Egy közösségen belül nézeteltérések vagy ellenségeskedések, társadalmi feszültségek alakulnak ki különböző csoportok között. Ezek a feszültségek számos formában jelentkezhetnek, például politikai, gazdasági, etnikai, vallási vagy társadalmi konfliktusok formájában. Kiváltó okaik lehetnek gazdasági egyenlőtlenségek, erőforráshiány, igazságtalanságok, illetve természeti katasztrófák vagy globális változások, mint a klímaváltozás.
A klímaváltozás egyre gyakoribb és súlyosabb társadalmi feszültségeket idéz elő. A szélsőséges időjárási események, például aszályok, árvizek és hőhullámok
- csökkenthetik a terméshozamot,
- vízhiányt okozhatnak,
- súlyosan károsíthatják az infrastruktúrát.
Az erőforrások szűkössége konfliktusokat szíthat országok, régiók vagy közösségek között, különösen az élelmiszer és az ivóvíz elosztásában. Például egyes afrikai és közel-keleti országokban az aszályok súlyosbítják a migrációt, amely újabb feszültségekhez vezethet a befogadó régiókban.
A klímamenekültek számának növekedése további társadalmi problémákat eredményezhet. Az emberek milliói kényszerülhetnek elhagyni otthonukat az élhetetlenné vált területek miatt, ami túlterhelheti a célországok gazdasági és szociális rendszereit. Ez növeli az idegengyűlöletet, a munkanélküliséget és az erőforrásokért folyó versengést.
Globális szinten a társadalmi feszültségek destabilizálhatják a politikai rendszereket, erősíthetik a populista vagy szélsőséges mozgalmakat, és háborúkhoz vezethetnek. Az instabil régiókban a klímaváltozás fokozhatja a politikai bizonytalanságot, ami akadályozza a nemzetközi együttműködést az éghajlatvédelemben és más globális kihívások kezelésében.