Megújul, ha vigyázunk rá, óriási kincset jelent, ha megbecsüljük. Magyarország kiaknázatlan lehetőségekkel rendelkezik a geotermikus energia hasznosítása terén, és most senki se a termálfürdőkre gondoljon, még kevésbé a háztartási talajszondás fűtésre. Távfűtési rendszerek, tőkeerős gyárak, villamoserőművek tudnák hasznosítani a lábunk alatt lévő termálvízben rejlő energiát.
A természeti erők alighanem legkülönlegesebb hasznosítható energiája az emberiség számára a geotermikus energia, amely aktív vulkanikus területeken olyan látványos formában nyilvánul meg, mint Izland híres gejzírjei. Ahol pedig a geotermikus energia nem jelenik meg forrásokban a felszínen, ott nekünk kell lemennünk a Föld hője által felmelegített vízért, hogy aztán kutakban – amelyeket sok esetben egészen másért mélyítettek –, termálvízként gyakran maguktól a felszínre törjenek. Felbecsülhetetlen kincs, amit vétek lenne kihasználatlanul hagyni.
Fenntartható és megújuló – csak vigyázni kell rá
A több mint ötven éve geotermikus energiával foglalkozó, izlandi alapítású Mannvit budapesti szakemberei szerint akkor igazán fenntartható egy geotermikus rendszer, ha a felhasznált vizet visszasajtoljuk a földbe. Méghozzá ugyanabba a vízadó rétegbe, ahonnan kinyertük, ez a mai technikai szinten, precíz tervezéssel és gondos kivitelezéssel jól megoldható. A termálfürdőkkel szemben az energetikai felhasználás során e vizek alkalmasak is maradnak a visszajuttatásra, hiszen zárt rendszerben mozognak, a minőségük nem változik.
Magyarországon 2010-es években csak átmenetileg volt kötelező a visszasajtolás.
Új geotermikus energetikai rendszereket viszont már nemigen lehet építeni visszasajtolás nélkül. A jelenlegi jogszabály azt rögzíti, hogy a kitermelt vizet a környezetet nem károsító módon kell elhelyezni. Az ásványi anyagban gazdag termálvizet a felszíni környezet nem szereti, így környezetvédelmi szempontból is a visszasajtolás legjobb megoldás.
300 fokos vízzel Etiópiában
Arról megint csak lehet vitatkozni – szoktak is –, mítosz-e vagy valóság, hogy geotermikus nagyhatalomnak számít Magyarország?
A szakemberek szerint az adottságok alapján az ország területének túlnyomó része alkalmas arra, hogy hőtermelésre hasznosítsa a geotermikus energiát. Indultak pozitív folyamatok a hasznosításra, sok projekt van terv fázisban, de még rengeteg a lehetőség és a tennivaló.
Nagy teljesítményű áramtermeléshez legalább 120 fok fölötti vízre van szükség, ami jónéhány helyen elérhető Magyarországon is. Jelenleg egy példa van rá, a turai erőmű, ami közel három éve üzemel.
Geotermikus nagyhatalom is vagyunk, meg nem is. Ha Közép-Európát nézzük, nagyhatalomnak számítunk, de Izlandhoz, Új-Zélandhoz vagy Etiópiához képest nem. Etiópiában például dolgoznak egy projekten, amelynél 300 fokos vizet használhatnak.
Magyarország azért van szerencsés helyzetben, mert a Kárpát-medencébe rengeteget víz áramlik, sok a vízadó réteg a felszín alatt és vékony a földkéreg, jól felmelegednek a kőzeteket. Az ország nagy területére igaz, hogy 50-150 fokos víz könnyen elérhető, akár sekélyebb fúrásokkal, míg máshol akár 3-4 kilométeres kutakat is lemélyítenek 80 fokos vízért. Mint halljuk: itthon mégis sokan rácsodálkoznak arra, hogy jóval melegebb vízhez juthatunk és csak a legtájékozottabb beruházónak jut az eszébe a geotermia, amikor megújuló energiára gondol.
Üvegházba is mehetne a maradék
Ami a termálfürdőket illeti, ott nagyon kihasználják itthon az adottságokat, idén viszont, mint nemrég megírtuk, a világjárvány miatt válságba került a magyarországi fürdők háromnegyede, márciusig ötezer dolgozót kell elbocsátani.
A mezőgazdaságban rengeteg jó példát találunk hazánkban a szakemberek szerint. Az üvegházaknak 50-60 fok is elég, ami könnyen elérhető, elsősorban az Alföldön.
Ebben az esetben nem kell egy kilométernél mélyebb kutakat fúrni, ami töredékére csökkenti a költségeket. Ha pedig valahol már létesül egy geotermikus erőmű, amely 100 fok fölötti hőmérséklettel dolgozik, a maradék hőtartalmat, vagyis a lehűlő vizet fel lehet használni üvegházakban, fűtőrendszerekben. Valamiért mégis nehéz harmonizálni a különböző ágazatokat, hasznosítókat. Turán hetven fokos víz megy vissza a földbe, két éve dolgoznak a további hasznosítás kifejlesztésén.
Mint megtudtuk, Reykjavíkban geotermikus erőmű maradék hője biztosítja a fűtést a lakosság számára. Ugyanezzel a vízzel fűtik az utcákat, aztán felmelegítenek egy tengeröblöt annyira, hogy fürdeni lehessen benne.
Itthon a távfűtésben sok lehetőség még kihasználatlan Ma körülbelül húsz helyen látni geotermikus energiát használó távfűtő rendszert – olyan nagyvárosokban is mint Miskolc, Szeged, Győr –, de a sokszorosára is lenne lehetőség.
A kútfúrás drága, de a rendszer utána szinte ingyen üzemel
A tőkeerős, új beruházásokban épülő gyárak, logisztikai központok, üzemek számára is kínálja magát hasznosításra a geotermikus energia az általunk megkérdezett szakemberek véleménye alapján. A többi megújuló energiaforrás mellett egyelőre ritkán merül fel ez a megoldási lehetőség, pedig a geotermiában dolgozók állítják: piaci alapon is megérné nekik.
Mint hozzáteszik: sok helyen azt gondolják, hőszivattyúkról van szó.
De a mélygeotermia annál jóval nagyobb teljesítményre képes, jobb hatásfokkal. Első lépésként fel kell tárni a terület geotermikus adottságait. Sokan attól is tartanak, hogy ez egy kockázatos, nagy beruházás. A hátránya valóban az, hogy az elején kell beletenni sok pénzt, ugyanakkor a geotermiában érdekeltek állítják, hamar megtérül a befektetés: míg a kútfúrás drága, a rendszer a kiépítése után szinte ingyen üzemel. Véleményük szerint a kockázat nem nulla, de tervezhető. Gyáraknak, raktáraknak, logisztikai központoknak ezen az alapon megérné, ha az elején megvizsgálnák a geotermikus energiával való fűtés lehetőségét. A mai technológiákkal akár 50 fokos víz is elég lehet, amihez sokkal olcsóbban hozzá lehet férni.
Kiemelt kép: Pixabay/hbieser
