Magas végzettséggel, de tapasztalat nélküli fővárosi emberként vágott bele egy házaspár, hogy ökológiai gazdaságot alapítson egy kis cserháti faluban, helyi gyökerek nélkül. Mára a MagosVölgy Ökológiai Gazdaság Zöldségközösségének várólistájára kerülnek az új jelentkezők. Terény befogadta a Dezsény családot, bár meg nem értett sikertörténet az övék.
Az az alig négyszáz lelket számláló, de múzeumok sokaságával büszkélkedő Terény „legújabb csodája” a MagosVölgy Ökológiai Gazdaság, amelyet egy környezetgazdálkodási agrármérnök házaspár, Dezsény Zoltán és Judit hozott létre. A pesti létet a falusi életre cserélő háromgyermekes szülők kitartó munkájával zöldségközösség jött létre a Cserhátból kiindulva, a fővárosba szállítva a vegyszer nélkül, természetes körülmények között termesztett, magas minőségű termékeket.
![](https://thevip.hu/wp-content/uploads/2020/10/20200826_PEL_7910-1024x683.jpg)
Személyesség, bizalom a közösség alapja
A közösség által támogatott mezőgazdaság elvei szerint termelő és fogyasztó közötti személyes, bizalmi kapcsolaton alapuló rendszerben egy teljes szezonra köt megállapodást a két fél, a gazdaság szezonális zöldségeit és feldolgozott termékeit így heti rendszerességgel vehetik át a zöldségközösség-tagok, akik elsősorban Budapest környékéről kerülnek ki. Mi is itt találkoztunk Dezsény Zoltánnal.
„Jelenleg 192 tagú a közösség, háztartásonként négy főt számolva így körülbelül nyolcszáz emberhez jutnak el a termékeink
– mondja. – Terényben a zöldségközösségből négyen veszik át a részesedésüket, , a többieknek elhozzuk a fővárosba. A kertünk kapacitása meghatározza a lehetőségeinket, több tag esetén nem jutna elegendő egy-egy helyre, így aztán várólistára kerülnek az új jelentkezők. Jövőre és közép távon is legfeljebb 200 tagot szeretnénk megcélozni. Ha ennél többen vagyunk, elveszik a személyesség varázsa.”
„Nem mondjuk meg a vidékieknek a frankót”
Aki az elmúlt 60 évben akart és tudott, elköltözött Terényből. Zoltán elmondása szerint az innovatív, vállalkozó szemléletűek legnagyobb részben Balassagyarmatra, Budapestre, Münchenbe, Londonba kerültek a településről. Vállalkozói réteg így csak nyomokban létezik a palóc faluban. De a helyiek alapvetően befogadóak, máshol is ezt tartják róluk. Félig tót, félig magyar falu, félig evangélikus, félig római katolikus.
![](https://thevip.hu/wp-content/uploads/2020/10/20200903_PEL_3295-1024x681.jpg)
„A Nagycsaládok Terénybe nevű programot, amelynek köszönhetően ide kerültünk és az óvoda is megmenekült a bezárástól, egy szintén beköltöző anyuka ötlete nyomán, erős helyi összefogás eredményeképpen hozták létre – folytatja.
– Egy évig lakhatási támogatást kaptak, akik Terényt választották, így négy család került a községbe, három maradt meg.
Mi 2013 szeptemberétől élünk itt. Nyitott emberek vagyunk, nem azt a városi mentalitást képviseljük, hogy megmondjuk a vidékieknek a frankót. Sok rendes, izgalmas ember él itt, mindig megtaláltuk a társaságunkat, ezért sosem éreztünk elszigeteltséget. A feleségemnek azért nehezebb volt, én négy-öt évig ingáztam a fővárosba a félállásom miatt, majd 2018. január 1-től teljes mellszélességgel otthon dolgozom.”
![](https://thevip.hu/wp-content/uploads/2020/10/20200412_PEL_1730-1024x637.jpg)
Zöldfülűként kezdték, Dezsény Zoltán édesanyja pedagógus, édesapja az agrárszféra elméleti oldalában lett jártas, míg ő Judittal együtt az alapvégzettségét a Szent István Egyetemen környezetgazdálkodási agrármérnök szakán szerezte. Mint mondja, „éppen most szűnik meg ez a szak, sajnos.” Egy ösztöndíj segítségével később nemzetközi agrárfejlesztési diplomát szerzett a Kaliforniai Egyetemen, , feleségével folyamatosan továbbképzéseken vesznek részt a vidéken történő letelepedést követően is
A diplománál többet számít a hozzáállás
Amikor a közvetlen környezetre való hatásukról beszélünk, sajátos tapasztalatokkal kell szembesülnünk.
„Szandán találunk hasonló vállalkozást, a SzandaSzögi Ökokertészet elindulásában mi is szerepet játszottunk, ez egy mérhető hatás a környéken
– meséli Zoltán. – A helyi idősebb generáció tagjaiugyanakkor néha még mindig kissé értetlenkedve fogadják be a történetünket. Annak idején a tsz-esítés után megszűnt itt is a magántulajdon, a helybeli parasztcsaládok tagjai vagy tagok lettek a szövetkezetben, vagy nagyvárosokba kerültek, bányákban dolgoztak tovább. Minderre konkrét példákat lehet mondani Terényben. A rendszerváltás után többen kezdtek gazdálkodni, de nincs más terényi rajtunk kívül, aki teljes egészében megélne a mezőgazdasági termelésből. Több év után is nehezen értik, hogy nekünk sikerült, és fizetett munkatársakat alkalmazunk. ű. Jelenleg három állandó munkatársunk van, fiatalok, jellemzően felsőfokú végzettséggel. De a diplománál sokkal többet számít a hozzáállás, együttműködési készség, hogy a fizikai munka közben gondolkodjanak, értsék a rendszert.”
![](https://thevip.hu/wp-content/uploads/2020/10/20200826_PEL_8150-1-1024x681.jpg)
Terény, a termékeny talaj
Úgy tűnik, még egy mezőgazdasági vállalkozásnál is sokkal többet számít, hogy milyen emberek között élünk. Dezsény Zoltán szavai alapján Magyarország agro-ökológiai adottságai alapján szinte az ország bármely vidékén meg lehetne termeszteni a zöldségeiket..
„A MagosVölgyben kis léptékű vegyes ökológiai zöldségtermesztést folytatunk,, igyekszünk a természetben működő körfolyamatokra építeni a tápanyagutánpótlás terén, és a termesztett körülbelül 120 zöldségfajta között évről évre próbálunk ki új fajtákat – mondja. –
Ezek adaptációs képessége a legfontosabb.
A magas reziliencia lényege, hogy a betegségekkel szemben legyenek ellenállóak, gyorsan tudjanak regenerálódni a különböző esetleges stresszhatásokat követően. És természetesen legyenek jó ízűek. A talaj minősége is fontos, de azon fokozatosan lehet javítani. Sokkal lényegesebb az, hogy ahol élünk, jól érezzük magunkat és szervesen bele tudjunk illeszkedni a helyi társadalom szövetébe. Úgy érezzük itt a Cserhát szívében ez sikerült, , Terény termékeny talajt jelent a számunkra.”
Kiemelt kép: MagosVölgy Ökológiai Gazdaság