A magyarok több mint 90 százaléka elvárja a mindenkori kormánytól, hogy a természet- és klímavédelem ügyét kiemelt fontossággal kezelje, és lakóhelytől függetlenül döntő többségük úgy gondolja, hogy minden kormányzati ciklusban önálló környezetvédelmi minisztériumra lenne szükség hazánkban – derül ki a WWF Magyarország friss kutatásából.
Országos, reprezentatív online kutatásban vizsgálta a WWF Magyarország, hogy mit vár el a magyar lakosság a döntéshozóktól a környezet- és természetvédelmi kérdésekben. Az adatfelvételt az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. végezte az országgyűlési választások előtti héten, 2022. március 28-31. között.
A vizsgált 10 kérdésből 7 esetében az internethasználó magyar lakosság túlnyomó többsége, több mint 90%-a határozott egyetértését fejezte ki.
A városi és a vidéki lakos is ugyanazt várja el
A kutatás nem tükrözi az országgyűlési választás eredménye alapján várható társadalmi megosztottságot, hanem egyértelműen rámutat, hogy a magyaroknak kiemelten fontos a természet- és klímavédelem, és hasonló elvárásokat támasztanak a döntéshozók felé ezekben a kérdésekben: a lakosság meghatározó többsége, 71%-a látja indokoltnak, hogy minden kormányzati ciklusban önálló környezetvédelmi minisztérium működjön Magyarországon, további 19%-uk nem tudja eldönteni, és csak 10%-uk nem tartja ezt indokoltnak. A felmérésből az is kiderül, hogy mindegy, hogy nagyvárosban vagy kistelepülésen él valaki, ebben a kérdésben hasonló az álláspontjuk: a budapestiek közel 67%-a, a megyeszékhelyen élők 74%-a, egyéb városok lakosainak közel 75%-a, míg a falvak, községek lakóinak 68%-a szeretne önálló környezetvédelmi minisztériumot.
Abban a kérdésben még nagyobb az egyetértés, hogy elvárják-e a mindenkori kormánytól, hogy a természet- és a klímavédelem ügyét kiemelt fontossággal kezelje: mind a budapestiek, mind a megyeszékhelyen, egyéb városokban vagy falvakban, községekben élők több mint 90%-a válaszolt erre igennel.
„Mi sem számítottunk arra, hogy egy környezetvédelmi tárca felállítását ekkora arányban támogatja az államigazgatási csúcsszervekkel hagyományosan kevéssé szimpatizáló magyar közvélemény – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója. – A közvélemény-kutatás rávilágít arra, hogy miközben pártpolitikai kérdésekben erősen megosztott az ország, környezetpolitikai témákban már nem köszön vissza ez a markáns ketté szakadtság. Bár pártpreferenciáról szándékosan nem gyűjtöttünk adatokat, a reprezentatív felmérés eredményeiből egyértelműen kiolvasható, hogy a környezetvédelmi törekvések támogatásában igen nagy az egyetértés.”
A válaszadók közel 100%-a számos egyéb kritikus kérdésben is egyetért: 97%-uk szerint fontos lenne, hogy a hatóságok hatékonyabban lépjenek fel a természetkárosítás ellen, 95%-uk pedig úgy gondolja, hogy a magyarországi védett erdőkben csökkenteni kell a fakivágásokat.
Ez utóbbi azért is lenne különösen fontos, mert ma hazánkban még védett területen is jogszerűen megtörténhet kirívóan természetromboló fahasználat. Magyarországon tizenhárom, közösségi jelentőségű természetes erdőtípus – különféle bükkösök, tölgyesek, ártéri erdők – található, melyből a 2019-es országjelentés szerint hét rossz, öt pedig kedvezőtlen állapotban van, az idős erdők mennyisége pedig nagyon lecsökkent.
A válaszadók 98%-a továbbá egyetért azzal, hogy Magyarország természeti területeit nem szabadna beépíteni, 93% pedig azzal, hogy a törvényhozói döntések a civil és szakmai szervezetek, illetve a társadalom mélyebb bevonásával szülessenek meg. A lakosság 95%-a emellett támogatná, hogy az aszályok és hőhullámok hatásainak elkerülése céljából elvezetés helyett inkább megtartsuk a vizet Magyarországon. Hazánkban ugyanis évről évre egyre súlyosabb a vízhiány, ami a gazdálkodókat és a természetes élőhelyeket egyaránt sújtja. Ennek ellenére az Egyenlítőnél is hosszabb, több mint 42.000 km hosszú csatornarendszer vezeti el a károsnak tartott belvizet. A természetre alapozott, átgondolt vízgazdálkodással, természetes vízmegtartással azonban képesek lennénk alkalmazkodni a klímaváltozás okozta szélsőséges időjáráshoz, és a ritkán, de hirtelen lezúduló csapadék megtartásával jelentősen enyhíthetnénk az aszálykárokat.
A fenti kérdésekben lakóhelytől függetlenül egyetértenek a válaszadók: mind a budapestiek, megyeszékhelyen vagy más városokban élők, mind a falvak és községek lakosai körében több mint 90%-os részeredmények születtek.
„Fontos kiemelni, hogy a kutatásból nem rajzolódik ki a napjaink közbeszédében oly sokszor emlegetett Budapest–vidék megosztottság. Sem a klímapolitikai, sem a természetvédelmi kérdésekben nem mutatkozott markáns különbség a válaszokban, ami még inkább alátámasztja, hogy környezetünk megóvása mindannyiunk ügye. Véleményünk szerint ez egyáltalán nem meglepő, hiszen ma már a legszebb természeti környezetben fekvő kis falvak lakói is a saját bőrükön érzik a klímaváltozás hatását, az egyre hosszabb aszályokat. Egyre többen éljük át, hogy kedvelt tóparti nyaralóhelyünk elveszíti egykori varázsát, mert környezetét beépítik, átalakítják, vagy hogy kedvenc erdőnk helyén csak kivágott tuskókat találunk” – szögezte le Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője.
Az egyetlen kérdés, amely megosztja a lakosságot, az Magyarország klímapolitikai célkitűzéseinek megítélése. A válaszadók 36%-a nem tartja megfelelőnek ezeket a célokat, 33% ezzel szemben elegendőnek tartja, közel harmaduk (30%) pedig nem tudja megítélni. Ugyanakkor, aki nem tartja megfelelőnek, szinte kivétel nélkül (98%) túl enyhének vagy legalábbis a kelleténél enyhébbnek gondolja.
Tennének is a természet megóvásáért a magyarok
A lakosság szintén döntő többsége, 78%-a személyesen is hajlandó lenne részt vállalni a természet- és klímavédelemben. Ezen belül a válaszadók legnagyobb aránya (82%) a saját életében, háztartásában igyekezne minél több mindent megtenni, 35%-uk adója 1%-ával, 34%-uk önkéntesként tevőlegesen venne részt ilyen témájú civil kezdeményezésekben, 33%-uk pedig a közösségi médiában követné a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos tevékenységeket.
A válaszok azt mutatják, hogy az egyéni felelősség lakóhelytől és kortól, nemtől vagy iskolai végzettségtől függetlenül fontos szerepet kap: városban és faluban élő, fiatal és idős, nő és férfi, valamint az általános iskolát és egyetemet végzett válaszadók is több mint 70%-a személyesen is tenne a természet megóvásáért és a klímavédelemért.
„Látható tehát, hogy a magyarok döntő többségének egyáltalán nem mindegy, hogy a döntéshozók hogyan vélekednek és mit tesznek a környezet- és természetvédelmi kérdésekben. A lakosság véleménye is alátámasztja, hogy kiemelten fontos lenne, hogy a mindenkori kormány elkötelezett és komoly lépéseket tegyen ezeken a területeken – jegyezte meg Sipos Katalin igazgató. – Bízunk abban, hogy az újonnan megválasztott politikusok nyitottak az emberek igényeire, és elkötelezettek egy fenntartható jövő felé kormányozni az országot.”
Az ábrákat készítette: Gergely Ferenc független tanácsadó az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. adatai alapján
Borítókép: Fotó: Rácmolnár Milán
