Mi történt volna, ha Magyarországot nem pusztán a levonuló árhullám érinti?
Legalább 17 ember meghalt az elmúlt évtizedek legsúlyosabb áradásában, amely Közép-Európát sújtotta, mivel a Boris vihar végigsöpört a térségen, és több mint egy hónapnyi csapadékot zúdított a térségre – olvasható a CNN cikkében.
Magyarországot „csak” a levonuló árhullám érinti, amit még ki lehet védeni a megszokott módon, de mi lett volna, ha a Boris vihar legdurvább csapadékzónája kap el minket? – teszi fel a kérdést Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője Facebook posztjában.
A szakértő arra figyelmeztet: „benne lehet a pakliban, hogy a jövőben hozzánk érkezik meg az a 400-500 mm egyszerre… Az ilyen extrémitások már nem oldhatók meg a szokásos módszerekkel, ennyi vizet a végletekig mélyített, csatornákká alakított patakmedrekben és árkokban, a fátlanná irtott folyómedrekben sem lehet elvezetni. Ráadásul két hónap kvázi csapadékmentes, aszályos időszakra zúdul rá a 10 havi eső. Ide most talán megnyugtató zöld megoldást kellene írni, de szerintem erre a kihívásra nincs egyszerű válasz. Csak azt tudjuk tenni, hogy komolyan vesszük az éghajlatváltozást és a klímaadaptációt. Borisra számítani lehetett már rég. Tavaly is, tavaly előtt is, azelőtt is – mindig, amikor 30°C-ot közelítette a Földközi-tenger hőmérséklete, kellett volna számolni azzal, hogy ebből jöhet egy Boris-szerű ciklon. Jött is egyébként durva vihar, csak amíg egy Görögországi településre zúdult le egyszerre 700 mm, addig nem érte el az ingerküszöbünket. Most azonban, hogy picit más időjárási helyzet keletkezett és hozzánk érkezett meg a 30°C közeli hőmérsékletű Földközi- és Fekete-tenger feletti roppant párás légtömeg, most mi kaptuk a nyakunkba az első őszi nagy vizeket.”
Lesz még ilyen, mert az évszázad legmelegebb nyara valószínűleg az elkövetkező időszak leghűvösebbje is egyben – zárja posztját a környezetpolitikai szakértő.
Kapcsolódó cikkünk:
