A magyarok több mint háromnegyede úgy véli, hogy itthon kellene megtermelnünk az energiaszükségletünket, és nem szabadna más országoktól, főként az orosz gáztól függenünk – ez derül ki abból a friss közvéleménykutatásból, amelyet a Greenpeace megbízásából készített a Policy Solutions elemző intézet és a ZRI Závech Research március utolsó hetében.
Egyedül a környezetet és az egészséget védő technológiákkal, a munkavállalók helyzetének rendezésével, a térség gazdaságának hosszú távú zöld víziójával, az átalakításban érintettek érdemi bevonásával és kommunikációval valósulhat meg méltányosan a Mátrai Erőmű átalakítása.
Az autós közlekedés valódi alternatívájává kívánják tenni a közösségi közlekedést. A cafeteria rendszer részévé akarják tenni a közösségi közlekedési bérletek vásárlását. A következő kormánynak le kell folytatnia a társadalmi, szakmai és politikai vitát az atomenergiáról.
Hiába Orbán Viktor bejelentése, a nagyobb üzletek összprofitja ugyanannyi marad, a vásárlók vagy a termelők fizetik majd meg az árstop miatt kieső bevételt a lapunknak nyilatkozó közgazdászok szerint. Mellár Tamás szerint az egész csak szemfényvesztés, Bod Péter Ákos szerint improvizált és szakszerűtlen, rövid lejáratú kampányfogás.
2030-ra a magyarországi áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes lehet.
Választás 2022, kőolajkutatás természetvédelmi területeken, atomenergia és Paks II., megújuló energiaforrások és a szél kihasználatlansága, légszennyezés, közlekedés, éghajlatvédelem. Továbbá nagy tavaink sorsa, a világjárvány hatása és életmódunk megváltoztatása.
„A szénerőműveknek nincs jövője.”
A helyi közösségek vagy önkormányzatok lényegesen erősebbé válnak, ha közösen beruháznak napelembe, illetve bármilyen más megújuló energiába és abból fedezik energia-szükségletüket. A felesleget eladhatják vagy tárolják, a hasznot pedig a közösségük javára fordíthatják.
A civil szervezet szerint a megoldás így adja magát: a megújulókba, energiahatékonyságba és -takarékosságba kell befektetnünk, minél többet, minél gyorsabban.
Olyan külszíni bányákat, víztározókat, természetes tavakat kerestek, ahol a lehetséges víztározók között legalább 100 méter a szintkülönbség.
