Elkészítette és pénteken a törvényhozás elé terjesztette a német szövetségi kormány az energiaárak emelkedéséből adódó lakossági és vállalati terhek növekedésének megfékézését szolgáló támogatási programokról szóló javaslatait.
A gazdasági minisztérium a kormány döntéséről szóló közleményében kiemelte, hogy az energiaár-fékek bevezetésére azért van szükség, mert Oroszország Ukrajna elleni, nemzetközi jogot sértő támadása miatt egy éven belül megsokszorozódott a földgáz európai nagykereskedelmi ára.
Mint írták, az áremelkedés nem csak az energiaintenzív ágazatokat veszélyezteti, minden vállalatnak növekvő termelési költségekkel kell számolnia. Sok vállalat ezért már el is kezdte emelni termékei árát.
Ez az egyik fő oka a magas inflációnak
– mutattak rá. A kormány döntésével az ügy a szövetségi parlament (Bundestag) és a tartományokat képviselő törvényhozási kamara (Bundesrat) elé kerül. Jogszabály december közepére lehet a javaslatokból.
Az úgynevezett áramárfékről, földgázárfékről és távhőárfékről szóló törvényjavaslatok előkészítése a tervezettnél jóval hosszabb ideig tartott, és az utolsó napokban is lényegi változtatásokat hajtottak végre. Kellő idő hiányában végül külön kormányülés nélkül, úgynevezett írásbeli döntéshozatallal fogadták el pénteken.
A gazdasági minisztérium közleménye alapján az eredeti tervekhez képest az a legnagyobb változás, hogy a programok finanszírozási forrásának megteremtésére nem visszamenőleges hatállyal fölözik le a földgáz nagykereskedelmi árának emelkedéséből váratlanul nagy profithoz jutó villamosenergia-termelők nyereségét.
A végleges javaslat szerint a december 1-je és 2023. június 30. között keletkező nyereséget kellene külön megadóztatni azoknál a termelőknél, amelyek nem földgázzal állítanak elő áramot, hanem olcsóbb módszerekkel, de terméküket a piaci viszonyok alakulása révén mégis a földgázalapú termeléshez szabott áron értékesíthetik. Ezt a határidőt szükség esetén meg lehet hosszabbítani 2024. április 30-ig.
A támogatási programokat jórészt a kormány 200 milliárd eurós, pénzügyi védőernyő elnevezésű csomagjából finanszírozzák. Ehhez a csomaghoz hitelt vesz fel a kabinet.
A programok célja, hogy a háztartások, a kis- és a nagyvállalatok, szociális és kulturális intézmények, vagyis minden egyes fogyasztó megbírkózzon a drágulással, de az energiaellátás biztonságának fenntartása érdekében csökkentse is energiafelhasználását, lehetőleg 20 százalékkal.
Ezért a programok révén garantált kedvezményes ár csak a szeptemberi fogyasztás alapján becsült éves fogyasztás 80 százalékának megfelelő energiamennyiségig jár, az ezen felüli részt az adott szolgáltatóval kötött szerződésben foglalt ár szerint kell megfizetni.
A fogyasztókat két csoportra osztják. Az egyikbe az évi 1,5 millió kilowattóránál (kWh) kevesebb földgázt, illetve távhőt és 30 ezer kWh-nál kevesebb áramot felhasználó fogyasztók tartoznak. Ez több mint húszmillió fogyasztási helyet jelent, köztük az összes háztartást és csaknem valamennyi vállalatot és más intézményi fogyasztót. A másik csoportba a nagyjából 25 ezer ipari nagyfogyasztó tartozik.
Az első csoportban a kedvezményes ár a távhőnél 9,5 cent, a földgáznál 12 cent, az áramnál 40 cent kilowattóránként. Az ipari nagyfogyasztóknál ugyanez 7,5 cent, 7 cent, illetve 13 cent. Az első csoportban a támogatási programok 2023 márciusában indulnak, de a januári és februári fogyasztásra is vonatkoznak majd. Az ipari nagyfogyasztók támogatási programjait januárban indítják. Valamennyi program 2024 áprilisáig tart a kormány javaslata szerint. (MTI)
Kiemelt kép: Pixabay
