A lakásfelújítási hullámot meglepően sokan meglovagolják már Magyarországon, energetikai terv nélkül azonban a legtöbb otthonba belakatolják a rosszat. Az energiapazarlás csökkentéséért, a klímacélok eléréséért máshogyan kell belekezdeni a munkálatokba a Magyar Energiahatékonysági Intézet frissen elkészült tanulmánya alapján, amelyet Koritár Zsuzsanna igazgatónő mutatott be a Very Important Planetnek és néhány médiumnak.
„Klímasemlegesség nem érhető el az épületállomány felújítása nélkül. Az európai állomány 75 százalék elavult energetikailag, 2050-ben mégis használatban lesz lakóépületeink nagy többsége, 85-95 százaléka – mondta Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) igazgatónője a Hazai Felújítási Hullám című friss tanulmányuk bemutatásakor.
A MEHI feladata a lakosság szemléletformálása, és mint a tekintélyes, 2000-es mintaszámmal készített, lapunknak is eljuttatott tanulmányból egyértelmű lett, a felújításba többé-kevésbé lelkesen belevágó magyarok gondolkodásán is van mit újítani.
Meglepő adatok
Szükségszerű egy hazai felújítási hullám, amely a klímacélok elérése mellett egyéb hasznokat hoz az egészség, a beltéri, illetve a kültéri levegőminőség terén. Utóbbi a szilárd tüzelésű kazánok miatt nagy probléma itthon” – folytatta az igazgatónő.
A lakosság körében az elmúlt öt év átalakításait, a következő öt év terveit, a motivációt mérték fel, a hőszigetelési munkákkal, a fűtés korszerűsítésével és a nyílászárócserével kapcsolatban.
„Nagy meglepetés számunkra, hogy az otthonok 57 százalékában végeztek valamilyen felújítást. Amikor 2016-ban rákérdeztünk a következő öt évre, csak az emberek 24 százalék jelezte, hogy tervez ilyesmit, vagyis a duplája valósult meg. A kiváltó oknak viszont leginkább a gépészet rossz állapota bizonyult, és nem elsősorban energetika hatékonyság, a költségcsökkentés. Bár egyre többen szem előtt tartják az energiapazarlás csökkentését, ez még nem elsődleges szempont” – mondta Koritár Zsuzsanna.
Ha nincs terv, nincs rezsicsökkenés
A felújítók 93 százaléka szerint megérte belevágni, kétharmada szerint kényelemesebb, komfortosabb, melegebb, csendesebb lett az otthonuk.
Háromnegyedüknél csak részleges, egyedi beruházás valósult meg, energetikai terv nélkül. Csupán az egyik energetikai elemet érintette a felújítás” – mondta.
Míg a megkérdezettek majdnem kétharmada szerint szükség lenne további változtatásokra, alig több mint egyharmaduk tervezi a megvalósítást a következő fél évtizedben. Konkrétan a családi házak 40, a társasházak 32, a panellakások 24 százalékánál várható, hogy történik is majd valami.
Míg a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon lakók közel fele belevág majd, a közép-magyarországiaknak és a közép-dunántúliaknak a harmada sem. Összesen így is 1,4 millió lakásnál már a következő egy-két évben beindulnak a munkálatok, ami jelentős hatással lesz a felújítási piacra. A teljes várható beruházási érték itthon eléri 3000 milliárd forintot, ami az anyag- és munkadíjat illeti. A többletfoglalkoztatás a következő öt évben meghaladhatja a 100 ezer főt. Mint a MEHI vezetője hozzátette, ha évente 130 ezer lakásban megvalósulna az energetikai felújítás, nagy mértékben hozzá tudnánk járulni a klímavédelmi célokhoz.
A tanácstalanság ellen
Az intézmény ajánlása feltétlenül az, hogy ilyen jellegű beruházás előtt mérjék fel az épület műszaki állapotát, optimális megoldás ekkor születhet. Ha a költséges munkálatokkal nem a legnagyobb megtakarítási lehetőséget aknázzuk ki, évekre belakatoljuk a lakásunkba a rossz állapotot.
Hazánkban az elmúlt évek alapján ráadásul jelentős szakemberhiánnyal kell szembesülni, probléma gyökereit pedig a képzésnél kell keresni. Koritár Zsuzsanna figyelmünkbe ajánlotta a RenoHUb nevű EU-s projektet, amelyben részt vesz a MEHI, így még idén megnyílik Magyarországon két tanácsadási iroda, szakemberek adatbázisával.
Kiemelt kép: Pixnio
