ZÖLD HANG –

Az év cikkei – válogatás

Buktuk az atomot: fillérekből épült ki Paks kapacitásának többszöröse a zöldenergia-szektorban

A számok nem azt mutatják, hogy Magyarországnak jobban megérné az atomenergiába invesztálni, mint a megújulókba. A helyzettel a kormány is tisztában lehet – erre utal, hogy a témával kapcsolatban semmilyen kérdésre nem hajlandó érdemben válaszolni.
repülőgép

Repülési szégyen? Az nincs, csak forgalmi rekordok

Miközben a környezetvédők kongatják az egyre zsúfoltabb légiközlekedés miatt a vészharangokat, a légi turizmus megállíthatatlanul növekszik a világban.

Az utolsó órában: megmenthetjük-e a kiszáradástól az Alföldet?

Hol a meglepően alacsony vízállás okoz fejtörést a folyóinknál, hol pedig a kisebb-nagyobb árvizek. A nyáron volt olyan rész a Tiszán, ahol gyalog át lehetett kelni a folyón, a Dunában is voltak olyan júniusi hetek, amikor kilátszott a vízből az Ínség-szikla, aztán jött egy villámárvíz. Ahhoz, hogy megértsük folyóink “lélektanát”, vissza kell mennünk a 19….

Eltűnőben az újratölthető italcsomagolások

Több mint egy éve lépett életbe a visszaváltási díjas rendszer új hazai szabályozása, amely jelentős fordulatot hozott az italcsomagolások kezelésében.

Hogyan alakítja át a kritikus nyersanyagokért folyó verseny a globális politikát?

A kritikus nyersanyagokért folytatott küzdelem meghatározza a 21. század geopolitikai folyamatai.

Környezetvédelmi büdzsé: a romlott narancs zöldje

A teremtett világ, amelynek megvédésére a Fidesz folyton hivatkozik – leginkább a működő környezetvédelem helyett –, Orbán Viktor gondolkodásában egy kiapadhatatlan pénzeszsákot jelent, amelyből mindig csak kifelé kell pakolni, költeni pedig csak a látszat végett érdemes rá.

Kiáltvány a munkavállalói jogokért az ökológiai válság korában

Egy olyan korszakban, amikor az éghajlati katasztrófák egyre nagyobb rendszerességgel uralják a híreket, a munkavállalói jogok és a környezeti/gazdasági fenntarthatóság kapcsolata korunk egyik meghatározó kérdéseként jelentkezik.

Magyarország számokban: Hogyan állunk a környezetvédelemhez?

A TÁRKI Társadalmi Riportjában sok információ van arról, hogy milyen intenzitásúak a magyarok környezetvédelemmel kapcsolatos egyéni és kollektív cselekvései, illetve mekkora a környezet védelmével kapcsolatos áldozatvállalási hajlandóságuk.

Nem az a szép, ha a gyep rövidre van nyírva

A talaj az élővilág számára óriási jelentőséggel bír, ezért védelme és fenntartható művelése kiemelten fontos feladat.

Gyors ütemben pusztulnak a hazai fenyvesek, de létezik gyógyír

Szakmai körökben közismert tény, hogy 20 év alatt ötödére csökkent a fenyvesek területe Magyarországon, tavaly pedig a feketefenyő-állomány tizede elpusztult.

Kiút vagy zsákutca:  kérdések a sejttenyésztett húsról 

Winston Churchill már 1931-ben, egy újságcikkben azon poénkodott, hogy mikor fog az emberiség megmenekülni attól…

Nemzetközi lapszemle

A természet politikai győzelmei 2025-ben

2025-12-19 | earth.org

Az új és kibővített védett területektől kezdve a mérföldkőnek számító bírósági döntésekig íme néhány politikai győzelem, amelyekről esetleg lemaradt 2025-ben.

Tovább az eredeti cikkhez

Eszközök a közkincsek gyarapításához

2025-12-17 | www.resilience.org

Az igazi erő ezeknek az eszközöknek a többrétegű, élő rendszerekben való gondos kombinálásában rejlik, amely nem csupán a védelem, hanem a hosszú távú virágzás feltételeit is megteremti.

Tovább az eredeti cikkhez

Út a bizonytalan jövőbe - A közösség újjáépítése a közös tulajdon visszaszerzésével

2025-12-16 | www.resilience.org

Az egyetlen út a bizonytalanságok kezelésére a közösségek újjáépítése a közös javak visszaszerzésével és ezt helyi szinten kell elkezdeni olyan gyakorlati kezdeményezéseken keresztül, mint a közösségi bankok, szociális lakhatás és tiszta energia projektek.

Tovább az eredeti cikkhez

Az összeomlás utáni föld, piacok és társadalom

2025-12-15 | www.resilience.org

Az összeomlás témájáról szóló nyolcadik cikkemben azzal foglalkozom, hogyan lehet bizalmat építeni, hogyan lehet szabályozni az erőforrásokhoz való hozzáférést, hogyan lehet a társadalom egészét irányítani, és hogyan lehet megszervezni az elosztást és a cserét.

Tovább az eredeti cikkhez

Nem kell perfektnek lenni angolul, elég használni
a „Fordítás” funkciót a Chrome böngészőben!


Az utcát fűtjük? Felújítási útlevél épületeknek

Otthon Budapesten – lakás és lakhatás

Jávor Benedek: zavaros a magyar energiapolitika

Az áramtermelés jövője a dekarbonizáció, a decentralizáció és a digitalizáció.

Hogyan lesz a műanyag kupakokból kajak, és mire való a mobil bálna?

Egy fiatal PET kalóz: Bachrathy Bendegúz szomorú élményei.

Zöld civilek, fogyasztói lenevelés, komolyan vicces akciók – interjú Kalas Györggyel

A tavalyi év egyik Zöld Civil díjasa az a Kalas György, aki a hazai civil zöldek egyik nagy öregje.

Régebbi események

Klímaklub: Hogyan lehet a klímaszorongást cselekvésbe fordítani?

Mi okozza a szorongást? A bizonytalanság? Vagy a kilátástalanság?

Klímaklub: Hőguta, aszály, aztán pusztító áradás

November 6-án indult a Megújuló Magyarországért Alapítvány Klímaklubja a budapesti Gödör Klubban. A második kerekasztal fő témája az volt, hogy ki véd meg minket a klímaváltozás hatásaitól?
12

Magyarország számokban: Sajtószabadság

A Riporterek Határok Nélkül (RFS) Sajtószabadság Indexe összehasonlítja az újságírók és a média szabadságának szintjét 180 országban.

Magyarország számokban: a jogrend függetlensége

Adatok a jogrendszer függetlenségének megítéléséről.

Magyarország számokban: Versenyképesség

A 2024-es versenyképességi adatok 67 gazdaságról nyújtanak összehasonlító adatokat.

Magyarország számokban: Általános elégedettség

Tudtad, hogy a Magyarországról kivándorlók 40 százalékát az elkeseredettség motiválja?

Magyarország számokban: Kivándorlás, bevándorlás

A grafikonokon a kivándorlás és a bevándorlás adatait mutatjuk.

Magyarország számokban: korrupció

A korrupciós helyzet évről-évre romlik Magyarországon, az utóbbi években már Romániát és Bulgáriát is „megelőztük”.

Fenntartható-e a technológiai fejlődés?

Ezzel a címmel indítottunk vitát, Kis Miklós főszerkesztő vitaindítóját lásd lent. A szerzők közül négyen élőben is vitatkoztak a Klímaklubban, az erről készült podcast itt hallható.

Takács-Sánta András: Megmenthet-e minket Technika isten?

Szükségünk van a technikára, de a technika önmagában bizonyosan nem elegendő az ökológiai válság fölszámolásához.

Gébert Judit: a megfelelő technológia és az újraelosztás számít

A technológiákat nem pusztán a hatékonyság és a profitszerzés szempontjából kell értékelni, és az átalakuló munkaerőpiac miatt sokkal erősebb szociális hálóra, radikálisabb újraelosztásra van szükség.

Jordán Ferenc: mégis kinek képzeljük mi magunkat?

A technológiai fejlődés helyett a kulturális változásokban kell a megoldást keresni.

Galántai Zoltán: Dinoszauruszok a világűrben

Aki aktív környezetmódosítás nélkül akar túlélni, az előbb-utóbb ki fog halni.

Lányi András: Üdvözlet a Frankenstein-galaxisban!

A technológia rémuralma a közeljövőben fog kiteljesedni a mesterséges intelligenciaviharos sebességű elterjedésével.

Bod Péter Ákos: Fenntarthatatlan a mai pálya – de jogos-e a technológia-ökonómiai pesszimizmus?

A történelmi tapasztalatok nem támasztják alá sem a technológiai pesszimizmust, sem a közgazdasággal szembeni szkepticizmust – érvel esszéjében Bod Péter Ákos.

Csillag Gábor: Félisten nyertesek és ellehetetlenült vesztesek osztályharca jöhet

Nem adható magabiztos válasz arra a kérdésre, hogy fenntartható-e a technológiai fejlődés

Kis Miklós: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?

Legyőzhetjük-e a technológiával azokat a problémákat, amelyeket maga a technológia okoz?

Oldal Tetejére