„Beton vagy nád?” – így fogy a víz és a természet a magyar tavaknál
A nádasok pusztulása, a tópartok beépítése és a klímaváltozás egyre nagyobb nyomást gyakorol Magyarország nagy tavaira.
A nádasok pusztulása, a tópartok beépítése és a klímaváltozás egyre nagyobb nyomást gyakorol Magyarország nagy tavaira.
Az utóbbi három évtizedben a Balaton vize háromszor annyit melegedett, mint az azt megelőző több mint 120 évben, a vízben fellépő hőhullámok pedig gyakoribbá és intenzívebbé váltak.
A nagy kiterjedésű nádpusztulást petíció indult, a Párbeszéd – ZÖLDEK a minisztert kérdezi.
Amikor valahol a Balaton partján elköltesz egy forintot, egyre gyakrabban Mészárosnál, Tiborcznál (de mindenképpen Orbán-közelben) csörren meg a pénztárgép. De az ökológiai változások még riasztóbbak.
Ezúttal Balatonfenyvesen alakítanak ki hatalmas mólószárakat, szokás szerint környezeti hatásvizsgálat nélkül, a feliszapolódás ismert veszélyével nem törődve.
A luxusturistákat kiszolgáló szállodák, apartmanok, jachtkikötők szűkítik a Balatonhoz való hozzáférést a magyar családok számára, miközben a szabadstrandok és kempingek száma is egyre csökken.
Június elejétől folyamatosan emelkedik a víz a-klorofill koncentrációja, ami a benne lévő algák tömegét mutatja.
Bár a tókerülő bicikliút közvetlen közelében fekszik, a legtöbben tovább tekernek, pedig régóta tudjuk, hogy gyorsuló világunkban szinte semmire sincs nagyobb szükség, mint a megállásra.
A főigazgatóság szerint a Balaton körül 1200 hektárnyi nádas található, amelynek megújulása érdekében, illetve vízminőség-védelmi okokból a harmadáról-negyedéről telente le kellene vágni az elszáradt növényt.
A két-három éven belül megvalósuló projekt által a Balaton környéki települések ivóvízbázisa bővülni fog, a térség ivóvízellátása modernizálódni fog