Kincsekkel teli hajóroncsokat találtak Izrael középső részén, Cézárea egykori kikötőjének közelében a tenger mélyén – jelentette be az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA)szerdán a Facebook oldalán.
A Régészeti Hatóság a Tel-Avivtól északra, Cézárea területén végzett tengeri feltárásán két ősi hajóroncs kincseit hozta a felszínre, több száz érmét, díszes, ritka drágakövekkel ékesített arany- és ezüstgyűrűket, sasfigurát, harangokat és hajóalkatrészeket. Az IAA tengeri-régész osztályának kutatói szerint a leletek két hajó történetét mesélik el. A hajók különböző korokban vesztek a tengerbe utasaikkal együtt, valószínűleg miközben megpróbáltak lehorgonyozni.
Az elmúlt hónapokban végzett feltárás alapján az egyik hajó az ókori római korban, mintegy 1700 évvel ezelőtt, a másik pedig a mameluk-korban, mintegy 600 évvel ezelőtt szenvedhetett hajótörést. A roncsokat és az elsüllyedt rakományokat 4 méter mélységben, több tucat méteres körzetben, szétszórva találták meg a tenger fenekén.
A maradványok alapján vihar közeledte miatt próbálhattak lehorgonyozni távol a kikötőtől, noha a tengerészek tudták, hogy
Mintegy 560 érmét találtak, amely a középkorban elsüllyedt mameluk kori (1250-1517) hajóról származik. A több, mint ezer évvel korábban odaveszett másik hajón több száz, ókori ezüst- és bronzérmét leltek. A római uralmat jelképező kicsiny, sas alakú bronz figurára, a római vígjátékokból ismerős álarcos pantomimszínész alakra, kerámiaedényekre, és a gonosz szellemek elűzését szolgáló, bronzból készült harangokra bukkantak.
Emellett számos fém hajóalkatrészt fedeztek fel, több tucat nagy bronzszöget, víz kiszivattyúzásához szükséges ólomcsöveket, valamint egy törött, vasból készült nagy horgonyt, amely a szakemberek szerint az egykori vihar hatalmas erejét jelzi.
Többek között egy általában gyűrűben elhelyezett vörös drágakő, melynek felső oldalába lanthoz hasonlatos korabeli hangszer képét csiszolták. Ezt a zsidó hagyomány Dávid hegedűjének nevezi.
Felszínre hoztak egy zöld drágakővel ékesített, nyolcszög alakú vastag aranygyűrűt is, melybe fiatal „pásztorfiú” alakját vésték, aki vállán bárányt cipel. A „jó pásztort” ábrázoló kép a korai keresztény művészetben Jézus szimbóluma annak a példabeszédnek a nyomán, amely Jézusról, mint az emberek könyörületes pásztoráról szól, aki pártfogolja az embert vagy a hívők gyülekezetét.
A tudósok úgy vélik, hogy a gyűrű tulajdonosa az első keresztények egyike lehetett. A leleteket Cézárea város mellett tárták fel, s ennek nagy jelentősége van a keresztény hagyományban, mert ezen a helyen alakult ki az egyik legkorábbi keresztény központ. (MTI)
Kiemelt kép: Pixabay
