Végy egy híres családnevet, add hozzá a választópolgárok páratlan elégedetlenségét mindkét nagy párt jelöltjével, és máris kész a formula az amerikai választások felforgatására. Robert Francis Kennedy Jr., vagy ahogyan apja nyomán mindenki becézi, RFK Jr., mint „harmadik lehetőség” jelenleg már 14 százalékon áll Bidennel és Trumppal szemben. De vajon van-e egy ténylegesen esélye egy független jelöltnek, vagy csak királycsináló lehet? És ha az utóbbi, kitől venne el több szavazatot? Mit is jelent a spoiler-hatás, ami idehaza is sokaknak okozhat fejfájást.
Kicsoda RFK. Jr.?
Robert Francis Kennedy Jr. furcsa figura, kacskaringós életúttal. Az ifjabb Robert csak 14 éves volt, amikor apját – a volt elnök fivérét és korábbi igazságügyi minisztert – meggyilkolták, és a trauma nem maradt nyom nélkül. Tanulási nehézségei támadtak, és számos iskolából kizárták droghasználat miatt. 1970 augusztusában marihuána birtoklásáért letartóztatták, és 13 hónap próbaidőt kapott. Később mégis kijárta a kötelező elit iskolákat, 1976-ban a Harvard Egyetemen szerzett diplomát amerikai történelemből és irodalomból. Ezt követően a London School of Economics-ban tanult, majd 1982-ben jogi doktori fokozatot szerzett a Virginia Egyetemen. Kennedy úgy kezdte a karrierjét, ahogyan egy ambiciózus politikusjelöltnek kell, és helyettes kerületi ügyész lett New Yorkban. Azután viszont nagy fordulat ált be az életében. 1982-ben ugyanis újra letartoztatták, ezúttal heroin birtoklásáért. Bűnösnek vallotta magát, két év felfüggesztettet kapott, és közmunkára ítélték. A közmunkát egy természetvédő civil szervezet önkénteseként teljesítette, egy olyan szervezetnél, amely a Hudson folyó védelmével foglalkozott. Kennedy annyira elmélyült a témában, hogy környezetvédelemi jogász lett, de nem állt meg itt. Egy sor pert indított a Hudson folyót szennyező önkormányzatok és ipari cégek, köztük a General Electric ellen, amelyeket meg is nyert. Ezek után pályafutása elindult felfelé, és az egyik legsikeresebb és legbefolyásosabb környezetvédelemi jogász lett, sorra nyerte a pereket olyan óriások ellen, mint pl. az ExxonMobil. Kulcsszerepe volt számos környezetvédelmi törvény megalkotásában, és a környezeti igazságosság bajnoka lett, sikeresen védelmezve pl. az őshonos amerikaiak környezeti jogait. Az ezredfordulóra Kennedy elismertsége csúcsára jutott, és többször kacérkodott a politikával, majd személye megosztóbbá vált, amikor egyre-másra azzal kezdték vádolni, hogy különböző összeesküvés elméleteket támogat. 2019-ben nyíltan és egyértelműen beállt a Covid-oltást ellenzők táborába, sőt ennek egyik legnagyobb szószólója lett.
Kennedy politikai portfoliója nagyon vegyes. Bizonyos kérdésekben egyértelműen baloldali nézetei vannak, ilyen pl. a környezetvédelem, vagy a nagy cégek és milliárdosok erős megadóztatása, más kérdésekben viszont inkább a trumpi jobboldallal van összhangban (pl. szabályozná az abortuszt és nem támogatja az Ukrajnának való fegyverszállításokat).
A dinasztia és az átok
Kevés olyan veretes politikus dinasztia van az USA-ban, mint a Kennedy család. (Talán csak egy: a Bush família.) A dinasztia középpontjában természetesen John F. Kennedy, az Egyesült Államok merényletben meghalt harmincötödik elnöke áll, de a család számos nagy formátumú politikust termelt ki. Nagyon jövedelmező – többek között az alkoholcsempészetre épülő – üzleti karrierje után, már JFK édesapja, Joseph P. Kennedy Sr. is politikai pályára lépett, és az USA nagy-britanniai nagykövete lett. És természetesen ott van JFK szintén legendás státuszba emelkedett öccse, Robert (Bobby) Kennedy, aki minden valószínűség szerint maga is elnök lett volna, ha nem jut öt évvel később bátyja sorsára, és nem végez vele is egy merénylő 1968-ban. Végül, de nem utolsó sorban, ott volt a legfiatalabb testvér Edward (Teddy) Kennedy, aki közel 47(!) évig volt szenátor, és talán minden idők legbefolyásosabb amerikai politikusa, aki maga nem lett elnök vagy alelnök.
| Teddy Kennedy egyszerűen azért nem lehetett elnök-aspiráns, mert 1969-ben a volán mögött ült egy végzetes autóbalestnél. Kennedy egy hídon áthaladva elvesztette az uralmát az autó fölött, ami egy tóba csúszott, egy az autóban ülő fiatal lány fulladásos halálát okozva. Pánikba esve, Edward Kennedy először elhagyta a baleset helyszínét, ám később ezt beismerte, ami miatt két hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Miközben évtizedeken át a Szenátus egyik ura volt, ez a baleset mindig beárnyékolta a pályáját. 1980-ban ugyan elindult a demokrata előválasztáson, de ott alulmaradt az akkori elnök, Jimmy Carterrel szemben, akit viszont 1981-ben legyőzött Ronald Reagan. Ennek ellenére, a legendás szónoknak tekintett Teddy Kennedyt – egészen haláláig – 9-szer választották újra massachusettsi szenátornak. |
A három Kennedy testvér (Balról: Robert, Edward, John)
A „Kennedy Átok”
- Kevesen tudják, de eredetileg a Kennedy család nagy „ígérete” nem John F. Kennedy volt, hanem bátyja, a legidősebb fiútestvér, Joseph P. Kennedy Jr., aki vadászpilótaként szolgált a második világháborúban, és aki 1944-ben, 29 évesen tragikusan elhunyt, amikor lezuhant a repülőgépe.
- Ugyanez a sors érte JFK leánytestvérét, Kathleen Kennedy-t, aki 1948-ban, 28 évesen szintén egy repülőgép balesetben hunyt el.
- Ezután jött a John F. Kennedy életét kioltó merénylet 1963-ban.
- Majd az öccsével, Robert F. Kennedyvel végző merénylet 1968-ban.
Itt azonban nem ért véget a Kennedy családot ért tragédiák sora.
- A most jelöltként induló Robert F. Kennedy fia, David Kennedy 1984. április 25-én halt meg kábítószer-túladagolásban. 28 éves volt.
- Testvére, Michael Kennedy, 1997-ben vesztette el életét egy síbalesetben 39 éves korában.
- A meggyilkolt elnök, John F. Kennedy – rendkívül népszerű, s az elnök nevét viselő – fia, JFK. Jr., szintén egy repülőgép-szerencsétlenségben halt meg feleségével együtt 1999-ben. Csupán 38 éves volt.
Egy utólag nézve kiemelten tragikus kép: az idősebb és az ifjabb JFK. Az apa 46, a fiú 38 éves korában hunyt el, mindketten tragikus körülmények között.
- Robert F. Kennedy Jr. korábbi felesége, Mary Richardson Kennedy válásuk alatt 52 évesen öngyilkos lett 2012-ben.
- Ugyanez a sors érte az idősebb Robert Kennedy unokáját, Saoirse Kennedy Hillt, aki 2019-ben, 22 éves korában „véletlen túladagolásban” halt meg.
Egyébként, ha nem is olyan végeztésen, mint a fentiek esetében, de a „Kennedy átok” RFK Jr.-t is elérte személyesen. 40-es éveiben megtámadta egy nagyon különleges betegség, a spazmodikus diszfónia. Ez egy olyan gégebetegség, amely egy fajta hangképzési zavart okoz, és esetenként a hang teljes elvesztéséhez vezet. RFK Jr. a mai napig szenved ettől. Hosszas terápia következtében megmaradt ugyan a hangja, de azt csak nehezen tudja szabályozni ezért a beszédhangját egy eléggé furcsa rekedtség és hullámzás jellemzi – kicsit mintha fuldokolna.
A töri és a matek
Az USA-ban- bár hivatalosan nem, de érdemben – két párt van: a Demokrata és a Republikánus Párt. Mióta Abraham Lincoln elnöksége (1861–1865) alatt kialakult e kétpárti verseny, egyetlen egyszer sem fordult elő, hogy ne az egyik vagy a másik párt jelöltje győzzön az elnökválasztáson. Ez részben a választási rendszerből is következik. Mivel az USA-ban nem közvetlenül választják az elnököt, hanem egy úgynevezett elektori rendszerben, (ahol minden államnak van x- számú elektora), ahhoz, hogy valakinek esélye legyen a választáson, előbb mind az 50 államban fel kell kerülnie a szavazólapra. Ez a pártok esetében egy előválasztás (primary) által automatikusan megoldódik, de más pártbelieknél, vagy úgynevezett „függetleneknél” (independents) ez egy hatalmas procedúra. Ráadásul minden államnak megvannak a saját szabályai és követelményei. Van, ahol bizonyos számú aláírás begyűjtése szükséges (méghozzá a függetlenként regisztrált szavazóktól), máshol nagyon komoly bejelentkezési díjakat írnak elő. Így hát a legtöbb esetben a harmadik párti jelöltek már itt elvéreznek, hiszen, ha mondjuk csak az államok felében sikerül felkerülni a szavazólapra, akkor már eleve esélytelenek. Ennek ellenére gyakran akadnak kísérletezők, és ritkán ugyan, de volt olyan, hogy komoly százalékokat is elértek.
E tekintetben éppenséggel egy volt-elnök a rekorder, de Ő egyben kakukktojás is. Theodore Roosevelt, az USA 26. elnöke két terminuson keresztül 1901 és 1909 között ült az elnöki székben, majd átadta a helyét személyes választottjának és barátjának, William Howard Taftnek. Roosevelt ugyanakkor nem volt elégedett Taft teljesítményével, ezért úgy döntött, újra elindul. Ám mivel a hivatalban lévő Taft személyében pártjának, a Republikánus pártnak már volt jelöltje, Teddy Roosevelt új pártot alapított, amely a Progresszív Párt nevet kapta. Roosevelt 27%-ot szerzett a következő (1912-es) választáson, és ezzel az Egyesült Államok történetének legsikeresebb harmadik párti jelöltje lett. Csakhogy ez az eredmény, ahhoz ugyan elég volt, hogy Taft elnököt megelőzze, de miután voltaképpen kettéosztotta a Republikánus párt szavazótáborát, nevető harmadikként, a versenyt egy kevéssé ismert Demokrata párti jelölt, Woodrow Wilson nyerte.
A spoiler-hatás
A politikában spoiler-hatásnak azt nevezik, amikor egy jelöltnek ahhoz ugyan nincs elegendő ereje, hogy maga győzedelmeskedjen, de arra kitűnően alkalmas, hogy a választókat megossza, és ezzel alkalmasint pont annyi szavazatot szipkázzon el, hogy valamelyik másik jelölt „nevető harmadikként” végül győzhessen.
Az USA-ban számos alkalommal volt már erre példa az elmúlt évtizedekben.
1968-ban Alabama szélsőséges és nyíltan rasszista kormányzója, George Wallace az Amerikai Függetlenségi Párt jelöltjeként öt – korábbi rabszolgatartó – déli államban 88 elektort elhódított. Ez akkor pont arra volt jó, hogy az akkoriban még erős déli támogatottsággal rendelkező demokrata párti szavazatokat megossza, tálcán kínálva a győzelmet a Republikánus jelöltnek, Richard Nixonnak.
Ennek fordítottját láttuk 1992-ben, amikor a milliárdos üzletember, a magát konzervatívnak tartó Ross Perot „függetlenként” a Teddy Roosevelt utáni második legjobb eredményt érte el, és közel 19 százalékot kapott. Mit t ért el ezzel? A republikánus szavazatok megosztásával gyakorlatilag lehetetlenné tette az újrázást id. George Bush számára. A nevető harmadik, és egyben az új demokrata elnök Bill Clinton lett.
Ám még az sem kell, hogy ilyen látványosan jó eredményeket érjen el valaki. 2016-ban a Zöld Párt jelöltjeként Jill Stein alig rúgott labdába. Hozzávetőleg összesen 1,07 millió szavazatot kapott, ami a teljes népesség szavazatának mintegy egy százalékát tette ki. Ám mivel az amerikai választás rendszerint egy-két, úgynevezett „billegő államban” dől el, a legtöbb elemző szerint Steinnek volt annyi spoilerhatása, hogy néhány kulcsfontosságú államban éppen annyi szavazatot vegyen el Hillary Clintontól, hogy a végső összesítésben Trump felé billenjen a választás.
Most pontosan itt tartunk. Bár RFK Jr. igen népszerű, arra nyilván az égvilágon semmi esélye sincs, hogy megnyerje az elnökválasztást, de a spoiler-hatása óriási lehet. Robert Kennedy Jr. ráadásul pont azokban a billegő államokban mutatkozik legerősebbnek, amelyekben egy-két százalék dönti majd el a sikert – és egyben a következő elnök személyét.
| Idehaza igen sokan a főpolgármester választás esetében is a spoilerhatásra hívják fel a figyelmet. A baloldal jelöltje közismerten a regnáló főpolgármester, Karácsony Gergely. Vele szemben indul majd el a kormányoldal jelöltje, és harmadik jelöltként akarja indítani az LMP Vitézy Dávidot, aki maga is közel áll a Fideszhez. Nyilvánvaló, hogy ebben a hármas felállásban Vitézynek nincs komoly esélye a győzelemre. Sokaninkább egy a spoiler-hatásra épülő trükköt látnak ebben, melyben Vitézy nyerni nem fog ugyan, de megoszthatja az ellenzéki oldal szavazótáborát, ezzel jelentősen csökkentve a mostani főpolgármester újrázási esélyeit. |
Mindenki aggódik, de van, aki kicsit jobban….
Az USA-ban nyilván akörül folyik a legtöbb találgatás, hogy kinek jó, pontosabban kinek rosszabb RFK Jr. jelöltsége. Bár, mint írtuk, a szakpolitikáit illetően RFK Jr. egyaránt képvisel baloldali és jobboldali nézeteket, de mégiscsak egy Kennedy. Márpedig a Kennedy-örökség egyértelműen a baloldalon rezonál erősen. Vagyis RFK Jr. egyértelműen Bidenre nézve jelent nagyobb veszélyt. Ráadásul míg Trump hívei (mármint azok, akik még mindig a hívei) egyben rajongói is, akik erősen tapadnak a jelöltjükhöz, Bidennek nincs ilyen fan-klubja. Az Ő esetében sokkal könnyebben átcsábulhatnak a szavazók. Ezek a tények olyannyira erősek, hogy a legtöbb elemző ma már úgy gondolja, hogy RFK Jr. egyértelműen megakadályozhatja Biden győzelmét – tálcán kínálva Trumpnak egy második ciklust.
A nagy dilemma
Két érvrendszer van, és mindkettőben van igazság. Az egyik azt mondja, hogy ha már egy demokráciában élünk, és ha már egyszer úgy alakult, hogy van két – sokak szerint alkalmatlan – rossz jelölt, akkor miért ne lehessen egy alternatív személyre szavazni. Jogos? Jogos.
A másik oldalon azt mondják, hogy a tét most páratlanul nagy, hiszen Trump nyíltan hirdeti a demokrácia felszámolását és veszélyt jelent az Egyesült Államokra, sőt az egész világra. És épp ezért mindent el kell követni, hogy minimalizálják Trump nyerési esélyeit. Jogos? Jogos.
Innentől kezdve kicsit a süketek párbeszédéről van szó. A független indulás mellettiek azt róják fel, hogy a két nagy párt képviselői voltaképpen minden választáson azt szajkózzák, hogy elvileg támogatják ugyan más pártok indulási jogát, csak épp „most” egy olyan pillanat van, amikor ez különösen nagy kockázatot jelent. Mire a másik oldalon elmondják, hogy jó, jó, de most „tényleg” nagy a baj és tényleg egy rendkívüli kockázatról beszélhetünk… Hogy melyik megközelítés „igazabb”, nehéz eldönteni. Még sok minden történhet novemberig, de ha a jelenlegi dinamikát nézzük, akkor valóban tény, hogy egy középerős Kennedy kampány – a számok vastörvénye alapján – valószínűleg egy újabb Trump ciklust eredményez…
Borítókép:freepik
