Mit tehetünk meg a kertünkért, növényeinkért a hőségriadó idején?

Mit tehetünk meg a kertünkért, növényeinkért a hőségriadó idején rövidtávon, hogyan alkalmazkodjunk hosszútávon a klímaválsághoz? Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze adott néhány tanácsot.

Budapest főtájépítésze a Facebook-oldalán tette nemrég közzé, hogy mit tehetünk növényeinkért hőségriadó idején.

https://www.facebook.com/sandor.bardoczi/posts/5594581013919077

Mint a szakember írta, nemcsak a mi szervezetünket, de a kertjeinket is megviseli a tartós és csapadékmentes hőhullám, a vízkorlátozások egyes településeken pedig arra intenek, hogy sokkal takarékosabban kellene bánnunk az öntözővízzel.

A kert maga is légkondícionál, párologtat, árnyékol, él, ezért nem az a megoldás, hogy műfűvel vagy burkolattal helyettesítjük, hanem hogy alkalmazkadunk a forró nyarakhoz.

Az öntözés okosan!

Sokat tehetünk rövidtávon is a növényeinkért, ha akkor locsolunk, amikor a legkisebb a párolgási veszteség, azaz késő este vagy kora hajnalban. Így a talajnak van ideje beinni az öntözővizet és nem a növények felületéről párolog el szinte azonnal a tűző napon. A vízpazarló öntözést hosszabb távon érdemes csepegtető öntözőrendszerré alakítani. Ez az Izraelben kidolgozott módszer édenkertté tudta varázsolni a Jordán folyó völgyét szinte sivatagi klímán, a világ leghatékonyabb vízfelhasználásának számít, ahol a cseppenként kijuttatott víz a földfelszín nagyon pici felületét nedvesíti be, ám a felszín alatt tölcsérszerűen terül szét a cseppek nyomán a nedvesség, így nagyon pici a párolgási veszteség.

Az okos öntözés a megoldás. Fotó: marcfrags/Pixabay

Mulcsolásra fel!

Takarjuk a talajt! Sok olyan felület van a kertünkben, amelyet nem fed növényzet. Az ágyások, a cserjefoltok alatti terület, a fák alatti nagyon árnyékos részek. Ezek a melegben hamar kiszáradnak, s ez nem tesz jót a talajéletnek.

A leggyakoribb takaróanyag a fenyőkéreg mulcs, de ez sajnos nem mindenhol a legjobb megoldás, a fenyők megváltoztatják a talaj kémhatását, gyantáik pedig növekedésblokkolók.

Viszont ahelyett, hogy műanyag zsákokba tömködnénk a fűnyesedéket, lombot, kihúzott gyomokat és dízelteherautókkal elszállíttatnánk azokat, vagy elégetnénk (ami egyébként tilos), sokkal hasznosabban is felhasználhatjuk őket. Talajtakarásra. Akár közvetlenül, a fűnyíróval összeszecskázva, akár beszerzett, bérelt, vagy önkormányzattól megrendelt ágdarálóval faaprítékként, akár komposztálva, mindenképpen jobban járunk vele, mint a zöld zsákba tömködéssel vagy az elégetéssel. Tápanyag, nagy vízfelszívó, lekötő, talajtakaró egyben.

A vasárnap reggeli rendszeres berregés vége?

Ritkítsuk a fűnyírást, hagyjuk nyáron magasabbra a gyepet! Ma már a nyírott pázsit őshazái, Anglia, Írország, Hollandia gyepei is szenvednek a kiszáradástól, nemhogy a kontinentális klíma országai. Nem kell minden gyepet méhlegelővé alakítani, de már az nagyon sokat számít, ha nem vágjuk tövig a gyepet nyár elején, hanem a lehető legmagasabb pozícióba állítjuk a fűnyírót és 5-8 centi magas gyepet tartunk fenn. A magasabb gyep csapdába tudja ejteni a hajnali harmatot, állományklímája jól fedi a talajt és védi a kiszáradástól.

Nyugodtan hanyagoljuk el a füvet. Fotó: Pixabay

Így van ez az ültetvények (szőlők, gyümölcsültetvények) közötti sorokban is, ahol okos gazdák szárazságtűrő fűmagkeverékkel vagy lucernával vetik be a sorközöket.

Tartsuk meg az esőt!

Szüreteljünk vizet! A rain harvest, azaz az esővízgyűjtés kétszeresen hasznos. Egyrészt nagy esőknél nem telítődik az egyesített szennyvíz-esővíz csatornahálózat, s nem kerül élővizekbe a szenny, másrészt be tudunk tartalékolni az ínséges időkre. Az ereszcsatornát csapoló hordós megoldás a legolcsóbb, de az igazi, tényleg számottevően vízszámla-csökkentő módszer a nagy tartályos, felszín alá süllyesztett, túlfolyóval kiépített ciszterna, ami már komolyabb beruházás, de hosszútávon meg fog térülni. Nem csak anyagilag, hanem a kert számára is.

Tetőkert és zöldfal létesítéssel az épülethűtésért

A növénnyel borított lapostetők és falak képesek fokokkal hűvösebbé tenni az otthonainkat, irodáinkat. Miközben például megóvják az UV sugárzástól a vízszigetelést. Komolyabb előtervezést, statikai méretezést, adott esetben támberendezések, gépészet kiépítését feltételezhetik, de a repkénnyel befuttatott házfalakkal hatékonyságban így sem veszik fel a versenyt. Árnyékolásukkal az épületfalakból sugárzó hő is mérsékelhető.

Árnyékolással, lugasokkal, törzsvédelemmel a napégés ellen

A vízigényes növények, veteményesek meghálálják, ha csökkentjük a direkt napsugárzást árnyékolástechnikával, így nem égnek meg a termesztett vízigényes növényeink. Az árnyékolásra különféle kerti hálók is alkalmasak, de semmi sem veszi fel a versenyt egy kerti lugassal, amely alatt mi is hűsölhetünk.

A fiatal fák törzsét csavarjuk jutaszövetbe vagy meszeljük fehérre: így nem fognak megsülni a szállítószöveteik a hőhullám idején.

A tujakorszak vége?

 Ültessünk szárazságtűrőbb növényeket! Sokat tudunk tenni a kertünkért, ha nem az alpesi vagy távol-keleti, esőerdei, vagy tajgán élő vízigényes, páraigényes, hidegkedvelő egzotikumokat hajszoljuk, hanem szárazságtűrő növényeket ültetünk. Lehet, hogy hogy kevesebb virágdísz, lehet, hogy nem örökzöld, de cserébe nem fog szenvedni, vagy nem kell rápazarolni az öntözésre egy fél falu ivóvizét.

A klímaváltozással a Kárpát-medencében a fenyőfélék fognak először tömegesen kihalni.

Ennek oka a sekély gyökérzetük és magas víz- és páratartalom igényük, a hidegkedvelésük.

Smaragdtuja. Fotó: Athantor/Wikimedia

A lombhullatók tovább bírják, egyedül a cédrusoknál, borókáknál vagy a mandulafenyő, egyéb mediterrán örökzöldek esetében van olyan mérvű szárazságtűrés, ami a tűlevelűek esetében a mi klímánkon is működik. Ezek némelyike viszont nem bírja a teleinket. Az őshonos fajok mindig a legjobb választás.

Borítókép: Pixabay/ GoranH

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Oldal Tetejére