Egy nagyváradi kutatócsoport a gyógynövények vizsgálatára, használatára épített fel egy mindenre kiterjedő projektet. A csapat a Tudományos Mecenatúra Pályázat keretében készít videósorozatot a Debreceni Tudományegyetem közreműködésével. A tízrészes ismeretterjesztő filmekben egy-egy növény feldolgozásán keresztül mutatják be a tudományos munkát. Interjú Jurca Tünde vegyészmérnökkel, a projekt vezetőjével.
Mi a kutatásuk célja?
Gyógynövényalapú gyógyszerkészítmények előállítása. Alternatívát vagy kiegészítést ajánlani a hagyományos gyógyszeres kezelésre, ami nem a helyettesítését jelenti. Gyógyszerészként erre nem is törekedhetünk. Szabadalmaztatott termékeink általában krémek, vagy táplálékkiegészítők, immunerősítők, roboráló szerek. 2003 óta többnyire sikeresen pályázunk minden évben a Domus Hungarica ösztöndíjakra, ehhez a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjának kell lenni. Ez általában két-három hónapos kutatómunkát jelent magyarországi intézményekben, a mostani pályázat viszont más, itt az Innovációs és Technológiai Minisztérium a finanszírozó.
Vegyészként hogyan kerültek képbe a gyógynövények?
Temesváron doktoráltam, de komplex vegyületek témakörben a vegyészmérnöki kutatásomat nem akartam folytatni. Mivel gyógyszerész diplomát is szereztem és vonzott a növénytan, a természet, inkább ezt az irányt választottam. Rövid idő alatt Pallag Annamária botanikus professzor közreműködésével felállítottunk egy kis kutatócsoportot, és megkezdtük a gyógynövények vizsgálatát.
A csapatban számos szakterület képviselője helyet kapott, gyógyszertechnológus, biokémikus, orvos is.
Mit lehet még felfedezni a gyógynövények világában?
Nem újdonságot keresünk, hanem tudományos alátámasztást. Egy gyógynövényben több ezer hatóanyag is lehet, nekünk hiteles információkat kell adni arról, hogy a vizsgált gyógynövénynek milyen hatása van, és olyan készítményt kell kikísérletezni, amilyen eddig még nem létezett. Betekintést próbálunk adni a feldolgozási folyamatokba is. Napjaink gyógynövénykutatásának legfontosabb eredménye a gyógynövények hatóanyagainak gyorsabb és pontosabb azonosíthatósága, a növényi kivonatok teljes hatásspektrumának és kölcsönhatásainak felderíthetősége, valamint a pontosabb klinikai vizsgálatok elvégezhetősége.
Egyre nagyobb teret hódítanak a gyógynövények a betegségek kezelésében és prevenciójában, mert a tudomány egyre több pozitív hatást tulajdonít a növényeknek.
Magyarországon nagyon sok hiteles oldal van, ahol korrekt információkhoz lehet jutni a témakörben, a debreceni és a szegedi egyetemen is magas szinten foglalkoznak ezzel a kollégák, a laikusoknak mégis nagyon nehéz kiszűrni a megfelelő forrást.
Kutatóként csak a tudományosan alátámasztott információkat fogadom el.
Van specifikus betegségcsoport, ami meghatározza a kiválasztást?
Nincs, nem ez alapján történt a növények kiválasztása. A korábbi kutatómunkák közül emeltük be azokat, amelyekről már született tudományos cikk. Rengeteg faj van, nem minden esetben sikeres a vizsgálat, általában hat növényből egy vagy kettő esetében születik eredményes tanulmány.
A kiválasztás akkor szerencse kérdése?
Nem lutri. Ma már rengeteg növényt tanulmányoznak, annyira felkapott ez a kutatás, hogy alig találni olyan növényt, amit még nem dolgoztak fel. Fontos szempont, hogy honos legyen a régióban, vagy legalább problémamentesen lehessen termeszteni.
Teljesen rákattantam, érdekelt, hogy milyen terméket lehet belőle előállítani. Finom is, bőségesen terem, minden részét el lehet fogyasztani, annyira megtetszett, hogy egy kongresszusi előadásomat ennek a növénynek szenteltem.
Finomak ezek a növények?
Sok növényről vagy növényi részről nem is tudják az emberek, hogy ehető. Természetesen ami ehető, az még nem feltétlenül finom. A vizsgált virágoknak a zöme rengeteg antioxidánst tartalmaz. Az más kérdés, hogy mennyit kellene ezekből elfogyasztani ahhoz, hogy a hatás érvényesüljön. Az a feladatunk, hogy a feldolgozás folyamán olyan koncentrátumot képezzünk, amiben a hatóanyag dózisa már elégséges.
Mi lesz a kutatási eredmény sorsa?
Nem feladatunk, és nem is célunk a kereskedelmi forgalmazás, de a szabadalmaink gyógyszertári körülmények között kis tételben elkészíthetőek. Ezek a magisztrális készítmények ötletet adhatnak másoknak is.
Hogyan történik a kutatás?
Első lépésként be kell tudni pontosan azonosítani a terepen a növényeket, majd megismertetjük a nézőkkel a vizsgált virág mikroszkopikus képét. Ezt követően az analitikai laborban megtörténik a feldolgozás, a szárítás, extrakció, a liofilizálás, azaz port állítunk elő a növényből.
Elvégezzük a szükséges méréseket, és végül elkészítjük a végleges terméket a gyógyszertechnológiai laborban. Ez lehet krém, tinktúra, vagy akár tea.
A folyamatról készülő kisfilmekben lényegében értelmezzük a kutatómunkát.
Milyen virágok kaptak főszerepet a tízrészes filmsorozatban?
Botanikus kolléganőm kedvence a mezei zsurló, az illatos ibolya, a fehér akác, amit gyerekkorunkban sokan megkóstoltunk. A számomra kedves sarkantyúka, a közismert körömvirág, a vadárvácska, a bíbor kasvirág, a pásztortáska, a kerti jázmin, és régebbi tanulmányaimból a közönséges orbáncfű.
Borítókép: Facebook/ Jurca Tünde
