A Budapesten élők várható élettartama 5 évvel marad el az európai nagyvárosok átlagától – és még a fővároson belül is kontinensnyi a különbség például a II. és a VIII. kerület között.
A tervek szerint az elkövetkező években 20 milliárd forint közvetlen uniós forrást fog a főváros lakhatási programokra felhasználni. A budapesti háztartások 15-20 százaléka energiaszegény, a széndioxid-kibocsátás közel 40 százaléka a lakossági fűtésből származik.
2024 második felében a fővárosi önkormányzat (saját 2,5 milliárdos kezdőtőkéjével) a kerületi önkormányzatokkal energiahatékonysági beruházási alapot hoz létre, amely társasházi energiatakarékossági felújításokat támogat.
Otthon Budapesten – lakás és lakhatás” címmel szervezett konferencián május közepén a Biodómban a Főpolgármesteri Hivatal. Az itt készült podcast sorozatunk harmadik részében a fővárosi urbanizációs kihívásokról, a Budapesti Lakásügynökségről, a fővárosi lakhatási programokról, és a Budapesti Klímaügynökség feladatairól, például a lakásfelújítási programjairól és finanszírozásukról szólunk. A konferencia háziasszonya Bombera Krisztina volt
Az eseményt Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere nyitotta meg, aki Budapest urbanizációs kihívásai mellett a demográfiai változásokhoz való alkalmazkodásról is beszélt. A rendszerváltás idejéhez képest ma majdnem kétszer annyian laknak az agglomerációban, miközben Budapest lakossága csökken.
Milyenek ma a lakosság energiahatékonysági beruházásai? Hogyan lehet csökkenteni a városi légszennyezést példának okáért egy önkormányzati ügynökség részvételével?
A 100 klímasemleges város misszióban Budapest a 8. legnagyobb résztvevő, az európai polgárok 75 százaléka városlakó, és a városok adják a üvegházhatású gázkibocsátás 70 százalékát. Az ország háztartásainak negyede Budapesten van, és ezen lakások és családi házak 56 százaléka nem éri el a XXI. században elvárható minimális épületenergetikai C besorolást sem, így gyakorlatilag az utcákat fűtik ezen építmények. Az országos 33 százalékos aránnyal szemben Budapesten a lakások 80 százaléka társasházakban található. 30 ezer lakás még ma is Budapesten szilárd tüzelőanyagot használ.
A Budapesti Klímaügynökség egyik fő feladata az uniós források hatékony és célszerű elköltése – mondta Ámon Ada, a főpolgármester klímapolitikai tanácsadója, a Budapesti Klímaügynökség ügyvezetője.
A budapesti lakhatási válság a meglevő ingatlanállomány jobb hasznosításával, a köztulajdonú, megfizethető bérleti szektor bővítésével, és lakbértámogatással kezelhető – mondta a Fővárosi lakhatási programokról Misetics Bálint, a főpolgármester lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója.
Mi a lényege, hogyan működik, és hol tart most a Budapesti Lakásügynökség?
Kik, milyen feltételekkel lehetnek a rendszer részei?
E kérdésekre Kovács Vera, a Budapesti Lakásügynökség igazgatója válaszolt.
Kapcsolódó anyagaink:
Podcast sorozatunk első része: Az utcát fűtjük? Felújítási útlevél épületeknek
https://zoldhang.hu/2024/08/15/az-utcat-futjuk-felujitasi-utlevel-epuleteknek/
Podcast sorozatunk második része: Hogyan lehetne a lakhatási költségeket csökkenteni?
https://zoldhang.hu/2024/08/30/hogyan-lehetne-a-lakhatasi-koltsegeket-csokkenteni/