A karantén és a vírustól való félelem felerősíti a szorongást, ami megnövekedett alkoholfogyasztáshoz vezethet. Az addiktiológiai rendelések elérhetősége csökkent, az ellátatlanok száma nő. Demetrovics Zsolt szakpszichológus a Very Important Planetnek beszélt arról, ki hogyan küzd meg a bezártsággal, mit tehetnek a szorongók annak érdekében, hogy ne csak túléljék ezt az időszakot.
Hogyan változtatta meg a járvány az egyetemi kutatómunkát?
Jelentősen hatott a tudományos kutatások világára. Nem feltétlenül azokra gondolok, amelyek a vírusra, a fertőzés mechanizmusára, a betegség lefolyására, vagy éppen a gyógyításra vonatkoznak. A mindennapi életünk teljesen megváltoztató intézkedéseket hoztak a különböző kormányok annak érdekében, hogy visszaszorítsák a pandémiát. A karantén, a kijárási korlátozások, a vendéglátóipari helyek, az otthoni munkavégzésre történő átállás, az áruházak bezárása, az iskolák bezárása együttvéve speciális helyzetet teremtett világszerte.
Az, hogy a mindennapi lét ilyen sok szempontból megváltozott, számos pszichiátriai vonatkozású, mentális egészséggel kapcsolatos kutatást generált.
Rengeteg a kérdés. Kivált-e a betegség szorongást? Hogyan változnak meg a kommunikációs szokásaink? Hogyan hat a járvány a mindennapjainkra? Izgalmas témakörök.
A már folyamatban lévő vizsgálatokkal mi történt?
Az általunk végzett vizsgálatokra korábban az volt a jellemző, hogy viszonylag stabil keretek között lehet tervezni velük. Ilyen volt a középiskolákban tervezett longitudinális kutatás is, ahol arra lehetett számítani korábban, hogy szeptemberben elkezdődik az iskola, tudjuk mikor vannak az értekezletek, mikor lehet egyeztetni a szülőkkel, hogyan történik az adatfelvétel.
Most borult minden, az iskolákat időszakosan bezárják, a változók jelentős részét nem mi szabályozzuk.
Ugyanakkor pont ez teszi érdekessé a kutatómunkát. Az utánkövetéses vizsgálatok különösen fontosak, de így, hogy nem lehet tudni, mikor jön a járvány újabb hulláma vagy a karantén feloldása. Ezek is kiszámíthatatlanok. Ezekhez a változókhoz próbálnak igazodni azok a kutatások is, amelyek azt vizsgálják, hogy a járvány hogyan hat a mentális egészségünkre.
Hogyan hat a családra, ha az egyik tagja megfertőződik?
Fontos leszögezni, hogy mindenkire hat. Különböző mértékben, de valamennyien félünk attól, hogy a szeretteinknek baja esik, hiszen ez egy potenciálisan halálos, vagy súlyos szövődményekkel járó betegség. Sokakat egzisztenciálisan érint, szorongást okoz, hogy elveszthetjük a munkahelyünket. Megváltozott az életvitelünk, az otthon végzett munka lehet, hogy elsőre jónak tűnik, de egy idő után kiderül, hogy ennek nem csak előnyei vannak. A családok összezárulnak, ami a feszültségek növekedését is eredményezheti.
Vannak olyan speciális populációk, csoportok, akik különösen kitettek, ilyenek a mentális betegséggel küzdők. Az ő ellátásuk is veszélybe került, bármennyire próbált is átállni a pszichoterápiás ellátás az online formákra.
Ebben egyébként ugrásszerű fejlődés történt, de ez akkor sem tud teljes megoldást hozni. Sokan nem jutnak ellátáshoz, mert számukra az online forma nem elérhető, vagy nem erre van szükségük. A karanténhelyzet tehát potenciálisan növeli a szorongást, de egyéb problémák is megjelenhetnek. Az ellátás volumene nem tudott nőni, sőt különböző okok miatt inkább csökkenhetett a kapacitás.
A mentális problémával, vagy addikcióval élők mindenféleképpen veszélyeztetettek, könnyebben kapják el a fertőzést és súlyosabb állapotba kerülnek, ha megfertőződnek.
A mentális betegségek és a szomatikus zavarok között is nagy az átfedés. Ezeknek a betegeknek az öngondoskodásuk sérültebb, gyengébb a szociális hálójuk, sok a nehezítő körülmény.
Más tekintetben azonban azt is látnunk kell, hogy van egy erős technikai támogatottságunk a vírushelyzettel való küzdelemben. Harminc éve ez a járvány nagyon más lett volna. Az internet nem csak az munkában és az oktatásban segít, hanem a szociális kapcsolattartásban is. De látni kell, hogy egyben kockázatot is jelenthet, ha túl sok időt töltünk online. A videójátékok, az online szerencsejátékok vagy a pornográf tartalmak túlzott használata mind valós kockázat is lehet.
Milyen hatása van a bezártságnak az alkoholfogyasztásra?
A körülmények azt feltételezik, hogy a bezártság növeli az alkoholhasználatot. Az alkohol egy szorongásoldó szer. Sok tényező növeli a kockázatot, annak ellenére, hogy az a társas tér, ahol a fogyasztás általában történik, beszűkült. A belső motivációk közben felerősödhettek, illetve, aki alkoholbeteg, annál a körülmények szerepe kisebb, nála nem a társaság kérdése az alkoholhasználat. Az önmagában is kimerítő, hosszú időszak nagyon sok nehézséggel és kihívással jár, próbára teszi a társadalmat egyénenként és összességében is. Az ember alapvetően társas lény, hiába rugalmas, képes a gyors alkalmazkodásra, ez a helyzet akkor is próbára tesz mindenkit.
A covidtól függetlenül is vannak tradicionálisan eltérő alkoholfogyasztási mintázatok, bár ezek az utóbbi években egyre inkább közelednek egymáshoz.
Az északi országokban jellemző a ritkább, de nagyobb mennyiség fogyasztása, ami súlyosabb lerészegedéshez, akár kontrollvesztéshez vezet. A mediterrán térségben az étkezéshez társuló alkoholfogyasztás az elterjedt, ami nem jár lerészegedéssel. Ott rendszeres, de kisebb mértékű, ritkábbak a mérgezéses, túladagolásos esetek. Magyarországon és a régióban ennek egy rossz kombinációja a jellemző, sokat iszunk és gyakran, rengeteg tömény alkohol fogy. Az, hogy a járvány változtatott-e ezen, még nem lehet látni, de biztos, hogy nem kedvezően befolyásolhatta.
Borítókép: Demetrovics Zsolt
