A norvég tárca egyértelművé tette: az összesen 77 milliárd forintos támogatás nem csúszik, nem átmenetileg került veszélybe, hanem végérvényesen elveszett. A norvég külügy határozott kijelentésének azért van jelentősége, mert a kormány továbbra is azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy a pénz még menthető.
A 77 milliárdos támogatás mostani elveszítéséhez több éves vita vezetett. A konfliktus még 2014-ben robbant ki, amikor a kormány „megtámadta” a Norvég Alapból a civileknek járó keret elosztását koordináló Ökotárs Alapítványt, mondván az sorosista szervezet.
Noha a civil szervezeteknek járó támogatás csak töredéke az alap teljes összegének, a vita gyakorlatilag arra szűkült, ki koordinálja ezeknek a pénzeknek az elosztását.
A kormány beleszólást akart ebbe, a norvégok pedig ragaszkodtak a kabinettől független szervezethez. Végül úgy tűnt, 2020 végére megszülethet a kompromisszum. Pár nappal karácsony előtt a norvég külügyminisztérium be is jelentette, hogy megszületett az egyezség. De aztán kiderült, hogy a civil pénzek elosztásával kapcsolatban csak abban állapodtak meg: a két kormány később külön állapodik meg egy mindkét fél számára elfogadható, a kormánytól független támogatáskezelőről.
Az alap támogatásai rendkívül sokrétűek, így a pénzek elmaradása is nagyon sok szervezetet hozhat nehéz helyzetbe. Többek között a Norvég Alapból jutott volna forráshoz a Tempus Közalapítvány, amely nem csak külföldi felsőoktatási ösztöndíjakat finanszíroz, hanem hátrányos helyzetű diákoknak, roma tanulóknak is támogatást nyújt. Az alapból jutott volna pénz kis-, és közepes vállalatok innovációjának, start up-ok támogatására.
Az Innovációs és Technológiai Minisztériumon keresztül vállalkozások pályázhattak volna támogatásra a klímaváltozás hatásait enyhítő beruházásokhoz, vagy épp a nők munkaerőpiaci helyzetének javítására.
Korábban a Norvég Alapból finanszírozták például a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet által fejlesztett Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszert, amely hosszú távú gazdasági és társadalmi előrejelzéseket készít a kormány számára, különös tekintettel az éghajlatváltozásra.
Norvég támogatásból újította fel a kormány a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium épületét, a székesfehérvári Hiemer-Font-Caraffa épülettömböt, szintén innen jutott forrás a Máltai Szeretetszolgálat mobil szűrőbuszára. Ironikus módon az interneten olyan kisfilm is elérhető, amiben például Nógrádi Zoltán, Mórahalom fideszes polgármestere méltatja a Norvég Alapot és a 290 millió forintot, amit települése elnyert az éghajlatváltozás káros hatásainak kiküszöbölésére – írja a Népszava.hu.
Borítókép: Pixabay/ image4you
