Az év cikkei – válogatás
Jordán Ferenc: Maréknyi ember profit- és hataloméhsége áll szemben emberek milliárdjainak érdekeivel
Sokan nyomják el technooptimizmussal a klímaválság miatti kellemetlen érzéseiket.
Buktuk az atomot: fillérekből épült ki Paks kapacitásának többszöröse a zöldenergia-szektorban
A számok nem azt mutatják, hogy Magyarországnak jobban megérné az atomenergiába invesztálni, mint a megújulókba. A helyzettel a kormány is tisztában lehet – erre utal, hogy a témával kapcsolatban semmilyen kérdésre nem hajlandó érdemben válaszolni.
Repülési szégyen? Az nincs, csak forgalmi rekordok
Miközben a környezetvédők kongatják az egyre zsúfoltabb légiközlekedés miatt a vészharangokat, a légi turizmus megállíthatatlanul növekszik a világban.
Az utolsó órában: megmenthetjük-e a kiszáradástól az Alföldet?
Hol a meglepően alacsony vízállás okoz fejtörést a folyóinknál, hol pedig a kisebb-nagyobb árvizek. A nyáron volt olyan rész a Tiszán, ahol gyalog át lehetett kelni a folyón, a Dunában is voltak olyan júniusi hetek, amikor kilátszott a vízből az Ínség-szikla, aztán jött egy villámárvíz. Ahhoz, hogy megértsük folyóink “lélektanát”, vissza kell mennünk a 19….
Eltűnőben az újratölthető italcsomagolások
Több mint egy éve lépett életbe a visszaváltási díjas rendszer új hazai szabályozása, amely jelentős fordulatot hozott az italcsomagolások kezelésében.
Hogyan alakítja át a kritikus nyersanyagokért folyó verseny a globális politikát?
A kritikus nyersanyagokért folytatott küzdelem meghatározza a 21. század geopolitikai folyamatai.
Környezetvédelmi büdzsé: a romlott narancs zöldje
A teremtett világ, amelynek megvédésére a Fidesz folyton hivatkozik – leginkább a működő környezetvédelem helyett –, Orbán Viktor gondolkodásában egy kiapadhatatlan pénzeszsákot jelent, amelyből mindig csak kifelé kell pakolni, költeni pedig csak a látszat végett érdemes rá.
Kiáltvány a munkavállalói jogokért az ökológiai válság korában
Egy olyan korszakban, amikor az éghajlati katasztrófák egyre nagyobb rendszerességgel uralják a híreket, a munkavállalói jogok és a környezeti/gazdasági fenntarthatóság kapcsolata korunk egyik meghatározó kérdéseként jelentkezik.
Magyarország számokban: Hogyan állunk a környezetvédelemhez?
A TÁRKI Társadalmi Riportjában sok információ van arról, hogy milyen intenzitásúak a magyarok környezetvédelemmel kapcsolatos egyéni és kollektív cselekvései, illetve mekkora a környezet védelmével kapcsolatos áldozatvállalási hajlandóságuk.
Nem az a szép, ha a gyep rövidre van nyírva
A talaj az élővilág számára óriási jelentőséggel bír, ezért védelme és fenntartható művelése kiemelten fontos feladat.
Gyors ütemben pusztulnak a hazai fenyvesek, de létezik gyógyír
Szakmai körökben közismert tény, hogy 20 év alatt ötödére csökkent a fenyvesek területe Magyarországon, tavaly pedig a feketefenyő-állomány tizede elpusztult.
Kiút vagy zsákutca: kérdések a sejttenyésztett húsról
Winston Churchill már 1931-ben, egy újságcikkben azon poénkodott, hogy mikor fog az emberiség megmenekülni attól…
Nemzetközi lapszemle
A természet politikai győzelmei 2025-ben
Az új és kibővített védett területektől kezdve a mérföldkőnek számító bírósági döntésekig íme néhány politikai győzelem, amelyekről esetleg lemaradt 2025-ben.
Eszközök a közkincsek gyarapításához
Az igazi erő ezeknek az eszközöknek a többrétegű, élő rendszerekben való gondos kombinálásában rejlik, amely nem csupán a védelem, hanem a hosszú távú virágzás feltételeit is megteremti.
Út a bizonytalan jövőbe - A közösség újjáépítése a közös tulajdon visszaszerzésével
Az egyetlen út a bizonytalanságok kezelésére a közösségek újjáépítése a közös javak visszaszerzésével és ezt helyi szinten kell elkezdeni olyan gyakorlati kezdeményezéseken keresztül, mint a közösségi bankok, szociális lakhatás és tiszta energia projektek.
Az összeomlás utáni föld, piacok és társadalom
Az összeomlás témájáról szóló nyolcadik cikkemben azzal foglalkozom, hogyan lehet bizalmat építeni, hogyan lehet szabályozni az erőforrásokhoz való hozzáférést, hogyan lehet a társadalom egészét irányítani, és hogyan lehet megszervezni az elosztást és a cserét.
Nem kell perfektnek lenni angolul, elég használni
a „Fordítás” funkciót a Chrome böngészőben!
Égigérő zöldfelületek Barnagtól Vácig – íme az idei KlímaSztár díjasok
Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség idén 7. alkalommal hirdette meg a magyarországi KlímaSztár díjat. Az Égigérő zöld – KlímaSztár 2024 felhíváson ezúttal olyan települési jó példákat kerestek, ahol közterületen klímaadaptív gyepgazdálkodás folyik, vagy biodiverz évelőágyások kialakításával beporzóbarát zöldterületek, zöldfelületek jöttek létre. A pályázatra beérkezett 17 jelölésből 5 hazai település – Barnag, Debrecen, Kecskemét, Újpest és Vác –…
Zöld civil díjazottak 2024
Az idén május 24-26 között tartották Nagykovácsiban a zöld civil szervezetek immár 33. országos találkozójukat. Itt adták át a tavaly alapított Zöld Civil Emlékdíjat Sipka Júliának és Varga Gábornak, valamint a Zöld Civil Díjat Újszászi Györgyinek és Ilosvay Györgynek. A Zöld Civil Együttműködés 2023-ban alapította meg a Zöld Civil Emlékdíjat, és a Zöld Civil Díjat,…
Kellenek-e felhőkarcolók Budapestre?
Budapest jövője címmel tartott a főváros szakmai fórumot a nemrég felújított Merlin színházban, ahol az egyik városképpel, városépítészettel kapcsolatos kerekasztal beszélgetés fő témája az volt, hogy kellenek-e felhőkarcolók Budapestre?
Klímaklub: Hogyan lehet a klímaszorongást cselekvésbe fordítani?
Mi okozza a szorongást? A bizonytalanság? Vagy a kilátástalanság?
Klímaklub: Hőguta, aszály, aztán pusztító áradás
November 6-án indult a Megújuló Magyarországért Alapítvány Klímaklubja a budapesti Gödör Klubban. A második kerekasztal fő témája az volt, hogy ki véd meg minket a klímaváltozás hatásaitól?
Magyarország számokban: demográfia
Magyarország népessége a 80-as évek óta csökken, 2011-óta 10 millió alatti a népességszám.
Magyarország számokban: Boldogság
Aligha lehetünk boldogak a Boldogság Indexen elért helyezésünkkel.
Magyarország számokban: Az öngyilkosságok gyakorisága
Magyarországon a 80-as években volt a legmagasabb az öngyilkosságok gyakorisága az OECD adatai szerint.
Magyarország számokban: Infláció
Hogyan érintette Magyarországot és a szomszédos országokat az infláció?
Magyarország számokban: Szén-dioxid-kibocsátás
Magyarország a szocialista időkben – az akkori iparszerkezetből adódóan – nagy szén-dioxid-kibocsátónak számított.
Magyarország számokban: A magyarok értékrendje
Ezen a héten a magyarok értékrendjéről, identitásáról, politikai irányultságáról közlünk adatokat.
Magyarország számokban: Ökológiai lábnyom
Az ökológiai lábnyom azt mutatja meg, hogy egy ember, közösség, ország vagy éppen az egész világ mennyi természeti erőforrást használ fel, illetve mekkora terület szükséges ennek előállításához.
Magyarország számokban: Az iskolát korán elhagyók aránya
A grafikon azok arányát mutatja, akik túl korán hagyják el az iskolarendszerű tanulást.
Magyarország számokban: Testtömeg-index
Ezen az ábrán különböző életkorokban mutatjuk az egyes országok Testtömeg Index (BMI) adatait.
Magyarország számokban: Lakhatási szegénység
Magyarországon csökken azok aránya, akik rossz minőségű ingatlanban laknak.
Magyarország számokban: Szabadság
A Freedom House nevű szervezet minden évben méri a szabadság szintjét az egyes országokban.
Magyarország számokban: Csomagolás és hasznosítás
Magyarország a középmezőnyben van az európai mezőnyben az egy főre jutó csomagolás kibocsátásában.
Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Ezzel a címmel indítottunk vitát, Kis Miklós főszerkesztő vitaindítóját lásd lent. A szerzők közül négyen élőben is vitatkoztak a Klímaklubban, az erről készült podcast itt hallható.
Takács-Sánta András: Megmenthet-e minket Technika isten?
Szükségünk van a technikára, de a technika önmagában bizonyosan nem elegendő az ökológiai válság fölszámolásához.
Gébert Judit: a megfelelő technológia és az újraelosztás számít
A technológiákat nem pusztán a hatékonyság és a profitszerzés szempontjából kell értékelni, és az átalakuló munkaerőpiac miatt sokkal erősebb szociális hálóra, radikálisabb újraelosztásra van szükség.
Jordán Ferenc: mégis kinek képzeljük mi magunkat?
A technológiai fejlődés helyett a kulturális változásokban kell a megoldást keresni.
Galántai Zoltán: Dinoszauruszok a világűrben
Aki aktív környezetmódosítás nélkül akar túlélni, az előbb-utóbb ki fog halni.
Lányi András: Üdvözlet a Frankenstein-galaxisban!
A technológia rémuralma a közeljövőben fog kiteljesedni a mesterséges intelligenciaviharos sebességű elterjedésével.
Bod Péter Ákos: Fenntarthatatlan a mai pálya – de jogos-e a technológia-ökonómiai pesszimizmus?
A történelmi tapasztalatok nem támasztják alá sem a technológiai pesszimizmust, sem a közgazdasággal szembeni szkepticizmust – érvel esszéjében Bod Péter Ákos.
Csillag Gábor: Félisten nyertesek és ellehetetlenült vesztesek osztályharca jöhet
Nem adható magabiztos válasz arra a kérdésre, hogy fenntartható-e a technológiai fejlődés
Kis Miklós: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Legyőzhetjük-e a technológiával azokat a problémákat, amelyeket maga a technológia okoz?
