Egyre korábbi a kikelet a klímaváltozás miatt Magyarországon. Ha nem fogjuk vissza az üvegházgázok kibocsátását, idővel végleg búcsút mondhatunk kedvenc gyümölcseinknek. A tavaszi fagyok ugyanis elviszik a termést.
Az idei tavasszal is látványosan megmutatkozott hazánkban a klímaváltozással járó hőmérsékleti hullámvasút: míg márciusban a sokéves átlagnál legalább 5 fokkal volt melegebb, április elején sok évtizedes minimumrekordok dőltek meg, többször havazott, és nem csak a hegyekben.
A meteorológiai szélsőségek mellett ugyanakkor a hazai kutatók szerint jól kirajzolódik a tendencia: tavasszal egyre korábban indulnak fejlődésnek a növények.
Hetven százalékos a bizonyossága, hogy a klímaváltozás miatt tolódott korábbra számottevően a tavaszi növényfejlődés időszaka Magyarországon – állapítják meg elemzésükben a hazai kutatók.
Mint a Másfélfok beszámolt róla, két hőmérsékleti küszöbértéket különböztetünk meg aszerint, hogy mikor indul a növények fejlődése. A hidegtűrő növényeknél a küszöb az 5 °C-os napi átlaghőmérsékletet jelenti, míg a melegigényes növényeknél ugyanez 10 °C, legalább 5 napon át. A hidegtűrő növények fejlődése Magyarországon átlagosan dél-délnyugaton indul meg a leghamarabb. Azonban amíg 40 évvel ezelőtt ez még inkább március elején történt, az utóbbi két évtizedben már február közepére esett. Ez jelentős, két-három hetes korábbra tolódást jelent. Az ország más területein is megfigyelhető ugyanez a trend. Ahol a normálisnak megfelelő időpontban maradt a hidegtűrő vegetáció indulása, az csupán a Északi-középhegység és az északkeleti tájegység.
Az elemzésből kiderült az is, hogy a 20. században egészen a ’90-es évekig változatlanul március elején indult a hidegtűrő növények vegetációs időszaka – az emberi tevékenységnek egészen odáig nem volt érezhető hatása a vegetációra. Megállapították továbbá, hogy az emberi tevékenység miatt a jövőben a melegigényes növényeknél is megindul a korábbra tolódás.
Ez a normális április első feléhez képest akár egy hónapos is lehet.
Első hallásra ugyan a mezőgazdaság számára előnyösnek tűnhet, hogy a növények vegetációs időszaka jóval korábbra tolódik. Viszont ha mindez a hidegtűrők esetében már januárban elkezdődik, akkor a később visszatérő fagyok óriási kárt okoznak a növények fejlődésében egy érzékeny, virágzási fázisban, ami a termés elmaradásához vezethet. A melegigényes növények esetében a vegetáció korai elindulása a fagyok miatt még nagyobb károkat okozhat.
Csak egy példa, ha a sárgabarackra gondolunk, amelynél már most is szinte az a ritka év, amikor van rajta gyümölcs, miután a tavaszi fagyok olyan gyakran tönkreteszik a termést. Pedig a fa még az európainál is keményebb teleket produkáló Közép-Ázsiából származik. Bírja ugyan a mínuszokat, de ha őshazájában egyszer megérkezett a tavasz, utána már nem lépeget vissza az idő a télbe. A felmérések szerint az éves fagykárok több mint kétharmada már most is a tavaszi időszakra koncentrálódik, a kutatók ugyanakkor kijeletik: ha nem csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását, az erősödő klímaváltozás miatt a jövőben folyamatosan növekszik majd a fagykárok mértéke Magyarországon.
Borítókép: Pixabay
