gyűjtött bizonyítékokat. Bóday Pál megjegyezte, a borászati cég képviselőinek fenyegetései miatt is terveznek feljelentést tenni, és azért is, mert korrupciót gyanítanak a mögött, hogy éveken át háborítatlanul szipolyozhatta a cég a Tarna vizét. Úgy vélik, a kialakult helyzet részben ennek köszönhető. Emellett kezdeményeznék, hogy zárolják a cég vagyonát, az esetleges környezeti rehabilitáció költségeinek fedezetéül.
A Bükki Nemzeti Park, a megyei kormányhivatal és a katasztrófavédelem vizsgálata mellett jelenleg rendőrségi nyomozás is folyik az ügyben, az egri polgármester, Mirkóczki Ádám pedig bojkottot hirdetett a cég boraival és egyéb termékeivel szemben.
Borítókép: A vízhez érkező vadak nem értik, hová tűnt a víz a patakból a Bükkben. Fotó: Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület
